„New Orleans became the new Salem!”  Végre visszatért otthonunkba a rettegés és a félelem. Sokat vártunk rá, de megérte. Újra itt van minden idők legjobb sorozata, az American Horror Story! Reszkess Louisiana, jönnek a boszik!

10 hónapnyi böjt és várakozás után ismét viszontláthattuk szeretett rémisztgetőinket. A kísértetházas és elmegyógyintézetes sztori után ezúttal egy New Orleans-i  boszorkányközösség mindennapjai lesz a fő témánk.

A salemi boszorkánypereknek már több száz éve, de boszorkányok még ma is léteznek. Az ő „gyűjtőjük” a Cordelia (Sarah Paulson) által vezetett ház, melynek még igen kevés lakója van. A négy diáklány mellett Cordelia anyucija, a mi szeretett Fionánk (Jessica Lange) is beköltözött a házba, hogy megvédje és életre tanítsa a boszorkánytanoncokat, akiknek képességei még kiforratlanok. A négy tanonc közül mi természetesen Zoe (Taissa Farmiga) mindennapjait fogjuk majd leginkább szem előtt tartani, aki egyelőre úgy tűnik, a szexszel öl. Nem hiszem, hogy van édesebb formája a halálnak! :)

Itt szeretnék egy külön bekezdést szentelni az egyik diáklánynak, Nannak, akit a Down-kóros Jamie Brewer alakít. Természetesen rendkívül szomorú, ha bárki ilyen betegségben szenved, de már az első évadban is figyelemreméltó volt, hogy milyen természetességgel és hitelesen játszik. Egyébként az életkorára nem találtam semmilyen jellegű információt.

Fiona és a fiatal tanoncok. Sorrendben: Madison, Nan, Zoe, Queenie

A visszatérő szereplőkön kívül van még nekünk egy Delphine-ünk (Kathy Bates – Tortúra, amiért Oscar-díjat is begyűjtött), a frissiben feltámasztott nő, aki hasnyálmirigyből főzött katyvasszal szépítkezik és perverz módon vonzódik a levágott bikafejekhez. No, de hát melyikünk nem? Továbbá külön említést érdemel Gabourey Sidibe is, akit a Precious c. filmben nyújtott alakításáért már magáénak tudhat egy Oscar-jelölést. Itt pedig egy kvázi emberi-vudu babát játszik. És ugyan Lily Rabe és Evan Peters is már az első részben feldobta a pacskert, de ennek ebben a sorozatban nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani, majd bezombulnak ők is!

Amolyan szokásos pilot-epizód volt az 1. rész, nagyjából semmi rendkívüli. Az 1. évad rémisztgetős és a 2. évad iszonyatosan beteg feelingje még nem jelent meg, de a nyitórészben még nem is feltétlenül kell túl sokat kapjunk.

Delphine fénykorában

Mindenesetre a számok beszédesek. A pilotot több, mint 5,5 millió néző látta az Egyesült Államokban, ami nagyon messze felülmúlja az eddigi évadok bármelyik epizódját, melyek közül az Asylum nyitórésze vitte eddig a prímet, 3,85 millióval. Úgy tűnik, a 17 Emmy-jelölés meggyőzte a népet, hogy ezt a sorozatot bizony nézni kell!

És végül íme a főcím, melynek zenéje és aberráltsága változatlan maradt. Nem győzöm kivárni, hogy a 0:21-nél látható kis cukorfalat feltűnjön!