Ismét ajánlanék két rövidfilmet, ezúttal az animációké a főszerep. De ez nem jelenti azt, hogy ne passzolna a blog imázsához. Íme az első:

The Sandman (1991)

Rendezte: Paul Berry

Ez az angol rövidfilm egy teljesen hétköznapi dologból merített ihletet; a gyerekek éjszakától, sötéttől való félelméből. Egy kisfiú az édesanyjával él egy öreg házban. Egy este eljön a lefekvés ideje. A szobája az emeleten van, melyhez egy hosszú lépcső vezet. Az ágyában furcsa dolgokat hall, lát és rettegni kezd. És nem is alaptalanul. Lássuk!

Az év egyik nagy vesztese Tim Burton! Miért mondom ezt? Ebben az évben két produkcióval is befürdött, ráadásul mindkettő a vámpírokról szólt. Az Éjsötét árnyék combos buktája után érkezett az Abraham Lincoln: A vámpírvadász, amiből már csak producerként vette ki a részét, de hiába abálta egy, az amerikaiak által eléggé jól ismert név a vérszívókat az akció-horrorra nem özönlött a nép. Ez utóbbi inkább Timur Bekmambetov részéről volt fájdalmas hasas, hisz' a Wanted óta semmi értékelhetőt nem tett le odaát, ráadásul Seth Grahame-Smith, aki a két mű forgatókönyvében segédkezett (sőt, a Lincoln az ő könyvéből készült) sem járt jobban. Valószínűleg, hogy a Büszkeség és a balítélet meg a zombik regényének filmes változata jó ideig nem fog elkészülni.

Adta magát a téma, hogy a Frankenweenie – Ebcsont beforr bemutatóját Halloween elé pakolják, az sem zavart senkit, hogy a fekete-fehér stop motion animációs filmnek a Hotel Transylvaniával kell felvennie a harcot. Nem számoltak vele, hogy esetleg a Sony prezentálásában érkező alkotás potenciális nézősereget szippant el?

Szörnyek minden mennyiségben. Különféle rémségek, akik olykor kikapcsolódásra, szórakozásra, embermentes környezetre vágynak. Drakula gróf hotelje pont megfelel számukra. Ezzel a történettel nagyot szakított a Sony, habár a zombis-kísértetes ParaNorman bukását követően benne volt a pakliban, hogy csúnyán ráfaragnak a Hotel Transylvania - Ahol a szörnyek lazulnak animációs filmmel.

De a stúdió Adam Sandlerrel karöltve nézőcsalogató produkciót alkotott, 43 millió dollár folyt be a kasszákba a hétvégén. Kell is az erős kezdés, mert annak ellenére, hogy hamarosan itt van Halloween jövő héten befut egy erős konkurencia Tim Burton tálalásában. Bár Burton idén nem túl szerencsés, két vámpíros filmje (Éjsötét árnyék és az Abraham Lincon, a vámpírvadász) is nagyot zakózott, de talán a fekete-fehér stop motion Frankenweenie-re vevő lesz a nép.

Sandler az utóbbi időszakban nem tudta hozni a vártakat, számára nagy öröm a Hotel Transylvania sikere, ugyanakkor egy animációs film nem lesz elég ahhoz, hogy visszaállítsa hírnevét. Genndy Tartakovsky-nak mindenképpen jó kiugrási lehetőséget biztosított az alkotás, a rendező eleddig a tévé világában ténykedett, többek között a Dexter laboratóriuma és a Csillagok háborúja: Klónok háborúja szériákon ügyködött és a sikeres mozis debütálása bizonyára elegendő lesz ahhoz, hogy összejöjjön a Szamuráj Jack egészestés produkcióhoz a szükséges büdzsé. A stúdió számára pedig azért is üdítő a siker, mivel a legutóbbi két animációs film, amihez közük volt (Karácsony Artúr, Kalózok! A kétballábas banda) keveseket érdekelt.

Hollywood útvesztőiben rengeteg projektről pusmognak, egyes híresztelések sok fülbe eljutnak. Néhányan fellelkesülve saját pénzüket nem kímélve összedobnak egy kis szösszenetet arról, hogy maguk miképp is képzelnék el az adott tervezetet, majd bekopogtatnak a stúdióhoz/producerhez, ahol vagy kitessékelik az illetőt az ajtón vagy felkerül a szóba jöhető rendezők listájára.

Federcio D'Alessandro leginkább storyboard artisként ismert a filmvilágban, a Marvel néhány alkotásából (Thor, Bosszúállók, Amerika kapitány) vette ki a részét. Mikor tudomást szerzett a betervezett Halloween remake-ről fogta magát és belevágott animációs videóba, amelyet be akart mutatni a fejeseknek, hátha alátolnák a rendezői széket. Ám a Halloweenből nem lett semmi, mivel Weinsteinék nem tudtak megegyezni a Platinum Dunes-szel, így a tervezetet jégre tették.

Mindenesetre D'Alessandro közzétette a 9 perces animációs videóját. Ő valahogy így akarta összehozni az élőszereplős filmet. Megnéztétek volna?

Rendhagyó vendégkritikát kaptunk Zsuzsi nevű olvasónktól, aki egy animációs meséről írt. Ami a kritika alapján nem lehet túl gyermekbarát. Ráadásul macskás - ez ma már csak egy ilyen nap. Az egyébként érdekes, hogy ezzel párhuzamosan egy olvasónk szeretett is volna erről olvasni. Íme.

Ezúton is köszönjük az írást!

Karmok harca - Felidae (1994)

Rendezte: Michael Schaack

Akif Prinicci német szerző Bársonytalpon oson a halál című novellájának moziváltozata. Eredetileg krimi címkével reklámozzák, de szerintem a horror-thriller jelző jobban körülírja. Az egész olyan, mint egy önmagából kifordult Walt Disney-alkotás, mégis jóval több annál. Üzenete van. Érinti a világuralmat, a vallást, a hatalommal való visszaélést, a hiszékenység csapdáját, a félelmet, az eredendő hülyeséget. Szóval tessék felkészülni egy abszolút felnőtteknek kitalált társadalomkritikára, melynek főszereplői macskák.

Maga az alapsztori már-már elcsépelt: Francis, a főhős cica a kissé hóbortos (aki író, és az ihlethez elengedhetetlen a gyakori környezetváltozás...) gazdájával együtt új házba költözik és fenekestül felfordul az élete. Ki hitte volna...? Főhősünk kopót megszégyenítő tempóval felismeri a helyzet súlyosságát: ez a hely bűzlik. És ezt kéretik szó szerint venni. Röviddel ezek után képbe kerül egy újabb macska, Kékszakáll és felbukkan az első holttest. Gyilkosság. A "Konzervnyitók" tették (ezek lennénk mi, emberek). Vagy mégsem ilyen egyszerű a helyzet? Francis nem hajlandó ennyiben hagyni a dolgot, főleg mivel úgy hírlik: sorozatgyilkos arat a környéken.

Sajnos Guillermo Del Toro nem tudott belevágni Az őrület hegyei filmváltozatába, pedig igazán ránk fért volna már egy jó kis lovecrafti-i borzongás. De talán van esély arra, hogy lássunk egy jobb produkciót a témában. Csak el kell tekinteni Spanyolország felé, ahol javában ügyködnek az Ages of Madness 3D-s animációs filmen, amelyet Lovecraft művei inspiráltak. Sajnos a bemutató még távol van, 2014 vége felé kerül a mozikba és talán hozzánk is befut majd valamikor.

A történet egy olyan könyv körül forog, amely ősrégi és képes pusztulásba taszítani az emberiséget. A Necronomicon az eltelt évszázadok során több kézben is megfordult és csak őrületet, halált hagyott háta mögött.

A nagy sikerű South Parkban már szinte mindenki megkapta a magáét, alig akadt olyan téma, amit nem érintettek és alig volt olyasmi, amit nem figuráztak ki. Most Az emberi százlábún (The Human Centipede) volt a sor.

Mivel alapvetően ez az ünnep kinn eléggé gyerekbarát, ezért egy kicsit mi is legyünk azok. Éppen ezért most következzen 3 olyan film, amit érdemes megvenni, mert a felnőtteknek is kikapcsolódást nyújtanak. A rendezőt, Tim Burton-t meg remélem senkinek sem kell bemutatnom.

1. Beetlejuice  - Kísértethistória (1988)

Rendezte: Tim Burton

A rendező első komolyabb munkája, és már itt jól láthatóak azok a stílusjegyek, melyek vissza-visszaköszönnek a későbbi műveiben. Itt leginkább arra gondolok ahogy a bizarr és halállal kapcsolatos dolgokkal milyen jópofán, humorosan tud bánni.

Mert alapvetően a kerettörténet elég szomorú: ifjú pár éldegél egy álmos kisváros szélén egy nagy házban, aztán egyszer csak balesetet szenvednek. Elég hamar rájönnek, hogy ez a halálukat jelentette, azonban furcsa mód semmi angyal, semmi fény, csak egy szakszerű kézikönyv tájékoztatja őket arról, hogy mi az ördög történt velük. A legnagyobb probléma azonban az, hogy hamarosan új lakók költöznek be, az immáron üresen álldogáló házba. Mivel szellemeink a házat nem hagyhatják el, és szeretnének kettesben, nyugodtan "élni", ezért megpróbálják elűzni az új jövevényeket. Ők azonban elég bénák, ezért kénytelenek felfogadni a címszereplőt, aki egy elég fura, ám mókás alak, aki kissé problémás. A többi meg nagyjából sejthető.