Sorozatomban olyan filmeket mutatok be, amelyeket a rajongók nagyon vártak, ám a megjelenésük csalódásokat okoztak.

Return to Sleepaway Camp (2008)

Rendezte: Robert Hiltzik

Ugye emlékszünk még a pár hónapja nálunk is megjelent klasszikus slasher-trilógiára? Nos, a derék Robert miután megrendezte a zseniális első részt, rögtön vissza is vonult, hogy helyét átadja más tehetséges alkotóknak. Azonban a tétlenséget úgy tűnik így idősebb korára megunta, ezért gondolta, hogy ír egy forgatókönyvet, felhív néhány régi kollégát és megrendezi a sorozat ötödik (!) részét. A negyediknek ugyanis tragikus a története. Abból sajnos csak pár nyers felvétel készült el, ill. maradt fenn az utókornak, amit csak a legelvetemültebb rajongók tudnak élvezni. Voltaképp igazi filmről nem is beszélhetünk. A rendező meg gondolom nem akart balhét, ezért számozás nélkül jött létre a projekt.

Azonban a világ sokat változott 1983 óta, amit sajnálatos módon Hiltzik nem igazán akart figyelembe venni, vagy éppen túlságosan is beleerőltetett ebbe a műbe. Ellentmondásosnak tűnik? Na majd meglátjátok.

Ezzel a filmmel már nagyon-nagyon régóta tartoztam. Lássuk, hogy hazánkba milyen kiadványban jelent meg.

Borzongás - Creep (2004)

Rendezte: Cristopher Smith

Ez kérem egy közös angol-német koprodukció, ami abban merül ki, hogy a főszereplőn  (Franka Potente, aki maga is germán) kívül a filmben minden az Egyesült Királysághoz köthető. Ami nem nagy szó, mert a helyszín a föld alatt játszódik, egy metróalagút és csatornahálózat kereszteződésével. Egyébként a rendező neve ismerősen csenghet egyes számára, hiszen a leghíresebb filmje, a Csapatleépítést nálunk még a mozikban is vetítették. Alanyunk pedig az első nagyjátékfilmje, amiben érződött, hogy van érzéke a szakmához. Vagy legalábbis a horrorhoz.

A történet alapfelvetése eléggé bután tűnik, vagy legalábbis elképzelhetetlennek: egy amolyan "szingli ribancz" nem tud taxit fogni az éjszakában (nálunk elmaradott magyaroknál bezzeg lehet hívni telefonon a taxitársaságokat), ezért úgy dönt, hogy elmegy metróval. Épp időben, mivel már az utolsó szerelvény érkezik, ez később még egy fontos adalék lesz. Sajnos senki nem szólt neki, hogy a fű+vodka kombináció nem a legjobb az ébren maradáshoz, ezért elalszik a peronon. Mire felébred, a metrót lezárták...

Elnézést a kissé Blikkes címadásért, de manapság muszáj az embernek figyelemfelkeltőnek lennie.

Maniac (1980)

Rendezte: William Lustig

Ez az a film, amit a hozzáértő horror-fanatikus első látásra meg nem mondana, hogy nem egy olasz giallo, hanem egy amerikai slasher. Igazából jobban megnézve, tiszteletadás a kor itallo-horror filmjei előtt, annak pedig tökéletes.

A rendező nem ismeretlen, hiszen ő dirigálta le mind a három Mániákus zsarut, amiről már nem is tudom hányszor ígérgettem, hogy majd írok. Azonban az írók közül az egyiknek ez az egyetlen filmiparhoz köthető motívum  az életében. A másik pedig egyben a főszereplő is; az abszolút hiteles Joe Spinell, aki olyan nagy formátumú filmekben volt mellékszereplő, mint a Rocky-sorozat, vagy a Keresztapa 2. Ahogy Danny Trejonak, így neki is kijárt már egy főszereplős alkotás, amiben kedvére gyilkolhatja az ártatlan lánykákat.

A történet voltaképpen ennyi is: szegény, azóta már elhunyt Spinell barátunk egy őrültet alakít, aki különböző lányokat hajkurászik. Eleinte csak kettyinteni akar, de aztán amint elborul az elméje, előkerül az a tipikus borotva, vagy a vadászpuska, vagy ami a kezébe akad (esetleg pont a puszta keze). Elméjének bomlottságának az mi sem jelzi még jobban, hogy szerény kis lakhelyét próbababákkal rakja ki, amiknek a csupasz fejére a levadászott nők véres skalpját szögeli. Na meg beszél is hozzá (mindig csak egy bizonyoshoz, aki kvázi a feleség szerepet tölti be), ami hagyján, de sokszor még össze is vesznek!

A legutóbbi hír, hogy az Eden Lake kijön nálunk korongra, annyira felcsigázott, hogy azóta azon kattogok, hogy vajon még miknek örülnék, illetve örülnénk, ha behoznának hozzánk. Ehhez szorosan kapcsolódik az a hír is, hogy a 100 feet is megjelent, 100 halálos lépés néven, mondanom se kell, 990 Ft-os áron. Ami hamar le fog menni, amint az emberek meglátják a gagyi CGI szellemet:)

Tehát az én kis listám, elsősorban miket várok:

Tegnap sikerült megnéznem a harmadik részt is, jelentem, az is szinkronos, viszont semmi extrát nem tartalmaz, így csak szigorúan azoknak, akiknek az első két rész is bejövős volt.

Sleepaway Camp (1983)

Rendezte: Robert Hiltzik

Szegény rendező nem vitte sokra, jóformán egész munkássága ebből a filmből és a folytatások utáni jogdíjakból áll, számomra érthetetlen okokból. Mert ez egy igazi gyöngyszem a slasher tengerben.

1983... Az említett műfaj a fénykorát éli: A Péntek 13 már 3 részt is megélt, aztán ott volt Az erdei fantom is, ami ugyan másolatnak tűnik, de ettől függetlenül egy élvezhető darab. Közös vonás, hogy a helyszín mindig egy tóparti tábor, ahogy itt is. Ez pedig abszolút tudatos. Látszólag nem akar különb lenni, mint egy akkori átlagos slasher, pedig nagyon is az.

Végig furcsa kettőség jelzi a filmet: ugyan nem látjuk a gyilkost "munka" közben, de mégis tudjuk, hogy ki az. A rendező abszolút nem akar csapdát állítani a nézőknek, hogy a végén a képükbe röhögve közölje azt, hogy "háhá, nem is Ő volt az!". Teszi ezt minden joggal, hiszen a végén akkor is lesz egy akkora fordulat, hogy még jómagam is ledöbbentem. Nagyon nagy ötlet, semmiképpen se szeretném lelőni a poént, remélem a kommentelők se fogják (különben szankcionálok).

Mivel az előző posztban Gremlins felköszöntött, Tőletek meg sok jókívánságot kaptam, így stílszerűen egy szülcsi napcsis horrorral hálálom ezt meg nektek.

Happy Birthday to Me (1981)

Rendezte: J. Lee Thompson

A rendező nem volt kispályás: olyan filmek kerültek ki a keze alól, mint a Majmok bolygója 4-5, vagy a személyes kedvencem, a Salamon király kincse. Egyébként neki köszönhetjük az eredeti '62-es Rettegés fokát is, amit később Scorsese remekül feldolgozott. Ez pedig itt egy nem éppen hagyományos slasher.

A történet látszólag semmi extra: egy csapat diák, az "elit",  a suli mellett (helyett?) rendszeresen összeül iszogatni a törzshelyükön. Az egyiküket már az elején megölik, szóval sejthető, hogy a legtöbb is erre a sorsra fog jutni. Elég sokan vannak, ezért mi már előre ujjongunk, hogy jó sok áldozat lesz. Nem fokozom tovább a kedélyeket: így is alakul. Sok-sok gyilkolászás, mindegyik más és más módszerrel végrehajtva. Ha már itt tartunk: némelyik eléggé adja magát, pl. amikor az egyikük sállal a nyakában szerel motorbiciklit, na akkor már sejteni lehet, hogy mi lesz ebből. De helyet kapnak a hagyományos, olaszos eszközök is, mint a zsánerfegyver, a borotva (nem Gilette).

Rendezte: a Halál - Dark Reel (2008)

Rendezte: a Halál Josh Eisenstadt

Ezt a hulladékot 99 Ft-ért (!) vettem meg egy másik filmmel együtt (!), aminek a címe egyszerűen Mutánsok (nem, nem a francia), erről a párom írt is a blogján, így ahhoz túl sokat én se tudnék hozzátenni.

A film remek példája, hogy hogyan kell sztárokkal iszonyatos ZS-kategóriás filmet forgatni. Mert kik is vannak benne? A már a Varrónőben is haknizó, egykori Alien android Lance Henriksen, aki ennél mélyebbre már nem süllyedhet. Szegényként valahol sajnálom is emiatt. Aztán magát a Kampókézt megformáló Tony Todd, aki szintén jó példa arra, hogy egy korrekt, személyéhez örökké kapcsolódó B film után is lehet ZS-sztárrá és haknizó mellékszereplővé válni. Az igazi sztár azonban nem más, mint Edward Furlong. Képzelem, most sokan meresztitek a szemeteket, hogy ki a rák ez, éppen ezért segítek: Terminator 2, Kedvencek Temetője 2, Amerikai História X. Igen, ebből kettő A-kategóriás alkotás, így őt tekinthetjük a sorban a "legütősebb kártyalapnak", kár, hogy az eddigi filmes múltja egy csöppet sem látszik meg ebben az alakításában. Azt elhiszem, hogy állítólag komoly drogproblémái vannak, mert ez látszik is rajta. Szerintem az egész forgatás alatt be volt lőve, ahogy a rendező, a szövegkönyvíró, meg úgy mindenki más. Erre később még kitérek. Mindenesetre ő megérdemelten szerepel egy ilyen trágyában, hiszen teljesítménye vetekszik Lorenzo Lamas-éval is, de ez a kijelentésem szerintem még sértő Lorenzo személyét tekintve.

Csak nehogy szó érje a ház elejét, hogy múltkor csak 3-ról adtam hírt, miközben még lesz egy pár. Mindenesetre én mosom kezeim, az xpress tájékoztatott "későn" ezekről. De ez legyen a legnagyobb gondunk, nem? (Még valami: hamut szórok fejemre, mert ezt a posztot már pénteken el kezdtem írni, csak aztán inkább el kezdtem élvezni a szabadnapjaimat, bocsi.)

1. A halál angyala 1-2. - Sleepaway camp 1-2. (1983/1988)

Rendezte: Robert Hiltzik (1.) és Michael A. Simpson (2.)

Ezt a két filmet, amit persze tessék külön-külön venni, ez nem dupla kiadás, csak gondoltam így egyszerűbb lesz (nekem, muhahaha). Ez egy igazi klasszikus, ezért röstellem is, hogy egy részt se láttam. Tudtommal amolyan vicces slasher, szóval biztos fasza. Még valamit be kell vallanom, legutóbb szándékosan nem raktam be a többi közé, mert a dátum túl "közeli" volt, de most kialakult egy számomra vis major helyzet, szóval akkor ez is belefér.

Hang: 2.0 magyar, 2.0 angol

Kép: 16:9

Extrák: Semmi.

Várható ár: darabjuk 990 Ft.

Várható időpont: október 5. (holnap)

Kell-e? Igen, de van egy sejtésem (vagy csak reményem?), hogy majd idővel lesz belőle egy díszdoboz, tekintve, hogy nem csak két részt élt meg a széria. Mindenesetre eléggé low-budget kiadás, ennél butítottabbat már nem is lehetett volna kiadni. Csak rajongóknak!

No kérem, két remake, 4 film, lehet majd a kommentben fújogni. A szokásomtól eltérően most egybe veszem a régit és az újat.

1. Sziklák szeme - The hills have eyes (1977 Wes Craven - 2006 Alexandre Aja)

Egyik rendezőt sem kell (remélhetőleg) senkinek sem bemutatnom. Mindenesetre Aja-ról annyit, hogy első filmjét, a Magasfeszültséget jómagam is dicsértem, azóta azonban szinte csak újragondolja mások munkáit (Tükrök, Piranha 3D).

Az alaptörténet röviden (azok kedvéért, akik egyiket se látták): a sivatagban egy kiránduló, lakókocsis nagycsalád lerobban, majd torz, helyi kannibálok támadnak rájuk. A történet ismerős lehet ebből a posztból, ahol a film ZS-verziója is fellelhető.

Ez a feldolgozása kicsit fura. A kezdése teljesen más, mondhatni egy alapozás a későbbi gore-ra, míg Craven finoman építi fel a cselekményeket. Azonban amint megjelenik a cím, onnantól kezdve szinte egy az egyben ugyanazt látjuk, persze 30 év eltéréssel (így pl. van mobiltelefon, aminek persze nincs térereje). Ez nekem először roppant zavaró volt, mert kérdeztem magam, mi abban a munka, ha ugyanazt megcsinálja, csak a "jelenbe" helyezve. De ezt úgy tessék elképzelni, hogy a karakterek csontra ugyanazok, még a kutyák is. Ugyanazok a karakterjellemek, bár ez majd a sztori előre haladtával jócskán megváltozik, ahogy minden más is. Először csak finom apróságok (egyik esetben látni az egyik kutyus halálát, másiknál már csak a tetemét), majd egy ponton teljes más képet fogunk kapni.

Egyik kedves törzskommentelőm már nagyon hiányolta ezt a műfajt, ami valahol jogos is, hiszen már rég írtam ilyesmiről. Akkor íme egy ínyenc falat, egyenesen Norvégiából, a folytatásával együtt!

Hideg préda - Fritt Vilt / Cold Prey (2006)

Rendezte: Roar Uthaug

Mint azt sokan tudjátok, hogy ez az ország már jeleskedett a blogomon egy egész nézhető filmmel, a Hora-val, ami valljuk be, inkább csak egy koppintása a Köpök a sírodra c. förmedvénynek. Így reménykedtem, hogy a történet most végre nem lesz ismerős. A végeredmény felemás lett: ugyan nem koppintottak (tudtommal), de attól még semmi újat nem tudtak hozzátenni, mint egy átlagos, amerikai slasher. Mondjuk ez a hozzáállás emberfüggő, mert aki szereti ezt a fajta sablont és csak kikapcsolódni akar, annak ez be fog jönni.

Azonban 1-2 apróságban mégis eltér a többitől, de mielőtt ebbe belemennénk, nézzük a történetet. Szóval, egy öt fős baráti társaság elmegy a hegyekbe snowboardozni, mert hát abban az országban mégis mi mást lehetne csinálni? :) Ez nekünk jó, mert végre nem egy elhagyott erdőt kapunk, hanem valami újat. Mondanom se kell, hogy  elkerülik a  turistacsalogató kijelölt pályákat, mert minek, amikor hegy-hegy hátán van  ingyé' baszki? Persze hamar kiderül a civilizáció elkerülésének hátránya is: amikor az egyiküket baleset éri, nem tudnak kihez fordulni. Térerő ugye nincs, a kocsit meg olyan messzire parkolták le, hogy inkább becsörtetnek egy elhagyott (?) turistaszállóba.