Mivel a legutóbbi ilyen bejegyzésem viszonylagosan nagy sikert aratott, továbbá sokakat meglepett a hír, hogy a Sziklák szemét már vagy 30 éve leforgatták, ezért jöjjön még egy fogat.

Az utolsó ház balra - The last house on the left (1972 Wes Craven - 2009 Dennis Iliadis)

Igen, ismét egy Wes Craven mű van terítéken, akinek ez volt ám az első alkotása! Úgy hogy az eredeti változatot már csak filmtörténeti szempontból is érdemes megtekinteni. Sajnos eléggé látszódik az alkotáson, hogy elsőfilmes rendezőtől van, no meg hogy szerény volt a költségvetés is, de ez utóbbi azért annyira nem szembetűnő.

A történet elég egyszerű mindkét esetben: van egy négyfős társaság, akik amolyan ámokfutó, lelketlen gyilkosok. Még rokoni szál is bele van csempészve: az apa és fia kapcsolat. Szóval, ezek a jómadarak (egyikük egy hibbant nő) elrabol két csinos, fiatal lányt, akiket aztán jól megaláznak, majd meg is erőszakolnak. A művelet után mindkét esetben egy vidéki, kis erdős házikóban szállásolják el magukat, pontosabban vendégeli meg őket egy kedves házaspár. A pikantéria pedig annyi, hogy ők az egyik áldozat szülei. Mondanom se kell, hogy az ősök hamar rájönnek a borzalomra, ezért bosszút állnak.

A TV6-al új szintre emelkedik az együttműködés, nem is akármekkorára!

Most péntektől határozatlan ideig, minden héten kisorsolunk 1-1 DVD-t az ULTRAFILM jóvoltából.

Persze ehhez játszani is kell, így az a feladat, hogy az adott pénteki horror-filmet meg kell néznetek (jaj mily szörnyű), Majd a befejezéskor (ami előreláthatólag háromnegyed 1 körül lesz) én felteszek egy kérdést a látottakkal kapcsolatban. Erre majd egy új bejegyzés lesz. Nyílván nem olyat fogok kérdezni, amit elég megguglizni, ezért majd oda kell figyelnetek a részletekre. Természetesen nem leszek annyira gonosz, hogy olyan szintű apróságot kérdezzek, hogy pl. hány db. kukac jött ki a zombi szeméből, de mindenképp próbálok olyat, amihez látni kell a produkciót.

A válaszokat a bundagyanú elkerülése miatt majd abba a posztba várom, melyben a kérdés lesz, ha máshová írod be, akkor az érvénytelen. Szigorúan a leggyorsabb, helyes választ beküldő játékos nyer!

Eredményhirdetés: Másnap (szombaton) délben egy új bejegyzésben, melyben benne lesz a megfejtés a győztes nickjével együtt.

A nyeremény átvétele: Postai úton. Én magam fogom e-mailen felkeresni a nyertest (mivel a kommenteléshez regisztrálni kell, az üzenetküldés pedig  tudtommal  mindenkinél lehetséges), melyben nekem megírja szépen a címét, ahová küldhetem majd a korongot.

E héten pedig nem mást sorsolunk ki, mint stílusosan, a kultikus Cannibal Holocaust-ot, amelyről korábban már itt írtam.

Arra azonban szeretnélek Titeket megkérni, hogy lehetőleg csak 18 éven felüliek játszanak, mert a megnézendő alkotás és maga a nyeremény is nagyon brutális.

No, ennyit a játékról, hajtás után pedig lássuk, hogy mit is kell megnéznetek a győzelemhez.

Seed (2007)

Rendezte: Uwe Boll

A rendezőt szokás a mai kor "Ed Woodjaként" emlegetni, mert amihez csak hozzányúl, az bukás lesz. De tényleg. Az imdb-n nincs 5.0 feletti átlagú filmje, sosem termelt bevételt. Azonban a német adózási kiskapuknak hála mindig van cash egy újabb borzalomra. Magyarországon egyébként a legismertebb műve a Bloodrayne nevű pc játék adaptáció volt, amit még a mozikban is vetítettek.

Akárhogy is, ez egy kissé alul értékelt produkció, pedig egész nézhető és mi több, eléggé beteg is. Ez azért jó, mert ha sz*r filmet forgatsz, akkor legalább aberrált töltetű legyen, hátha csak azért is megnézik. Bár ahogy elnézem ez nem nagyon jött be, szerintem maga Boll neve elég riasztó (csak úgy, mint egy Asylum Projekt matrica).

A kezdés nem is lehetne sokkolóbb, talán bele is férne a TOP 10 legkeményebb horror-kezdés evör c. képzeletbeli listába is. Tehát először egy öles betűs felirat jelzi, hogy a következő képsorok igazi felvételek, aki még akar ilyet látni, az menjen a PETA oldalára (ami egy elég markáns állatvédő szervezet). Innentől kezdve pontosan tudtam, hogy mi lesz majd látható, hiszen anno az interneten terjengett egy elég brutális kis videó arról, ahogy Kínában élve nyúznak le állatokat. Mi meg ezt megint megnézhetjük, de jó. Aki netalántán még nem látta, az szerintem elég gyorsan ki fogja kapcsolni a filmet, talán ez a másik ok, amiért ennyire lepontozták imdb-n, meg úgy mindenütt. Mellékesen megjegyzem, hogy aki igazi horrort akar látni, annak valóban elég annyit tennie, hogy szép sorban megnézi a PETA kisfilmjeit, igazán brutálisak, persze nem ők tették azzá, hanem maga az élet.

Csak nehogy szó érje a ház elejét, hogy múltkor csak 3-ról adtam hírt, miközben még lesz egy pár. Mindenesetre én mosom kezeim, az xpress tájékoztatott "későn" ezekről. De ez legyen a legnagyobb gondunk, nem? (Még valami: hamut szórok fejemre, mert ezt a posztot már pénteken el kezdtem írni, csak aztán inkább el kezdtem élvezni a szabadnapjaimat, bocsi.)

1. A halál angyala 1-2. - Sleepaway camp 1-2. (1983/1988)

Rendezte: Robert Hiltzik (1.) és Michael A. Simpson (2.)

Ezt a két filmet, amit persze tessék külön-külön venni, ez nem dupla kiadás, csak gondoltam így egyszerűbb lesz (nekem, muhahaha). Ez egy igazi klasszikus, ezért röstellem is, hogy egy részt se láttam. Tudtommal amolyan vicces slasher, szóval biztos fasza. Még valamit be kell vallanom, legutóbb szándékosan nem raktam be a többi közé, mert a dátum túl "közeli" volt, de most kialakult egy számomra vis major helyzet, szóval akkor ez is belefér.

Hang: 2.0 magyar, 2.0 angol

Kép: 16:9

Extrák: Semmi.

Várható ár: darabjuk 990 Ft.

Várható időpont: október 5. (holnap)

Kell-e? Igen, de van egy sejtésem (vagy csak reményem?), hogy majd idővel lesz belőle egy díszdoboz, tekintve, hogy nem csak két részt élt meg a széria. Mindenesetre eléggé low-budget kiadás, ennél butítottabbat már nem is lehetett volna kiadni. Csak rajongóknak!

No kérem, két remake, 4 film, lehet majd a kommentben fújogni. A szokásomtól eltérően most egybe veszem a régit és az újat.

1. Sziklák szeme - The hills have eyes (1977 Wes Craven - 2006 Alexandre Aja)

Egyik rendezőt sem kell (remélhetőleg) senkinek sem bemutatnom. Mindenesetre Aja-ról annyit, hogy első filmjét, a Magasfeszültséget jómagam is dicsértem, azóta azonban szinte csak újragondolja mások munkáit (Tükrök, Piranha 3D).

Az alaptörténet röviden (azok kedvéért, akik egyiket se látták): a sivatagban egy kiránduló, lakókocsis nagycsalád lerobban, majd torz, helyi kannibálok támadnak rájuk. A történet ismerős lehet ebből a posztból, ahol a film ZS-verziója is fellelhető.

Ez a feldolgozása kicsit fura. A kezdése teljesen más, mondhatni egy alapozás a későbbi gore-ra, míg Craven finoman építi fel a cselekményeket. Azonban amint megjelenik a cím, onnantól kezdve szinte egy az egyben ugyanazt látjuk, persze 30 év eltéréssel (így pl. van mobiltelefon, aminek persze nincs térereje). Ez nekem először roppant zavaró volt, mert kérdeztem magam, mi abban a munka, ha ugyanazt megcsinálja, csak a "jelenbe" helyezve. De ezt úgy tessék elképzelni, hogy a karakterek csontra ugyanazok, még a kutyák is. Ugyanazok a karakterjellemek, bár ez majd a sztori előre haladtával jócskán megváltozik, ahogy minden más is. Először csak finom apróságok (egyik esetben látni az egyik kutyus halálát, másiknál már csak a tetemét), majd egy ponton teljes más képet fogunk kapni.

Örülhettek, mert folyamatosan jön az ihlet, ezen a poszton kívül még legalább 8 ötletem támadt, ami még folyamatosan növekszik az általam elfogyasztott filmekkel egyenesen arányosan. Szóval igyekszem saját magamat utolérni:) Ezért is kaptok megint egy hármas csokrot, lehet örvendezni.

Autopsy (2008)

Rendezte: Adam Gierasch

Ezt a filmet pont tegnap este néztem, szóval kezdjük is ezzel.

Gondolom sokatok hallott már az After Dark Horrorfest-ről, aminek keretében egy fél tucat új horrort meg lehet tekinteni, igazi jó móka lehet, nálunk nem tudom, hogy mennyire lenne nyereséges egy ilyen buli. Arról nem is beszélve, hogy ehhez nem két-három hónapos késéssel kellene levetíteni a mozikban az újdonságokat. Mindenesetre ez a 2009-esen debütált (így visszanézve, jó pár általam említett film kapcsán nem írtam meg, hogy azok is részt vettek az adott fesztiválon, bocsi).

Alapvetően két részre tudnám bontani a filmet: az első fele unalmas és gagyi, amin nagyon érződik az alacsony költségvetés. Nagy türelem kell hozzá, hogy meglássuk az élvezhetőbb részét, ami meg igazából semmi más, mint színtiszta gore, de a jobbik fajtájából, már ha lehet ilyet írni.

Egyik kedves törzskommentelőm már nagyon hiányolta ezt a műfajt, ami valahol jogos is, hiszen már rég írtam ilyesmiről. Akkor íme egy ínyenc falat, egyenesen Norvégiából, a folytatásával együtt!

Hideg préda - Fritt Vilt / Cold Prey (2006)

Rendezte: Roar Uthaug

Mint azt sokan tudjátok, hogy ez az ország már jeleskedett a blogomon egy egész nézhető filmmel, a Hora-val, ami valljuk be, inkább csak egy koppintása a Köpök a sírodra c. förmedvénynek. Így reménykedtem, hogy a történet most végre nem lesz ismerős. A végeredmény felemás lett: ugyan nem koppintottak (tudtommal), de attól még semmi újat nem tudtak hozzátenni, mint egy átlagos, amerikai slasher. Mondjuk ez a hozzáállás emberfüggő, mert aki szereti ezt a fajta sablont és csak kikapcsolódni akar, annak ez be fog jönni.

Azonban 1-2 apróságban mégis eltér a többitől, de mielőtt ebbe belemennénk, nézzük a történetet. Szóval, egy öt fős baráti társaság elmegy a hegyekbe snowboardozni, mert hát abban az országban mégis mi mást lehetne csinálni? :) Ez nekünk jó, mert végre nem egy elhagyott erdőt kapunk, hanem valami újat. Mondanom se kell, hogy  elkerülik a  turistacsalogató kijelölt pályákat, mert minek, amikor hegy-hegy hátán van  ingyé' baszki? Persze hamar kiderül a civilizáció elkerülésének hátránya is: amikor az egyiküket baleset éri, nem tudnak kihez fordulni. Térerő ugye nincs, a kocsit meg olyan messzire parkolták le, hogy inkább becsörtetnek egy elhagyott (?) turistaszállóba.

Ha ez így folytatódik, nem sokára új listát kell írnom. Nekem pedig egy beutalót kell majd szereznem egy jó pszichiáterhez. Ezt a filmet úgy tessék elképzelni, hogy még a ReGOREgitated Sacrifice-nél is keményebb! Ez pedig nem egy naiv túlzás tőlem, nem-nem, higgyetek nekem! Aki már azt sem bírta végignézni, az az Isten szerelmére, bele ne kezdjen! Sőt, most rögtön tessék elkattintani az oldalról, és leülni megnézni 1-2 rajzfilmet, mert az a világ, amit most a szemetek elé fogok tárni, az iszonyat kegyetlen. Szó szerint.

Srpski film / A Serbian Film (2010)

Rendezte: Srdjan Spasojevic

A trailert korábban már megmutattam, és bár már akkor is írtam, hogy elég durvának ígérkezik, akkor még nem sejthettem, hogy ennyire az lesz. De mennyire!

Igen, a cím egyszerű, mint a faék: "Szerb film". Ám ez a választás eléggé kockázatos, hiszen ezzel a készítők akaratlanul is hozzájárulnak ahhoz, hogy azok a külföldiek, akik megtekintik alkotásukat, önkéntelenül is arra fognak asszociálni, hogy "ezek a szerbek betegek". Ugyanakkor legalább könnyen megjegyezhető, ez tény. Na de ez szerintem azért ez túl nagy ár. Mert gondoljunk bele, ha a Taxidermiának az lett volna a címe, hogy Magyar film, mit közvetítettünk volna ezzel a külvilág felé? Azonban az összehasonlítás bűn, mert míg a saját "kölkünknek" van mély mondanivalója, amiben a brutális és perverz részek csupán eszközök, addig itt az aberráció maga a veleje az egésznek. Igaz, ez sem öncélú, itt akad egy kerek történet, amit én önkéntesen három harmadra tudtam bontani.

The Untold Story / Yan yuk cha siu bau (1993)

Rendezte: Danny Lee és Herman Yau

A cím kissé csalóka (ezt már megszokhattátok tőlem, muhahaha), mert most egy '93-as, szintén hong-kongi műről van szó (hogy ott anno miket forgattak, ejj).

Sajnos nagyon sok mindenben megegyezik a szintén ugyan onnan való Ebola Syndrome-al, elég ha csak a főszereplőre, Anthony Wongra gondolunk, aki szinte ugyanazt a karaktert hozza. A rendező is ugyanaz, mármint az egyik, Yau. Így nem meglepő. hogy  a történetben is elég sok az átfedés: erőszakkal (de még milyennel) megszerez egy éttermet, majd aki az útjába áll, abból finom kaját készít. Az emberek pedig mit sem sejtve megeszik. Igazából ebből a szempontból is félrevezető a cím, mert itt ugye nem tudatos emberfogyasztásról van szó. Attól még persze undi.

A legnagyobb hasonlat persze egyértelműen a brutalitásban van. Igaz, annyira nem merész, hogy bekerüljön a már sokat emlegetett listámba, de ennek elmondom mi lehetett az oka. Szerintem egyszerűen Yau kitalálta, hogy ennek a filmnek megcsinálja a sajátos újragondolását, csak sokkal betegebbre és "humorosabbra". Így a The untold story-t tekinthetjük az Ebola syndrome apukájának. Biztos nem tetszett neki az, amint a rendezőtársával alkottak. Ennek fényében ez utóbbit kissé túlértékeltem, de ettől függetlenül megérdemli a listán való előkelő helyezést. Bár az is lehet, hogy a rendező nem úszkált a kreativitásban...

Kedves olvasóim!

Ti, kik rendíthetetlenül naponta (akár többször is) be-benéztetek az oldalra egy esetlegesen új poszt reményében, most imáitok meghallgatásra talált. Itt vagyok és írok. Kárpótlásul valami nem hétköznapi, igazi underground csemegéről kaptok beszámolót. Remélem elnyeri tetszéseteket.

Men Behind the Sun - Hei tai yang 731 (1988)

Rendezte: Tun Fei Mou

Erről a kis aranyosról már korábban említést tettem a Philosophy of a Knife kapcsán, hogy a témája ugyanaz, csak mégis más. Egyrészt nem 4 és fél órás, hála az Égnek! A másik szembetűnő különbség pedig az, hogy ez teljesen színes, hogy ez most jó vagy sem, el lehet dönteni. Ehhez kapcsolódva pedig a harmadik különbség pedig az, hogy míg a későbbi változat sokkal inkább dokumentumfilm, ebben viszont van kerettörténet, nem csak úgy az arcunkba tolják a vérbő és kegyetlen "kísérleteket".

Ez, mint az eredeti címből is kiderülhet, egy hong-kongi alkotás, ez okot adhat annak az elméletnek, hogy ott aztán tudhatták anno mitől döglik a légy, erről már korábban is megbizonyosodhattunk.

Szóval, a történet ugyanaz, csak épp nem orosz, hanem kínai szemszögből, ami nekem hihetőbb abból a szempontból, hogy Andrej Iszkanov az áldozatok közé szinte csak orosz származásúakat rakott, ami eléggé elfogult gondolat, tekintve hogy a helyszín Mandzsúria, azaz Kína Japán által megszállt területe. A korrektség pedig ebben a verzióban fellelhető, hiszen bár itt a "kísérleti alanyok" között (akiket megvetően "marútnak" hívnak) volt egy fehérorosz anyuka és kb. 10 év körüli kisfia, akiket elgázosítanak. Ráadásul az áldozatok neveit is feltűntetik minden esetben (korával, származásával együtt), már ha lehetőség volt az azonosításukra.