"Barkát szedett aznap,
mintha az neki járna.
De arca felpuffadt ,
mint egy puha párna.

Teste kifehéredett,
hibáit nem őrzé.
A valódi bőr most
tiszta pamutdzsörzé."

Mielőtt hiányolnátok Cadenza mentoranyátokat (van ilyen bátor személy?), adok magamról valami életjelet. :) Bocsássatok meg, kissé behavazódtam, és ez a szakmai vizsgámig sajnos így is marad... De! Nem azért vagyok most itt, hogy bús-bús panda legyek, hanem hogy a nagy hó kellős közepére visszacsempésszem nektek – ha csak néhány órára is – a tavaszt. És kedves olvasóim, mi a legszebb öröm? Hát persze, hogy a káröröm. És nem azért, mert nincs benne irigység – ezzel csak a szüleid akarnak megetetni téged, ideje felnőnöd... - hanem mert szégyen, nem szégyen, marha jó a nálunk szerencsétlenebbeken derülni egy jót. Hány horrorfilm alapját szolgáltatta már ez...

Jöjjön nektek egy rendhagyó stílusú, nagy rakás szerencsétlenség szerethető formában tálalva!

Tim Burton – Rímbörtön, avagy az osztrigasrác mélabús halála és más történetek

Igen, ez egy verseskönyv. Nem, nem a klasszikus értelemben vett belezős-ijesztgetős versek. Viszont a Nagy Tim Burton (Ollókezű Edward, Az Álmosvölgy legendája, The Nightmare before Christmas, Halott Menyasszony stb.) keze alól kerültek ki, szóval megérdemlik, hogy itt legyenek. Mellesleg, aki olvasta könyvben a Pom-pom meséit, az tudja, hogy egy mese is lehet ijesztő vagy épp morbid („Holdvilágos éjszakán döglött macska lóg a fán.”).

Előre szólok, ne úgy vegyétek a kezetekbe ezt a könyvet, mintha József Attilát olvasnátok! Ugyanis itt inkább úgy áll a helyzet, mintha egy középkori, degenerált embereket felvonultató cirkusz esti matinéjára váltottunk volna jegyet. Van itt Szennysrác, Üszöksrác, Múmiasrác, Ággyá lett lány... nyamm! Prózaibb lelkületűeknek vagy örök romantikázóknak tragikus szerelmi kapcsolatok: Pálcikasrác és Gyufalány, Vudulány, Sokszemű lány... Régóta együtt élő, gyermeket tervező pároknak pedig néhány elrettentő példa: Robotgépgyerek, Vasmacska kölyök.