Az ABC új sorozata már majd' egy hete debütált, így ideje már nekünk is beszámolni róla. Egy páran jeleztétek, hogy csak akkor fogtok Ti is belekezdeni, ha nekünk (jelen esetben nekem) tetszik. Nos, a pilot eddig egész biztató. Persze a sorozatjunkie-k már jól tudják, hogy a készítők egy új sorozat esetében mindig a bemutatkozó részre helyezik a legnagyobb hangsúlyt, hiszen ha azzal nem fogják meg a nézőt, akkor legközelebb már bukó van. Azt előjáróban már elmondhatom, hogy a következő epizódhoz is meghozta a kedvemet, szóval bekerült a "követendőek" közé.

A szokásostól eltérően most még nem leszek annyira spoileres, a fentebb említett ok miatt, inkább csak vázolnám az alaphelyzet és a szereplőket. Legyen ez amolyan kedvcsináló. De kezdjük is.

5000 (!) dolláros produkció, ami az erőteljesen visszhangos dialógusoknál látszik is, ugyanakkor vannak benne elég figyelemreméltó képsorok is.

A történetben semmi extra, a főszereplő a legjobb barátja halála után beköltözik egy olyan házba, ahol a 12 éves Jessicát brutálisan meggyilkolták. Szóval tipikus kísértetsztorival lesz dolgunk.

Sorozatomban olyan filmeket mutatok be, amelyeket a rajongók nagyon vártak, ám a megjelenésük csalódásokat okoztak.

Anno a The Ward-ban nagyot csalódtunk, hiszen Carpenter készített egy olyan filmet, ami vagy tíz évvel ezelőtt tudott volna ütni. De! Ő legalább tisztességesen kivitelezte sablonhorrorját. Az alábbi műre viszont nem találni mentségeket.

Twixt (2011-2012)

Rendezte: Francis Ford Coppola

"Írta és rendezte az öt (!) Oscar-díjas Francis Ford Coppola (Keresztapa trilógia, Apokalipszis most!, Drakula), a főszerepben pedig Val Kilmer (Mindörökké Batman, A vörös bolygó, Durr, durr és csók)." - Pusztán ennyivel úgy 10-15 éve hatalmasat lehetett volna robbantani a mozi pénztárakban, legyen szó bármilyen filmről. Sajnos azonban míg a főszereplő meghízott és sorban vállalja el a gyenge, B-kategóriás filmeket (khm... Gyilkos paraziták), addig a rendezőzseni legutóbbi munkáira nem igazán kapja fel az ember a fejét. Most komolyan, a fekete-fehér művészfilmjét, a Tetro-t hányan nézte meg közületek? Emlékeztek rá egyáltalán arra, amikor két éve bemutatták nálunk? Mert én nem. De mindegy, Coppola már megteheti, hogy forgasson egy önkifejezésre alkalmas europér alkotást. Ugyanakkor mégis mi a búbánatért készítene el egy ilyen silány vackot, mint a Twixt?

A történet próbál egyszerre több szálon mozogni, minél több rejtélybe keveredni, de ez olyan ügyetlenül történik, hogy az ember könnyen belezavarodik. Azért van egy erős gerince a filmnek, ami Kilmer karakteréhez köthető. Ugyanis ő egy lecsúszóban lévő horror-író, aki városról városra járva tart könyvdedikálásokat. Az egyik ilyen piciny városkában azonban elidőzik egy csöppet, ugyanis ihletet kap egy új, vámpíros regény megírásához. Természetesen a figura iszákos, rosszban van a nejével és még egyetlen kislányát is elveszítette, ami miatt állandó lelkiismeret-furdalás gyötri. Igen, elég sablonos, tudom.

Következzen két olyan film, melynek központi témája, hogy egy csapat fegyveres rabló nem tudja sokáig élvezni a zsákmányát, mert valami közbe jön...

Skeleton Lake / Battleground (2012)

Rendezte: Neil Mackay

Sokat elmond egy filmről az, ha az eredeti kanadai címnek sokkal kevesebb köze van a valósághoz, mint az alternatívnak / nemzetközinek. Ugyanis itt egy deka tavat nem látni a teljes játékidő alatt, ellenben "csatateret" már annál inkább. (Persze, ha ez egy spéci kanadai kifejezés, vagy ilyesmi, akkor szóljatok.)

A történet abszolút nincs túlbonyolítva: egy hat fős banda 3,2 millió dollárral tiplizik a helyszínről, hogy minél hamarabb biztonságban legyenek. Azonban akad bőven kaki a palacsintájukban, mivel nem elég, hogy sikerült rendőrt ölniük -aminek köszönhetően az üldözőik vérszemet kaptak-, de még az összekötőjük is haladékot és több pénzt kér. A haladék egy nap, azt meg egy erdő közepén fekvő elhagyott házikóban töltik.

Másnap azonban elég hamar szembesülnek vele, hogy egy zárlatos agyú vietnami veterán vadászik rájuk, mivel ez az ő "vadászterülete". Igazi gerilla akciókkal és változatos fegyverekkel folyik az ő kis háborúja.

Amerikában most vasárnap fog debütálni az ABC-n a 666 Park Avenue, ami egy fiatal házaspárról fog szólni, kik beköltöznek New York egyik legrégebbi házába. Majd természetfeletti jelenségek tanúi lesznek.

Megnézzük?

Beszámoljunk róla?

A "tovább" mögött megtalálható a trailer, ami alá igazi hangulatgyilkos zenét sikerült választani. A képek azért egész meggyőzőek.

Még a nyáron volt egy laza összefoglalónk az itthon bemutatásra kerülő horror és thriller filmekről. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, úgy hogy ideje frissítenünk. Továbbá bemutatunk egy-két minket érintő DVD premiert is. Esélyeket ezúttal nem latolgatunk.

1. Berberian Sound Studio

Angol horror, állítólag kifejezetten "filmbuziknak" szól. Korábban már mutattunk előzetest és örvendeztünk annak, hogy a Cirko-Gejzír levetíti itthon.

Egyébként a a csütörtöki premiert követően a stáb néhány tagja egy performanszt fog előadni. Állítólag vicces lesz, mindenesetre én meghívást kaptam, szóval lesz majd róla egy beszámoló.

Hazai bemutató: szeptember 27.

Forgalmazó: Cirko Film

.

Azt hiszem már nem kell nagyon felvezetnem az ilyen típusú posztokat. Csak annyit tennék hozzá, hogy mindegyik próbálja többnek mutatnia magát annál, ami.

And now ladies and gentlemen, enjoy the shit!

1. Lidércnyomás - Besökarna / The Visitors (1988)

Rendezte: Jack Ersgard

Kezdjük rögtön a legborzasztóbbal. Ha valaki az Engedj be! és a Babycall láttán abban a tévhitben élne, hogy Svédország ugyan ritkán termel horrort, de akkor üt, akkor annak ajánlom figyelmébe az alábbi darabot. Vagyis pont hogy nem. Ugyanis ebben a filmben semmi értékelhető nincsen.

A történet már akkoriban is baromi sablonos volt: egy család egy új házba költözik, amiről kiderül, hogy kísértetjárta. Először a tapéta nem akar ragadni, majd apuka furcsa jelenéseknek lesz tanúi. Mert ilyenkor természetszerűen csak az egyik családtag látja az eseményeket, amelyek hamar a rögeszméjévé válnak. Míg a másik rendszerint ezen kiakad. Aztán megjelenik egy hóbortos parajelenség kutató is, speciális műszerekkel.

Nem csak az a baj, hogy az egész egy kliséhalmaz. Ettől még nyugodtan betölthetné a funkcióját és ijesztgethetné a nézőt. De képtelen bármiféle atmoszféra teremtésre. Semmi se működik. Sokan az ilyen típusú filmeknél odavannak a minimalizmusért (magától nyikorgó ajtó, árnyak a falon, ilyesmik), ezt lehet jól csinálni (Az elcserélt gyermek) és lehet parasztvakítóan is (Paranormal Activity). Itt viszont a parafaktort annyira takarékra rakták, hogy az embernek még a mikroba rakott pattogatott kukorica hangjától jobban megemelkedik a pulzusa, mint a Lidércnyomás láttán. A végére tartogattak ugyan egy-két "merészebb" trükköt, de mire odáig eljut az ember, egyszerűen elalszik.

Ugyan az előbb láthattunk néhány érdekes posztert, azonban úgy tűnik, hogy az alábbi kanadai mű mindet beelőzi az "ezt látnom kell, de gyorsan" listámon.

A történet főszereplője egy régiség gyűjtő, aki megörökli elidegenedett anyjának a házát. Idővel ráeszmél, hogy anyuci bizony az okkultizmusnak szentelte életét. Sőt, a mami szelleme még mindig a házban van és át akar adni egy sürgős üzenetet...

De ha megnézitek a teasert, akkor ti is rá fogtok jönni, hogy miért lelkesültem fel ennyire.

Hirtelen egy rahedli készülő filmről kerültek elő poszterek, és ahelyett, hogy egyenként "telefosnánk" vele a blogot, inkább egy csokorba szedem őket. Ahol tudok, magyarázattal is szolgálok, hogy miről fog szólni.

Kezdjük a legérdekesebbel, Stephen King  Carrieének a harmadik feldolgozásával. A film jövőre érkezik, a rendező Kimberly Peirce (A fiúk nem sírnak, Besorolás alatt), a címszereplőt pedig Chloe Grace Moretz (Let me in, Éjsötét árnyék, Ha/Ver) fogja alakítani, vagyis végre tényleg egy tinédzser.

A többi elvileg még idén bemutatásra kerül.