Itt egy újabb adag bizonyíték, hogy én igenis "dolgozom" azon, hogy minél tökéletesebb listát állítsak össze, hiszen mégiscsak a 10 legparáztatósabbat keressük. Korábban már beszámoltam egy fél tucat műről, amiben rémisztgetést ígértek, helyettük viszont jóformán kínszenvedést kaptam. A most következőek már egy fokkal jobbak, de még így is elég gyengusok az elvárásaimhoz képest.

1. The Echo (2008)

Rendezte: Yam Larans

Na ez egy érdekes film, ugyanis a rendezője, a saját, 4 évvel korábbi filmjét remake-elte, hogy Amerika-kompatibilis legyen, az amúgy a Fülöp-szigetekről származó alkotás. Ennek fényében az eredeti sem lehet annyira jó, hiszen anno a Körnél is ugyanaz a rendező dolgozott a japán verzión, mint a feldolgozásánál is.

A lényeg: frissen szabadult csóka az elhunyt anyuka, régi, lerobbant bérházába költözik, ahol fura hangokra lesz figyelmes. Leginkább a szomszédok veszekedésére, de történnek más furcsaságok is. Voltaképpen itt sincs semmi más, "gyszerűen" szellemek garázdálkodnak, minket pedig megpróbálnak megijeszteni. Ez a része egyszer-kétszer sikerül is, hiszen már maga a kezdés is eléggé hátborzongató. De ezt, és még egy jelenetet leszámítva, kissé unalmas és kiszámítható az egész.

Technikailag nincsen vele semmi gond, szépek a színek, van a filmben bőven munka, csak épp maga a forgatókönyv nevetséges. Egyszerűen nem tud meglepni. Pedig ez elvárás lenne, ha már "rejtélyeket" akar felgöngyölíteni a főszereplőnk. Egyébként meg buta is a film. Ahogy a karakterek többsége is az. Ráadásul mindenféle eredetiséget nélkülöz. Kár érte, pedig ígéretesnek indult.

Akkor íme a "nyeremény" első fele. Aki rendszeres olvasóm, annak valószínűleg nem fog túl sok meglepetést okozni a lista, de azért néha jó összegezni a kiemelkedő alkotásokat egy nagyobb koncepció keretében.

Szóval itt mindenki láthatja a horror filmtörténelem leggonoszabb gyermekeit. A határvonalat a 14 éves kornál húztam meg, az afölöttiek már nem igazán számítanak bele. A sorrendet kegyetlenségi fokozat szerint állítottam össze. Persze lehet, hogy így is hiányozni fog 1-2 darab, ezeknek a hiányát majd lehet reklamálni:) Mindenesetre ezzel a bejegyzéssel is régóta készülök, tehát nem egy nap alatt csaptam össze.

Azt előre leszögezném, hogy halottak, illetve szellemek nem kerültek fel, mert az nem lenne "fair" a többi kis gengszterrel szemben. Meg amúgy is. Továbbá kivettem azokat az alkotásokat is, melyekben a gyermek maga az Antikrisztus (Omen, Babysitter Wanted, stb.), megszállta valamilyen démon (Védtelen gyermek) vagy nemes egyszerűséggel a Sátán lakozik benne (Ördögűző).

Most szólok, hogy a lista erősen befolyásolhatja a gyermekvállalási kedvet:)

A bejegyzés nyomokban SPOILER-t tartalmaz!

Ezer éve nem volt klasszikus DVD ajánló/ nem ajánló, most is csak egy kérdőjeleset tudok prezentálni, pedig nem rég bevásároltam lemezekből:)

Jákob lajtorjája - Jacob's Ladder (1990)

Rendezte: Adrian Lyne

Bevallom kissé ellentmondok most magamnak, mert pont a múlt héten írtam a Sleepaway Camp magyar kiadása kapcsán, hogy számomra kockázatos vásár, hiszen semmi extra, sztereo hang és ráadásul még csak nem is láttam. Erre fel pedig megveszek ugyanennyiért (990-ért) egy ugyan olyan kategóriájú alkotást. Mert most megmondom, hogy a korongon semmi, de semmi extra sincs. Ráadásul a feliratozás is úgy van beállítva, hogy aki eredeti nyelven szeretné megnézni, az nem tudja kilőni a magyar feliratot (a menüben nem volt ilyen opció, lehet, hogy manuális a lejátszón keresztül megoldható).

Mindezek ellenére maga a tartalom alapjába véve jó, nem véletlenül szokás a klasszikusok közé sorolni. Kár, hogy ezt nem 5-10 éve láttam, különben sokkal nagyobb élmény lett volna számomra, a befejezés is megdöbbenthetett volna, így viszont ennyi film távlatából már abszolút kiszámíthatóvá vált. Bár magában az alkotásban is van egy szöveg, amire ha odafigyel az ember, akkor hamar leesik neki, hogy kvázi miről is van szó.

Új sorozat, amiben 1970 előtti horror-filmek lesznek terítéken. Bár ez pont 1970-ben készült, szerintem még belefér.

Hentesbárd - Il rosso segno della follia / Hatchet for the Honeymoon (1970)

Rendezte: Mario Bava

Legújabb klasszikusom szintén egy Mario Bava mű, csak úgy, mint a Sátán maszkja. Múltkor elfelejtettem, azonban most pár szóban megemlíteném, hogy a rendező nem akárki. Mint az sejthető, ő az, akinek művei sok szempontból formabontóak voltak, aki egyáltalán feltette Olaszországot a képzeletbeli horror-térképre. Szerintem nem túlzás ha azt állítom, hogy ha Carpenter a slasher atyja (a Fekete Karácsony szerintem még nem az), akkor Bava a giallo-é (1963. The Evil Eye). Ez pedig egy zseniális film tőle. Tessék.

Giallo-nak indul, de annál több lesz belőle. Igaz, már eleve az egyedi, hogy itt maga a gyilkos a főszereplő. Követjük minden lépését, így nincs meg bennünk az az izgalom, hogy "jaj, mikor csap le megint", de furcsa mód nem is hiányzik. Épp elég érdekességet tartogatnak a készítők számunkra: miért öl? Aztán meg, hogy mit fog majd látni, amikor végre visszaemlékszik? Természetesen mindenre kapunk majd magyarázatot. Az talán nem meglepő, hogy az elkövetőnk gazdag és híres, aki feleségével él nem kimondottan boldog házasságban. A nő annyira utálja már, hogy csak azért sem válik el tőle, nehogy jó legyen férjének, kemény, mi? Ennek az egész gazdag emberes őrületnek a legismertebb darabja a sokak által ismert Amerikai Pszicho (2000), persze ennek a filmnek a tükrében már ez se egy olyan nagy durranás.

Természetesen a komikus színészről és nem az énekesről lesz most szó. Igen, az, akit leginkább olyan filmekből ismerhetünk, mint a Jumanji, Az apák napja vagy a Patch Adams, gondolta kipróbálja magát valami egészen más műfajban is. Még hozzá thrillerben! Ráadásul ezt nem is egyszer, hanem többször is véghezvitte, lássuk is mindjárt párat.

Sötétkamra - One hour photo (2002)

Rendezte: Mark Romanek

Ritka az, amikor a forgalmazók sokkal jobb filmcímet találnak ki, na ez egy ilyen eset. Itt Williams egy olyan szerencsétlent alakít, aki mint egy pláza fotókidolgozója, teljesen rákattan egy bizonyos családra. Ezt úgy kell érteni, hogy a képeik hatására (ami min. 7 év folyamatos kidolgozást jelent) azt képzeli, hogy ő is tagja a famíliának. Amolyan "Sy bácsi". Ez egyelőre kimerül a képzelgéseiben, de egy idő után egyre jobban fokozódik a vágya az iránt, hogy valakihez tartozzon. Így időnként "spontán" összefut a szülőkkel, megajándékozza a kisfiúkat, stb. Aztán történik valami és egyszer csak elpattan benne valami.

A film mit ne mondjak, zseniális. Abszolút thriller, miközben (bocs a spoilerért) senki se hal meg. Olyan feszültséget képes teremteni pusztán a színekkel, hogy ihaj. Ezt miért is emelem ki külön? Mert valami elkápráztató azok az apróságoknak tűnő dolgok, hogy ugyanaz a két szín váltakozik, illetve egybe olvad: a kék és a fehér. Ezt majd tessék megfigyelni.

A karakterek élethűek és nagyon is emberiek. Az anyukának fontosabb az anyagi biztonság, mint az önérzete. Az apuka egy f*sz. A kisfiú, aki szeretné, ha szeretnék. Na és persze Sy bácsi, aki csak szeretne egy normális életet, önön üres, monoton napjai helyett. A végére ráadásul kiderül egy elég fontos dolog az életéről, szóval teljesen lesz a kép a karakteréről.

Örülhettek, mert folyamatosan jön az ihlet, ezen a poszton kívül még legalább 8 ötletem támadt, ami még folyamatosan növekszik az általam elfogyasztott filmekkel egyenesen arányosan. Szóval igyekszem saját magamat utolérni:) Ezért is kaptok megint egy hármas csokrot, lehet örvendezni.

Autopsy (2008)

Rendezte: Adam Gierasch

Ezt a filmet pont tegnap este néztem, szóval kezdjük is ezzel.

Gondolom sokatok hallott már az After Dark Horrorfest-ről, aminek keretében egy fél tucat új horrort meg lehet tekinteni, igazi jó móka lehet, nálunk nem tudom, hogy mennyire lenne nyereséges egy ilyen buli. Arról nem is beszélve, hogy ehhez nem két-három hónapos késéssel kellene levetíteni a mozikban az újdonságokat. Mindenesetre ez a 2009-esen debütált (így visszanézve, jó pár általam említett film kapcsán nem írtam meg, hogy azok is részt vettek az adott fesztiválon, bocsi).

Alapvetően két részre tudnám bontani a filmet: az első fele unalmas és gagyi, amin nagyon érződik az alacsony költségvetés. Nagy türelem kell hozzá, hogy meglássuk az élvezhetőbb részét, ami meg igazából semmi más, mint színtiszta gore, de a jobbik fajtájából, már ha lehet ilyet írni.

Tehát: hivatalosan, olyan "mindenki egyért" közös, egységes jegyáras mozizás idén sajnos nem lesz, azonban a legtöbb moziban mégis lesz akció 16.-tól (holnaptól) 19.-ig (vasárnapig). Persze mindenki más néven fogja futtatni, mindenesetre ez egy kedves gesztus tőlük.

Az árak (ahogy a legismertebbeket elnéztem) 520 ft és 590 ft közé vannak belőve, a 3D filmek pedig 720 ft és 790 ft között lesznek.

Azonban muszáj hangsúlyoznom, hogy az árak nem vonatkoznak a Kaptár 4: Túlvilág 3D c. filmre!

Ami sajnálatos, hiszen beleillik az oldal profiljába, bár egy index cikk szerint ez az epizód rém gyenge lett, én meg eleve szkeptikus vagyok a bűn rossz harmadik rész miatt.

Így csak két filmet tudok a blog nevében ajánlani:

Lustaságomnak ellenére is (most mit keressek kifogásokat?), örömmel vettem tudomásul, hogy azért a törzsolvasó gárda rendszeresen fel-fel jött egy poszt reményében. Hálám jeléül most nem egy, nem is kettő, hanem egyenesen 8 (!) filmről fogok rövid kritikát írni! Az okosabbak pedig már kitalálhatták a cím alapján, hogy mind spanyol nemzetiségű lesz. Mert volt már itt összefoglaló a modern német horrorról, a franciáról kettő is (első és második), az angolokról pedig rengetegszer megemlékeztem már. Azonban a vén Európában van egy ország, ami csak úgy ontja magából az igényes filmeket. Ez pedig az EB és VB bajnok Spanyolország (nem, nem nekik, hanem a hollandoknak drukkoltam, tisztázzuk). Bár tegyük hozzá, hogy a hispánok művei nem lesznek ismeretlenek a rendszeres olvasók számára, elég ha csak a Fantomlakóra, vagy a nem rég bemutatott REC 1-2-re gondolunk. De a körítésből ennyi elég is lesz, lássuk hát a listát.

1. A Faun labirintusa - El Laberinto del Fauno / Pan's Labyrinth (2006)

Rendezte: Guillermo Del Toro

Kezdjük a legismertebbel, ami nem véletlenül nyert három Oscar-díjat anno. Tudom, ez nem igazi horror, hanem egy afféle fantasy-dráma-thriller sajátos keveréke, de nekem ne mondja senki, hogy egy pillanatra sem szart be, amikor az a lény, melynek a kezén voltak a szemei meg nem mozdult! Ahogy apám mondta erre a filmre: "Nem tudom hova tenni: mesének túl brutális, horrornak túl meseszerű." Ez szerintem ez egy tökéletes összefoglaló a műről.

A történet a spanyol polgárháború után nem sokkal játszódik. A harcoknak látszólag vége, azonban még néhány baloldali partizáncsoport próbálja vívni gerillaharcát a fasiszta rémuralom ellen. Az egyik ilyen fasiszta sereg vezetőjének van egy újdonsült felesége és annak egy kislánya, Ofélia. Ő a megrázkódtatások elől inkább egy képzeletbeli (?) világba menekül, amiben egy Faun három, elég durva próba elé állítja.

Igazából nem is tudok még mit írni róla, ezt úgyis vagy látta már mindenki, vagy ha nem, akkor tessék nekikezdeni, mert érdemes. Kielégít minden vágyat: van benne kegyetlenség (borosüveggel szétverik valaki fejét), paráztatás (erről már volt szó) és mindezek mellett még megható  és könnyeztető is.

Kivételesen ahelyett, hogy egy nagyon régi Lucio Fulci-s posztomat updatelném, inkább írok egy újat. Akkor lehet, hogy elhamarkodott voltam két film alapján (sőt tuti), de amióta láttam még négyet, azóta megnyugodtam, hogy tényleg egy enyhén szólva túlértékelt rendező. Az ezzel kapcsolatos poszt itt elolvasható. Előre engedtessék meg az a luxus, hogy röviden írok róluk, ennek több oka is van.

3. Zombi - Zombi 2 / Zombie (1979)

Nem, nem két filmről van szó. Ugyanis a magyar cím csak simán "Zombi", míg eredetileg ez egy második rész, noha első az nincsen, legalábbis hivatalosan. Ugyanis Fulci így tisztelgett Romero-nak Az élőhalottak éjszakája előtt. Ez nagyon szép, csak épp a kettő között ég és föld a különbség. Hovatovább pedig a legtöbb (sokszor önjelölt) horror-filmesztéta ezt a filmet tekinti az egyik legkiemelkedőbb alkotásnak. Na ez egy súlyos tévedés.

A történet nem túl izgalmas, legalábbis szerintem: a nő keresi apukáját egy távoli, egzotikus szigeten, egy merész újságíróval. Az apuka persze nem botanikus, hanem orvos, aki egy különleges betegséget tanulmányoz, aminek következtében a holtak feltámadnak és megeszik az élőket. Persze a bennszülöttek vudura gyanakodnak, de ki nem szarja le őket? Igazából kb. ennyi.

Nem bonyolítanám túl, mert nincs mit. Azt elismerem, hogy akkoriban biztos nagy sikere lehetett, hiszen sokkal izgalmasabb, mint Romero '78-as Holtak Hajnala. Na meg a belezések is sokkal jobbak, még ha mai szemmel kissé gagyi is lehet. De legalább nem annyiból áll egy zombi, hogy az embert leöntik hamuval, meg ketchupöt tesznek a szája szélére. Itt rendesen vannak kukacok, meg rothadó test. Röviden ennyi a pozitívum: fasza gore és fasza zombik. Ennyi.

A negatívumokból jócskán van: iszonyatosan lassú és vontatott. A szereplők totál logikátlanul viselkednek. De a legnagyobb baki, hogy kb. 3-400 éves halottakból (is) csinálnak zombikat! Mégis, hogy a jó életbe?! Azokból a konkvisztádorokból már csak csontoknak kellett volna maradniuk! A színészek pocsék alakítást nyújtanak, igazi ripacsok. Fel nem tudom fogni, hogy mi ebben a filmben a jó, a "zseniális". Romero legalább rittyentett egy társadalomkritikát, itt még ez sincs. Ja és tartsatok maradinak, de számomra egy napfényes pálmafás tengerpart nem tud félelmet kelteni bennem, hiába grasszálnak az élőhalottak. A cápa vs. zombi jelenet legalább poén.

Decembertől itthon is lehet kapni, dupla DVD-n, 3000 pénzért. Ezt csak fanatikusok engedjék meg maguknak, aki nem látta, az nehogy megvegye!

Funny Games (1997)

Rendezte: Michael Haneke

Igen, végre sikerült megnézem. Még az Eden Lake-nél sokan írták, hogy "á, ez sem a Funny Games-hez képest, na az durva". Én pedig megint hallgattam a kedves olvasókra, csak úgy, mint a Radírfej esetén, így minden erőmmel azon voltam, hogy valahogy beszerezhessem eme produkciót. Sajnos a párhuzam duplán indokolt, mivel David Lynch alkotásához hasonlóan, ebben is csalódnom kellett. Itt azonban gyorsan le kell szögeznem, hogy maga a film jó, csak megint indokolatlanul túlértékelték.

Aki kíváncsi a filmre, amiben elég kemény pszicho-terror folyik és egyben nyomasztó is, az MOST rögtön hagyja abba az olvasást, mert úgy szerintem sokkal jobban fog ütni, ha nincs semmi előzetes információnk róla.

A türelmetlenebbek, na meg persze azok, akik már látták, ők folytassák nyugodtan a poszt olvasását, végül is nem azért írom, hogy senki rá se nézzen:)