Tudom, tudom, mostanság hanyagoltam kissé a blogot, ennek több oka is van, amire most nem igazán térnék ki. Szerencsére koimbra tartotta a frontot, ezúton is köszönöm neki.
Jöjjön akkor a tradicionális "bocsánat csomag", amiben kivételesen egész jó filmek kerültek. Természetesen csak tömören.
1. Az elcserélt gyermek - The Changeling (1980)
Rendezte: Peter Medak
Ez a film is a "para-toplista" keretében került megtekintésére, mivel sok külföldi oldalon említik, teszem hozzá gyorsan, hogy jogosan. Itt is fellelhető az a minimalista professzionalitás, ami a Woman in Black c. remekmű esetében felmerült: nagyon apró, mégis mai szemmel nézve triviális eszközökkel képes befosatni az embert.
A történet első hallásra nem több egy szabvány kísértethistóriánál: "frissen" özvegyült férfi beköltözik egy régóta elhagyatott hatalmas házba. Aztán hamar feltűnnek neki furcsaságok (pl. különböző természetellenes zajok), aminek hatására hív egy médiumot, aki közli, hogy itt bizony egy halott gyermek szelleme nem talál nyugalmat. Azonban ahelyett, hogy az alkotók ennek a kölöknek a fejével rémisztgetnék a nézőt, inkább folytatják a különböző paranormális jelenségek egymásra pakolását.
De még ez se minden! Ugyanis itt a szemünk előtt egy kész összeesküvés bontakozik ki, kvázi egy krimi a horrorban, nagyon elegáns párosítás, meg kell hagyni. Manapság sajnos az ilyesmi ritkaság.
A színészekkel maximálisan megelégedhetünk, hiszen maga a főszereplő egy Oscar-díjas színész, George C. Scott (A tábornok c. háborús filmben nyújtotta alakításáért kapta). De a többségnek sincs szégyenkeznie, hiszen az egyik mellékszereplő a két Oscar-díjas Melvyn Douglas. Szóval a minőségre nem lehet panasz, de ugyanez mondható el a film minden technikai részletére is. Engem hangulatában leginkább az Ómenre emlékeztetett, csak itt még említés szintjén se jelenik meg a Sátán, ami nem is baj.
Aki szereti a régi vágású, visszafogottabb, finoman paráztató horrort, annak ez egy tökéletes választás. Ha már nálad az etalon a gyors vágások és a több liternyi vér, akkor inkább kerüld. Mellesleg érdekes megfigyelni, hogy mennyi mai zsánerfilm vett át tőle jellegzetes elemeket, mint pl. a kútra épített ház megjelenítése, ami mondanom se kell, hogy miben köszön vissza később.
Olybá tűnik, hogy Kanadának a '80-as évek volt a horror aranykora.
2. Démoni harcosok - Dog Soldiers (2002)
Rendezte: Neil Marshall
Erről már ezer éve írni akarok. A rendezőt remélhetőleg nem kell bemutatnom senkinek, hiszen a leghíresebb műve, a Descent már mondhatni alapmű. Az úrnak ez volt az első nagyjátékfilmje, de ez egyáltalán nem látszik.
A sztorival nincs semmi tökölés: adott egy féltucat angol katona, aki gyakorlatozni megy, amiből végül az lesz, hogy egy faházikóból próbálják visszaverni a farkasemberek (!) támadását. Bevallom, amikor megtudtam, hogy a magyar cím ellenére a filmben egy deka démon sincs, sőt, inkább egy mára már kiherélt horror karakter, akkor kissé megijedtem. Félelmem jogos volt abból a szempontból, hogy akkortájt farkasembert csak az Underworld szériában lehetett látni, amit meg inkább hagyjunk. Mindenesetre kellemeset csalódtam.
Marshall remekül ráérzett arra, hogy a saját költségvetéséből nem tudna meggyőző lényeket kreálni, ezért rengeteg okos kis trükköt bevetett: ilyen a sötétség, ami ugye logikus is. Aztán az a tény, hogy teljes életnagyságában csak a vége felé látunk farkasembert, ami ugyan nem néz ki rosszul, de 90 percen keresztül nem lehetett volna életképesen mutogatni. Cserébe rengeteg vérrel és belezéssel kedveskedtek nekünk a készítők.
A karakterek lehettek volna színesebbek is, mármint az egyforma külsejük miatt én speciel alig tudtam megkülönböztetni őket. Nem értem, hogy egy etnikai kisebbséget, egy tetováltat, vagy legalább egy bajszost miért nem rakhattak volna bele. Hangulatát tekintve leginkább A vadászhoz tudnám hasonlítani.
A lényeg azonban az, hogy izgalmas, pörgős, akciódús, amiben csak úgy tobzódik az angol humor. Nem váltja meg a világot, de rehabilitálja ezt a kultikus lényt, amit Hollywood eléggé meggyalázott. Na jó, nem rég volt egy ügyes próbálkozásuk.
3. Angst / Fear (1983)
Rendezte: Gerald Kargl
Ezt az osztrák filmet egy kedves olvasóm ajánlotta nekem azzal a felkiáltással, hogy eléggé beteg, továbbá a rendezőt ezután el is tiltották a filmkészítéstől, ami hihető is, mivel az imdb szerint ilyen néven többet nem alkotott. Tehát a motiváció megvolt, vajon a sógorok milyen állatsággal álltak elő?
Eléggé visszafogottal. Persze ez nézőpont kérdése, mert akkoriban érthető volt a reakció, de mára ez a durvaságot tekintve eléggé matiné jellegű. De ne tessék félreérteni, mert magának a műnek megvannak a maga erényei.
Lássuk a történetet: egy pszichopatát kiengednek a börtönből, aki persze nem sokat tétovázik és máris új áldozatok után kutat. Hamar talál is egy miniatűr Addams Family képében: az anyuka hófehérre van meszelve, a fia agyilag és testileg is sérült, egyedül talán a lány "normális".
No, a helyzet az, hogy maguk a cselekmények nem is lényegesek, hanem a gyilkos gondolatai a fontosak. Ezeket ugyanis mi, a nézők, folyamatosan hallgathatjuk, néhol eléggé aberrált dolgok játszódnak le az ember fejében, óh mily meglepő! Ez mind nem is lenne nagy gond, azonban túl sok az olyan felvétel, amikor nincs vágás a jelenetek között. Így egyes mozzanatokat szabályosan végig kell szenvednünk. Most kit érdekel, hogy példának okáért, a holttesteket hogyan pakolja el?
Ha már az első két alkotásnál raktam hasonlatot, akkor legyen így most is: az Angst-ot úgy tessék elképzelni, mintha a Necromantik alatt a pasas folyamatosan beszélt volna hozzánk. Mínusz halottakkal való szex. Na jó, érintőlegesen azért van valami. Mindentől függetlenül az "átlagember" is nézheti, már ha van affinitása a művészfilmekre, mert ez valahol azért az.
Az elcserélt gyermek: 9/10
Démoni harcosok: 8/10
Angst: 6/10
Remélem megelégedtek most ennyivel:)
Friss kommentek