Piranha (1995)

Rendezte: Scott P. Levy

Tudom, hogy a ZS-kategóriás filmekre már van külön blog, de emellett a film mellett nem lehet csak úgy elmenni. Ez az 1978-as változat remakeje, amit még nem volt szerencsém megnézni. Mindenesetre ez az a film, ami iszonyat gagyi, azonban többször is megnézhető, már-már élvezhető.

Mi a titka? Nem tudom, mindenesetre minden kötelező elem benne van: csöcsök, vér, halál. A történet egyszerű, mint a bot: van egy titkos amerikai katonai bázis (egy kisváros mellett persze), aminek a medencéjében "szuperpiranhák" vannak, vagyis mindenféle vízben elélnek. Természetesen a bázis már elhagyatott, az állam le se szarja, hisz "ugyan mi baj lehet, ha egy elhagyatott bázis tele van vérszomjas vadállatokkal, nem messze egy kisvárostól". Őrszemélyzetnek meg ott marad egy öregedő asszonyság, aki képtelen összefüggően, értelmesen beszélni, nem csoda, ha nem hisznek neki. Lényeg a lényeg, a piranhák természetesen kiszabadulnak, és megtámadnak egy csapat fürdőzőt.

Nézzük meg, hogy a történeten kívül mitől érdemli meg a film a ZS-kategória címet: maguk a címszereplő lények. Az egy dolog, hogy úgy úsznak, hogy nem mozog testük, látszik, hogy húzzák őket. Továbbá az is gáz, hogy delfinhangot adnak ki, na de az, hogy egy felnőttel másodpercek alatt végeznek, míg a gyerekeket csak karcolgatják... Na jó, egyet azért megesznek a drámai hatás kedvéért.

Álmatlanul - Non ho sonno / Sleepless (2001)

Rendezte: Dario Argento

Ez a poszt igazából egy szokásos DVD értékelés, de ki kell emelnem, hogy mennyire nagy átverés a filmnek a borítója. Az egyszerűség kedvéért, meg is mutatom:

De ez miért is fontos? Hát kérem azért, mert a hazain látható "szörny", vagy ahhoz hasonló k*rvára nincs a filmben! Ez kérem egy hamisítatlan Argento-s, giallo (olasz thriller), igaz ez a hátoldalon is le van írva, de az is, hogy egy gnóm gyilkol. Aki azt hittem, hogy úgy néz ki, mint a képen, hát nem... 

Tudom, tudom, ritkán posztolok. Ezért kárpótlásul ismét egyszerre több filmről fogok írni. Igaz, most kicsit rendhagyóként, mert ezúttal a humoros horrorfilmekről lesz szó, azon belül is azokról, amelyekben az élőhalottak a "főszereplők". Sokak szerint, már maguk a zombik is nevetségesek, de mi van akkor, ha erre a filmkészítők rátesznek még egy lapáttal? Akkor ezek a műalkotások születnek:

Menjünk időrendben:

Gonosz halott 2 - Evil Dead 2 (1987) és a Sötétség serege - Army of Darkness (1993)

Rendezte: Sam Raimi

Mivel a két történet szorosan összefügg, ezért veszem őket egy kalap alá. Továbbá a rendező és a főszereplő (Bruce Campbell) is ugyanaz.

Az első részt szándékosan hagytam ki, hiszen abban ugyan vannak megmosolyogtató részek, mindazonáltal jóval komolyabbra sikeredett. Mondhatni, ott a humor forrása nem érződik direktnek. Egyébként a második epizódot nyugodtan értelmezhetjük egyfajta önremake-nek is, hiszen a történet nagyon hasonló, mi több, ugyanazok az elemek tűnnek fel bennük.

A sztori nagyjából annyi, hogy egy párocska elmegy egy erdei faházikóba, majd a benn található magnószalag lejátszásával megidéznek véletlenül valami ősi, gonosz erőt.  Ez a "Gonosz" előbb az asszonykát, majd magát Asht is megszállja, ezért kénytelen levágni a saját kezét. Ami persze önálló életre kell, és sok bosszúságot okoz. Ahogy az élőhalottá vált barátnő is. Meg voltaképpen minden, élő és élettelen dolog. Szóval akad izgalom bőven.

A vörös cipő - The Red Shoes / Bunhongsin (2005)

Rendezte: Kim Yong-gyun

Igyekszem nem csak hetente egyszer írni, csak hát el vagyok havazva. Na mindegy, a lényeg az, hogy most végre megint olvashattok tőlem kritikát.

Andersen meséje alapján készítettek ezek a kis furfangos koreaiak egy frappáns horrorfilmet. Nagyon jó film annak, aki ritkán vagy soha nem néz horrort, mert akkor nem fognak szembeötleni a lopások. Igen, loptak, még hozzá a többi ázsiai filmkészítőktől leginkább. Szakmailag nagyon gyenge, és nem csak emiatt.

A történet egyszerűnek (és nem túl kreatívnak) tűnik elsőre, aztán a végén a rendező valami igazán nagy csavart akart, ami szerintem pont az ellenkező hatást ért el. Ráadásul értelmetlenné teszi a filmet. De miről is szól? Egy pár cipőről, ami annyira kelendő, hogy mindenki hordani akarja, de ezek közül páran meghalnak... Röviden ennyiben össze is lehet foglalni a lényeget. Van még persze egy főszereplő nő, aki kideríti, hogy ki volt a cipőnek az eredeti tulajdonosa. Ja és még szellemek is vannak.

Rég írtam (ennek technikai okai is voltak), úgy hogy most pótlom hiányosságomat azzal, hogy egyszerre 4 filmről írok. Az összekötő kapocs pedig az, hogy ezek az alkotások mind X-kategóriás besorolást kaptak. Ez a jelzés azt jelenti, hogy kizárólag csak felnőtteknek szól. Ezt legtöbbször a pornográf és a nagyon erőszakos (általában horror) filmek "érdemlik ki". Ez utóbbinak az eldöntése meglehetősen szubjektív, hiszen manapság mi számít "nagyon durvának"? Lássuk csak, hogy hazánkban melyek kapták meg az X karikát. Hangsúlyoznom kell, hogy sajnos a lista koránt sem teljes. Természetesen amint megtudom, updatelem.

Cannibal Holocaust (1980)

Rendezte: Ruggero Deodato

Gondolom erről a filmről mindenki hallott már, igazi horror-rajongó pedig már látta, vagy meg is van a gyűjteményében. 25 éves szülinapjának alkalmából kiadtak egy digitálisan felújított, dupla lemezes DVD-t, tele extrákkal, azóta hazánkban már az egylemezes változatát bárki megveheti 990-ért. Érdemes beszerezni.

A történet egyszerű és brutális: 1979-ben 4 fiatal dokumentumfilmes Dél-Amerika dzsungelében akar kannibálokat lefilmezni, de nem térnek vissza. Utánuk ered egy antropológus, megtalálja a maradványaikat, meg a filmszalagok többségét. Ezt a filmet pedig mi is láthatjuk, melyből kiderül, hogy mi történt velük.

A készítők semmit se bíztak a véletlenre: az egész kampány arra épült, hogy elhitessék a nézőkkel, hogy a négy fiatal tényleg meghalt. Ennek következtében ezekkel a színészekkel kötöttek egy olyan szerződést, melynek keretében egy évig nem bukkanhattak fel a nagyközönség előtt, így téve hitelesebbé a filmet. Ennek az lett a hátulütője, hogy hamarosan az olasz kormány gyilkossággal megvádolta a készítőket, ezért le kellett rántaniuk a leplet.

Fertőzés - Infection / Kansen (2004)

Rendezte: Masayuki Ochiai

Egyik nap rájöttem, hogy eddig egy fontos témakört még nem érintettem, ez pedig a japán és úgy általában az ázsiai horror műfaját. Pedig ők is tudnak izgalmas filmeket is készíteni, ezt már bebizonyították a Körrel, de most lássuk, hogy mi van azon túl.

Műfajunkban ritka, amikor egy járvány öli az áldozatokat és nem valami más. De erre is tudnánk jó néhány példát mondani. Ebben a filmben azonban nem egyértelmű a fertőzés kiléte, így inkább egy pszicho-horrorról beszélhetünk. A szereplők ugyanis egyszerűen megőrülnek. Na de ne menjünk ennyire előre, lássuk a történetet.

Egy vidéki kórházban játszódik, amit nem sokára bezárnak. A személyzet kevés, a felszerelés pedig vészesen fogy. Az egyik beteget pedig orvosi műhibából eredően megölik. Ezt azonban közös megegyezés alapján inkább eltussolják, mintha nem az ő hibájuk lett volna, hiszen egy ilyen eset egy karrier végét is jelentheti. Ebben a feszült helyzetben jelenik meg egy mentő, ami egy súlyosan fertőzött egyént szállít, akit sürgősen el kell látni. Bár a "rangidős" orvos tiltakozik ellene, mégis ott hagyják a mentősök a beteget, akit pedig kénytelenek lesznek elkülöníteni. A fertőzés tünetei pedig a következők: a bőr feketévé válik és bomlani kezd, a vérének a színe pedig zöldé válik. A lényeg pedig annyi, hogy a beteg megszökik a szellőzőn keresztül és ezzel feszélyezteti a többieket a járvány lehetőségével. Az emberek, főleg a nővérek pedig egyenként meghalnak. Elég bizarr módokon.

A vadász - Wilderness (2006)

Rendezte: Michael J. Bassett

Erről a filmről az utóbbi időben elég sok médiumból hallhattak, olvashattak a horror-rajongók, még az egyik ingyenes programajánló magazinban is olvastam róla egy kritikát. Így nem kell sok, hogy én is beszerezzem, természetesen a bűvös 990 Ft-os összegért. Meg kell, hogy mondjam, tetszett, végre a kritikusok nem hazudtak nekem egy filmről. Igaz, míg sokan ódákat zengnek róla, addig én felhívnám a figyelmet a hiányosságokra. Akkor lássuk is.

Ez az angol film alapjába véve olyan, mintha egybe gyúrták volna S. King Menekülő emberét és W. Golding Legyek uráját. Megspékelve jó sok vérrel és belsőséggel. Ez annyit tesz,hogy van egy csapat nevelő intézetes srác, akiket nevelő célzattal egy szigetre rakna ki nevelőtisztjükkel. Ez a sziget teljesen el van vágva a külvilágtól, mondanom se kell. Mindenesetre mégis találkoznak egy másik csapattal, ami viszont csupa lányból áll. De még ez is kevés, mert még egy hajléktalan is lakik ott. De még így sem elég zsúfolt a sziget, mert van még egy őrült, és ami riasztóbb, vérprofi gyilkossal is. Akinek mellesleg 4 (!) németjuhásza is van, amik persze ölésre vannak idomítva.

FIGYELEM!!! Ezt a kritikát sajnos nem tudom spoiler mentesen leírni, szóval aki nem kíváncsi rá, annak röviden ennyi: alapjában véve jó film, nézd meg!

Magasfeszültség - Haute tension / High Tension (2003)

Rendezte: Alexandre Aja

Vegyes érzelmeim vannak erről a francia filmről. Egyrészt nagyon jó lenne, de másrészt pedig az a fránya utolsó kb. 10 perc... ha az nem lenne, akkor bizony TOP listás film lenne ám! Miért kellett a végével elrontani? :(

Na de lássuk közelebbről: igazi vérbő slasher. Ilyen kreatív és véres gyilkolásokat ritkán lát az ember egy filmben. A legeredetibb az volt, amikor az áldozat nyaka beszorult a lépcső korlátja közé és a gyilkos egy szekrénnyel szépen lefejezte. Szép munka, nem? Ez a horror aztán bővelkedik a brutalitásban: nem kímél senkit és semmit, vagyis itt egyaránt láthatunk kutyus és kisiskolás fiú halált is.

De nem csak ettől lenne jó a Magasfeszültség. Nem itt többről van szó. Hiszen itt olyan pszichológiai csatáknak lehetünk szemtani, hogy ihaj. Ebből a legelképesztőbb jelenet a következő volt: a lány a vendégszobában van, jön a gyilkos, erre ő mindent úgy rendez el,mintha senki se aludt volna ma itt, üresen állna, majd el bújik. Ekkor mit csinál a rosszarcú gonosz? Megnézi a csap alját, hogy nedves-e! Szerencsére még sok ilyennel találkozunk a film során.

H.P. Lovecraft: A Megnevezhetetlen - The Unnamable (1988)

Rendezte: Jean-Paul Ouellette

Röviden: borzalmasan rossz film. Szegény Lovecraftot így megalázni... Felháborító! A Fangoria hozta be Magyarországra, és nem ez volt az első, amivel mellé nyúltak (lásd, vagy ne lásd inkább, pl. a Mutánsok c. "remekművet")

Már az elején ketté áll az ember szeme, amikor meglátja a "tájat": makett ház, makett temetővel. Ami annyira feltűnően lett elkészítve, hogy erre még egy félagyú majom is rájön. Mire volt jó? Vagy direkt ez volt a cél? Egy ilyen húzás egyszerűen nevetségessé teszi az egész horror jellegét. De folytassuk. A sztori, hát az valami félelmetesen primitív és bárgyú,csak úgy, mint a "színészek". A lényeg, hogy egy csapat fiatal elmegy egy olyan házba (ami véletlenül nem messze van az egyetemüktől), ahol egy démon lakik. Az meg kiszabadul és gyilkol. Hűha.

De önmagában a történet nem is lenne érdekes, ha a többi hiba nem lenne idegesítő. Milyen hibák? A már említett "5 dolláros" színészek meg az általuk megformázott karaktereik. Mert hagyján, hogy rosszul vannak kidolgozva, de annyira tipikusak, hogy már fáj. Mondom: a "szexi" csinibaba, a kevésbé csinos kedves barátnője, a nyálas szépfiú, annak az izomagyú haverja, a "hős", annak a kétkedő haverja (akinek muszáj meghalnia) és a tudálékos racionalista hidegvérű. Az ember könnyen ki tudja következtetni, hogy kik fognak meghalni.

Halálos hallgatás - Dead Silence (2007)

Rendezte: James Wan

Most kivételesen egy drágább kategóriájú filmet fogok kritizálni (ajándékba kaptam). Ehhez elég lenne annyit írnom, hogy a nagy sikerű Fűrész-sorozat alkotóinak a filmje, és ezzel lényegében be is fejezhetném. Miért? Mert ez is egy mestermű, leszámítva egy-két apróbb hibát. Na de ezért vagyok, hogy az ilyenekre felhívjam a figyelmet. Meg mert jelenleg nincs jobb hobbim, höhö.

Szóval, a lényegét tekintve ez egy klasszikus, bábos-kísértetes-gyilkolós horror film. Persze manapság elvárás, hogy legalább egy minimális csavar legyen a történetben, ezt is megkapjuk, amit persze nem áll szándékomban leírni.

Chuckytól eltérően, itt a bábu csak kellék, nem ő öl, hanem rajta keresztül történik a gyilkolás. De milyen kellék! Feszültséget gerjeszt ezerrel. Pedig szem és fejforgatáson kívül mást tényleg nem történik semmi! Na de ez kevés? Első olvasásra talán, na de ha Veled történne? Ugye-ugye.