Pénteken fog a nagyközönség előtt debütálni Steven Spielberg új életrajzi- és történelmi drámája, a Lincoln. Amit máris nagy Oscar-tarolónak tartanak, nem véletlenül. Ebben a műben biztos nem fog fény derülni az elnök úr azon titkára, hogy a hivatalos teendői mellett vígan vadászott élőholtakra. Pedig ezt két idei film is bizonyítja!
Abraham Lincoln, a vámpírvadász - Abraham Lincoln: Vampire Hunter (2012)
Rendezte: Timur Bekmambetov
Sokakkal ellentétben én vevő vagyok az ilyen elborult ötletekre és "történelem hamisításokra". Szóval, amikor először hallottam a projektről, rögtön felkaptam rá a fejemet. Valami agyatlan kis hentelős baromságot vizionáltam magam előtt, tekintve, hogy a sztori kicsit sem vehető komolyan. Mármint, hogy Amerika leghíresebb (?) elnökre titokban vámpírokra vadászott.
Azonban a film túlságosan is komolyan vette magát. Vagyis végig arra apellál, hogy a néző moziból kifelé jövet elgondolkodjon azon, hogy "és ha ez lehetséges?". Próbált végig a realitás talaján maradni, és a különböző történelmi események hátterét úgy megmagyarázni, hogy annak köze lehetett a vámpírokhoz. Még ezzel se lenne nagy baj, csak akkor az életrajzi részeknek jobban igazodniuk kellett volna az általunk ismert valósághoz. Egy történésznek kész kínszenvedés ezt végig néznie. Mert például mi az hogy csak egy gyereke volt? Meg egy szerelme? Meg, hogy egykori szatócs főnökét megteszi elnöki tanácsadónak? Ne mááááár. Manapság nem kell könyvtárba mennie az embernek, hogy ilyesmiknek utánanézzen, ott van a Wikipédia.
Így viszont egy fiktív történetet kapunk egy fiktív történeten belül. Csodás. Csak akkor miért kellett ennyire magasztosra, és néhol kifejezetten szárazra venni a filmet? Sőt, mire fel a címszereplő neve? Mert teljesen jogos lehet a felháborodás, hogy miért traktálnak minket egy akció-horrorban történelem órákkal, amik ráadásul nem is fedik a valóságot?! Értem én, hogy sziruposabb és elfogadhatóbb, ha Lincolnt egy hős szerelmesnek állítjuk be, akinek az egész életében csak egy nő volt. Meg gyorsabb a cselekményvezetés, ha megkíméljük a nézőt a választási bukásaitól.
Ebből kifolyólag Lincoln karakterének ábrázolása meglehetősen tiszteletreméltó lett. Nem csináltak belőle bohócot. Ráadásul piszok szerencséjük volt a készítőknek, hogy az élettörténetének az alapjaihoz nem kellett hozzányúlni, mert az önmagában mesebeli. A nincstelen ember, aki autodidakta módon tanult, ékes szónok és tehetséges államférfivá vált. Mi több, fiatalkorában tényleg erdőirtásból élt, szóval még a fejsze-fétise is helytálló lehet.
Egyetlen kivetnivaló van vele kapcsolatban, az pedig a sarkalatos kérdés, a rabszolgák felszabadítása. Ugyanis a történet szerint Amerika már szó szerint hemzseg a vámpíroktól, akik a feketéket, mint élelmet tartják. Ez egy nagyon ötletes húzás volt egyébként elismerem. Így viszont amikor Lincoln eltörli a rabszolgaságot, azt nem feltétlenül az emancipáció miatt teszi, hanem, hogy kibasszon a vámpírokkal. Ezzel egy kissé úgy érzem mellélőttek. Arról meg nem is beszélve, hogy a vérszívók a sajátjaikkal töltik fel a déliek seregeit, ezzel kvázi azt üzenve, hogy Észak előbb nyer, ha az ellenség nem "csal".
Ha viszont kikapcsolt aggyal akarjuk nézni, akkor is csalódást keltő filmet kapunk. Egyrészt baromi kevés az érdemleges akció, mert például én a lovakon való ugrálást én nem számolnám bele. Másrészt az engem csöppet sem zavar, hogy a napfény nem hat a vérszopókra (ezt a Coppola-féle Drakulában már megszokhatta az ember), az viszont igen, hogy egymást nem ölhetik meg. Ez nem olyan íratlan törvény, mint az Interjú a vámpírral-ban volt látható, hanem SZÓ SZERINT. Iszonyatosan röhejes, amikor megpróbálja leszúrni az egyik a másikat, de a keze egy "láthatatlan erőnek" hála megáll a levegőben...
A kivitelezését tekintve nem tudok belekötni, tiszta iparos munka. Csak épp nem értem, hogy ezzel mi volt a cél. Sokkal könnyedebbnek kellett volna lennie, tele poénokkal. Nem ilyen vánszorgós, drámainak. Arra ott lesz Spielberg műve is.
Az orosz rendező egyébként egész jó választás volt, papíron. Ugyanis vámpíros (Éjszakai őrség, Nappali őrség) és látványos akciófilmek (Wanted) terén is volt már tapasztalata. Most azonban nem jött össze.
Értékelés: 5/10
Abraham Lincoln a zombivadász - Abraham Lincoln vs. Zombies (2012)
Rendezte: Richard Schenkman
Megfogadtam, hogy Asylum filmről ezentúl csak akkor fogok írni, ha valami saját ötletből készült filmet rittyentenek össze. Ez ugyan hivatalosan az előbbi film mockbustere, azonban túl sok az alapvető eltérés a két alkotás között ahhoz, hogy szó nélkül elmehessünk mellette. Olyan, mint a Nazis at the Center of the Earth, ami ugye elvileg az Iron Sky farvízén akart evezni. Bevallom, hogy annak hatására vágtam neki ennek is, mivel azon egy jót tudtam szórakozni. Ezen nem sikerült, mert ez csak simán szar.
A történet már önmagában is vicces: dúl az amerikai polgárháború, és az északiak az egyik déli erődöt egy titkos katonai csellel akarták bevenni. Az akcióban mindenki meghalt, az egyetlen túlélőből meg zombi lett. Lincoln már látott ilyet gyerekkorában, úgyhogy tudja, hogy mivel van dolga. Így személyesen megy el a helyre, egy elit osztag társaságában. A helyszínen három morcos délin kívül töménytelen mennyiségű zombi várja őket.
Hol is kezdjem? A film tele van logikai hibával. A kedvencem az, amikor elosonnak az egy helyben ácsingózó (!) zombik között kerti szerszámokért, hogy majd később (!) azzal ölhessék meg őket! Útközben nem tudtak volna egy párat leszedni? Ráadásul mivel ide klasszikus, csoszogó élőholtakat pakoltak, így sok esetben szabályosan látszik, ahogy az áldozatok direkt hagyják magukat megenni!
Ilyenekbe kár is belemenni, hogy a kivitelezés, a díszlet, a színészek, a maszkmesteri munka, mind-mind pocsék. Mert ezt megszokhattuk. Egyedül a szürkés színezés tetszett és talán ez volt az egyetlen motívum, amin érezni a fejlődést a stúdiónál. Na jó, még a mini-kasza (nem sarló!) is tetszett, mint a címszereplő fegyvere.
Na de maga Lincoln... katasztrófa. Kész gyalázat szegénnyel szemben. Ez az elnök képtelen megnyeri a legkisebb vitát is! Komolyan, mindnek az a felépítése, hogy valaki akar valamit, Lincoln ellenkezik, erre mondanak valamit, majd hopp! Kész, a főnök meg is adta magát és szelíden bólogat. Ezt bölcsességnek szánták? Mert oké, hogy "okos enged, szamár szenved", de ez már kimondottan szánalmas. Ilyen mentalitással nem lehet senkiből se állami vezető. Vicc.
Ráadásul még gyarlónak is beállították, hála az erőltetett szerelmi szálnak. A felesége meg "Fathernek" hívja... vagy az a lánya lett volna? Aki nem is létezett? Ja és még álszent is, hiszen végig rezzenéstelen arccal öli a zombikat, mert nincs más megoldás. Kivéve, ha a "szerelme" kerül veszélybe, mert akkor gyorsan keressük a gyógymódot!
A legjobb pedig: legitimálják a színházi merénylőt! Elképesztő bazzmeg!
Megvetem ezt az embert, ő rá nem lehet felnézni. Szégyen. Csodálkozom, hogy nem lett belőle nagyobb balhé odaát. Még lehetne sorolni a hibáit, hogy unalmas, vontatott és tele van fárasztó baromsággal. Csak épp felesleges. Így is a kelleténél többet írtam róla.
Friss kommentek