Mint azt talán sejthettétek, hogy a Halloween Night Fest-re a szervezőktől nem csak Ti, hanem mi is kaptunk egy páros bérletet, amit ezúton is köszönünk! A szerkesztőséget Varin és én képviseltük, és taktikusan szétszóródva daráltunk le minél több filmet. Így a 14+1 alkotásból sikerült kilencet megtekintenünk. A szelekciót nagyban segítette a tény, hogy három Aslyum-műről, a Sharknado-ról, az Utazás a nácik központja feléről és az Abraham Lincoln a zombivadászról már volt kritika a blogon. Illetve, hogy a Halo 4 - Egyenesen a pokolba abszolút kívül esik a blogunk profiljából.

Azonban a darálás oltárán feláldoztunk minden más élvezeti tevékenységet, amivel még készültek a szervezők. Vagyis nem próbáltuk ki egyik XBOX mozitermet és a Pániqszoba kirendelt játékát sem. Ahogy A dolog exkluzív vetítésének bűnös élvezetét is megvontunk maguktól. (Pedig a jegyünk alkalmas volt rá.) De ez nem csak a blog iránti elhivatottságunknak köszönhető. Egyszerűen túl nagy volt a választék, és az ember akár hogy is próbál taktikázni, hatnál többet nem lehetett megnézni. De még az illető így is hozzám hasonlóan ezzel lemond minden más szórakozásról.

Az Eleven testek után felmerült bennem, hogy mivel az egész tűrhetőre sikeredett, a Fifti-fiftit meg imádom, akkor miért ne nézzem meg a rendezőnek az első filmjét, ami történetesen egy horror? Még ha egy poszt-tini-slasher is?

Majd meghalnak Mandy Lane-ért - All the Boys Love Mandy Lane (2006)

Rendezte: Jonathan Levine

Maradjunk annyiban, hogy érződik az elsőfilmes csetlés-botlás, ugyanakkor néhol megcsillan valamiféle magabiztos tehetség is.

Ilyen maga a kezdés is: a gimi kötelező részeg beképzelt suttyóját a gimi kötelező lúzere rábeszéli, hogy ugorjon a garázstetőről a medencébe, mert ezzel tuti lenyűgözi Mandy Lane-t, az eszményképet. Aztán persze a szerencsétlen fasz jól el is töri a nyakát és meghal. Ezzel a film meg is adja az alap hangnemet. Amit picivel később olyan metaforákkal fűszereznek, hogy például futáskor a kis lúzer képtelen lehagyni Mandy Lane-t, mert ő ugye utolérhetetlen... Ó mi férfiak aztán tudjuk milyen futni egy nő után, amíg az más karjában ki nem köt.

Lehetett volna ez egy sajátos bosszúfilm. Bosszú az összes olyan jószívű srác nevében, aki akarva-akaratlanul megrekedt szerelmének a barátság zónájában. Amiből ugye nincs kitörés, rosszabb, mint a börtön. Hősünk pedig elkeseredésében lemészárolhatná az összes nagyképű "menő csávót", aki be akar nyúlni választottjának a bugyijába, csak hogy egy különleges trófeára tegyen szert. Ez kimondottan tetszett volna.

Mától a mozikban az új Carrie, amit mi már régóta várok. A történetet ugyan mindenkinek illik ismernie, de azért a tisztesség kedvéért íme a hivatalos leírás:

Carrie White egy szégyenlős fiatal lány, akinek nem megy könnyen a barátkozás. Osztálytársai is folyton ugratják, általában ő az élcelődés középpontja. Ráadásul otthon sem túl rózsás a helyzet, hiszen Carrie személyiségét nagyban befolyásolta bigott vallásos anyja, aki drákói szigorral neveli és minden külvilági hatás elől gondosan elzárja gyermekét.

Közeledik a szalagavató bál, Carrie egyik osztálytársnője pedig gonosz tervet eszel ki, mellyel ismét (sőt, minden eddiginél jobban) megalázhatja a visszafogott lányt. Arról azonban fogalma sincs, hogy Carrie különleges képességek birtokában van. Telekinetikus erejének poklát pedig épp azok számára tartogatja, akik ártani akarnak neki...

A horrorguru Stephen King első regénye, a Carrie című vérfagyasztó dráma 1974-ben jelent meg először, két évvel később pedig már vászonra is kerülhetett a Brian De Palma irányítása alatt tető alá hozott megfilmesítés. Most az Oscar-díjas A fiúk nem sírnak (1999) és A sereg nem enged (2008) rendezőnője, Kimberly Peirce adaptálta újfent filmre King közel 40 éves mesterművét.

A forgalmazó, a régi jóbarátunk, a Fórum Hungary pedig felajánlott 3 db, alábbi moziplakátot kisorsolásra! Mivel szerintem ez most minden eddiginél népszerűbb nyeremény lehet, így ismét három, a lehetőségekhez mérten nehezebb, kérdésre kell majd helyesen válaszolnotok.

Úgy tűnik, akaratlanul is csináltam egy sajátos rovatot az idei 2013-as horror termésnek. Akkor lássunk is neki!

1. Z világháború - World War Z

Rendezte: Marc Forster

Tudom, már épp itt volt az ideje, hogy írjak róla. Komolyabb mentségem nincs, csak talán annyi, hogy valahogy nem vitt rá a lélek egy PG-13-as besorolású zombis horror megtekintéséhez... Pedig még a kasszáknál (itthon és a világban szerte) is szépen teljesített és a kritikák se alázták a sárga földig. Mondjuk azt mindenki kiemelte, hogy a könyvhöz semmi, de semmi köze. Amit mivel még nem volt szerencsém olvasni, így az összehasonlítás réme nem fenyeget, tehát nem kell elfogultságtól tartani. Az természetesen elítélendő, ha egy adaptáció ennyire figyelmen kívül hagyja az eredeti művet.

Ez 100%-ig Brad Pitt-film (aki egyébként már 4 Oscar jelölést tudhat magáénak). Köré épül minden. Ami valahol vicces, mert amolyan pestisként működik szinte végig a játékidő alatt. Vagyis bárhová megy, bárkivel érintkezik, ott hamarosan elszabadul a pokol és jóformán mindenki meghal. Mármint a zombi járványon kívül (vagy felül?). A fertőzés okát természetesen a mai trendnek megfelelően nem tudni, ugyanakkor ez most nem rendezői könnyedség, hanem maga a cél a filmben. Magyarul Pitt körbeutazza rohamtempóban a világot, hogy megtalálja a vírus eredetét és persze gyógymódot keressen. Igen, ő egymaga. Chuck Norris elismerően bólogat a sarokban.

Múlt héten megismerhettük az új felállást és hogy a lehetőségekhez képest mennyire otthonosan belakták a börtönt. Csak azért, hogy a mostani epizód egy elegáns mészárlással kezdődjön.

A találgatásokkal vége, hogy voltaképpen mi is történt a zuhanyzóban: gyors lefolyású influenza. Kissé banálisan hangzik, de teljesen logikus. Sőt, most kezd csak feltűnni, hogy eddig egy egyszerűbb nátha miért nem okozott eddig gondot, hiszen gyógyszer híján bármilyen fertőző betegség komoly felfordulást okozhat. (Jó persze rendelkeznek minimálissal, de ugye a készletek végesek, nem lehet aszpirin fát ültetni.)

Azért  finoman szólva is meglepően sokan halnak meg egyetlen zombi ámokfutásától... Ne már. Legalább tíz fertőzött lett a végére. Nekem ez valahogy sántít. Mindenesetre újabb adag névtelen statisztát gyászolhatunk. Ha ilyen tempóban írják ki a szereplőket a készítők, az évad végére megint csak a törzsgárda marad. Vagy annyi se. Ennek az eseménynek az egyik nem túl érdekes mellékzöngéje két kislány, akik apjukat siratják. Én is majdnem megkönnyeztem ezt a "két percet szerepelhettem egy The Walking Dead epizódban" karaktert.

2005-ben mutatták be a Wolf Creek ausztrál horrort, nem mondhatni, hogy a közel 28 millió dolláros bevételével hatalmas sikert aratott. De azért Greg McLean rendező 2010-ben bejelentette, hogy dolgozik a folytatás forgatókönyvén, amely ismét Ausztráliában fog játszódni és megint Mick Taylor fog gondot okozni néhány turistának.

Rutger és Katrina meg akarják ismerni a kontinenst, hátizsákkal szeretnék beutazni a vad tájat, a csodálatos, de kísérteties Wolf Creek Nemzeti Parkot. Távol a civilizációtól lélegzetelállító a kilátás, ugyanakkor az árnyékban veszély leselkedik. Az ide látogatóknak éppen a pszichopata Mick Taylort kellene elkerülniük, de senki nem sejti, egy szadista figyeli minden mozdulatukat. És Taylor bizony  Katrináékat is észreveszi.

Korábban már cikkeztünk az eseményről, ami úgy néz ki, hogy minden tekintetben felül fogja múlni a tavalyit.

Most pedig a szervezők voltak olyan kedvesek és felajánlottak egy páros bérletet a Horror-Mirror olvasóinak! Még hozzá nem is akármilyet! Ugyanis ezzel a két darab jeggyel meg lehet tekinteni Carpenter A Dolog c. klasszikusát is, természetesen a többi 14 filmmel együtt. (Emlékeztetőül: A Dolgot csupán 496 szerencsés fogja majd látni, mármint így, moziban.)

Ehhez pedig csak annyit kell tennetek, mint válaszolni az alábbi kérdésre:

A rendező, John Carpenter és a főszereplőt alakító Kurt Russel összesen hány filmben dolgozott együtt?

A helyes válaszokat a megszokott, hmblognyeremeny[kukac]gmail[pont]com-ra kérjük! A tárgy legyen "Halloween Night Fest 2"! Aki ezt elfeljti, az kiesik! Mindenki csak egy e-mail címről próbálkozhat!

A beküldési határidő október 23. (szerda), 20:00! A nyertest e-mailben értesítjük.

Hajrá!

(A szokásos emlékeztető a végére: a válaszokkal trollkodó kommentelőket kitiltjuk.)

UPDATE: A játék lezárult, a helyes megfejtés az 5 volt. (Menekülés New Yorkból, Menekülés Los Angelesből, A dolog, Nagy zűr kis Kínában és az Elvis c. tévéfilm.). Köszönjük mindenkinek a részvételt!

Stephen King regényei sorra veszik elő Hollywoodban, manapság egyre kevesebb élvezhető, kedvelhető, minőségi adaptáció készül műveiből. A Carrie-ből még Brian De Palma forgatott egy nagyszerű filmet, amihez gyártottak tök felesleges és félresikerült folytatást. A remake gondolata pár évvel ezelőtt fogalmazódott meg az MGM vezetőinek a fejében, majd 2011-ben bejelentették, hogy várható a Carrie újabb változata, amely kapcsán folyamatosan azt emlegették, hogy úgymond könyvhű adaptáció lesz. King is megszólalt, neki De Palma filmje eléggé tetszett és csak úgy tudná elképzelni az új verziót, ha a két David az az, Cronenberg vagy Lynch valamelyike lenne a rendező.

A bemutatót márciusra lőtték be, ám gyorsan meggondolták magukat a készítők és úgy határoztak, hogy októberre tolják el a Carrie-t. Nincs konkurens produkció a közelében, egészen januárig kell várni a következő szélesebb körű horrorpremierre, legutóbb pedig az Insidious folytatása volt, amire özönlöttek a nézők, de az már lassan kikopik a mozikból. Szóval szabad volt a pálya a film előtt, a stúdió joggal várhatta, hogy 20 millió körüli bevételt hoz a remake. E helyett csak 17 millió dollárt szedett össze, amely némileg csalódás, de továbbra is bíznak benne, hiszen még előttünk a Halloween és ha minden jól megy addig hátha kitart a film és nem pártolnak el túlzottan tőle a nézők.

A kritikusok nem éltették a filmet, a Rotten Tomatoes-on 50 % az átlaga, bár tény, hogy a műfajban nem ritka az ennél rosszabb véleményeket gyűjtő alkotás. Az imdb-n egyelőre 6,6-en áll, azaz úgy tűnik, hogy korrekt horror született, bár Chloe Moretz csuromvéres kinézetén senki nem fog megbotránkozni és csak kevesen fognak maguk alá csinálni félelmükben.

Amilyen – magához képest legalábbis – visszafogottan kezdődött az American Horror Story 3. évada, bizony a folytatás olyan király lett. Ha nézettségben nem is, remélem, tetszési indexben bőven felvesszük a versenyt a múlt héten kezdő Walking Deaddel. Örvendetes, hogy két ilyen remek sorozat küzd hétről hétre a kegyeinkért.

Valami nagyon bűzlik a boszorkányházban… Ja, nyugi, ez csak a frissen kiásott Madame LaLaurie. Az úriasszonyság kissé nehezen tér magához, de ezt tudjuk be a 180 évnyi pihenésnek. Nagyon csak mellékes és költői kérdés. Vajon ha 180 évig nem evett, akkor egyéb anyagcseréje is leállt és ezért nem fosta telibe a koporsóját?! Jó, elnézést, fontos kérdés volt!

Egyébként ez a rész a visszatérések része volt. Nem csak az előző epizódban beharangozott két zombijelölt támadt fel, hanem kiderült, hogy a madame-mal oly csúnyán elbánó néger rabszolga is egészen jól tartja magát még több száz évesen is. Lesz itt még némi konfrontáció kettejük között, pláne ha Marie beveti a minotaurusz férjét is a játékba.