Tudom, hogy már (megint) régen posztoltam, de szokásomhoz híven megint megpróbálom kiengesztelni olvasóimat egyszerre három filmmel. Ezúttal is van bennük valami közös.
Határvidék - Borderland (2007)
Rendezte: Zev Berman
Becsapós egy film meg kell hagyni, hiszen a kezdése igen erősre sikeredett: sátánizmus, szemkivágás, megalázás, minden, ami adott lehet egy izgalmas horrorhoz. Aztán persze leül egy kicsit a sztori, de ez még nem lenne nagy baj, ha a folytatás nem lenne lagymatag. Na de szép sorjában.
Tehát van három frissen érettségizett fiú (igen, nincs kötelező túlélő lány!), akik gondolnak egyet és elmennek Mexikóba csajozni meg drogozni. Csak a szokásos.
A drog része még érdekes is lehetne, hiszen gombáznak egy vidámparkban, na meg az egyik egyedül lép le. Természetesen simán elrabolják, aztán a másik kettő meg elindul megkeresni egy harcias helyi bigével az élükön. Kissé uncsi. Ezt követően persze kiderül, hogy miért lett elrabolva, mert amerikai (!), akik gyengék (!) és akinek a halálsikolyával áldozatot lehet bemutatni egy olyan démonnak, ami a helyi maffiát segíti azzal, hogy a drogcsempész autókat láthatatlanná teszi a határnál(!). Igen, ezért. Inkább várnak egy kóbor amerikaira, majd ölik meg, mint hogy pár pezetával lepénzeljék a határőröket. Amúgy a rendőrség a film szerint eleve tehetetlen meg korrupt, akkor mi értelme van, de tényleg?
A sztori döcögősen halad, vontatott, a brutalitás pedig visszaszorul a film végére. A "színészekről" pedig elég hamar kiderül, hogy ripacsok, a karaktereik meg egysíkúak. Próbálnak jellemváltozást is bele vinni, de ez csak annyiból áll, hogy a visszahúzódó fiúból lesz a nagypofájú kemény Izom Tibi, és fordítva.
Eléggé izzadságszagú film, pedig sokkal jobb is lehetett volna. Az igaz történet alapján címszó alatt pedig higgyünk el csak annyit, hogy pár srác begombázott Mexikóban. Kár érte, de legalább a technikai kivitelezése nem olyan rossz, a színekkel jól bántak és az operatőri munka se vészes.
After Dark Fest-es mű.
Rég volt már "hagyományos" DVD ajánló, úgy hogy íme egy igazi gyöngyszem. Kérem szépen ez Eli Roth első filmje, akinek köszönhetjük a Motelt is. Már itt lehetett látni, hogy tehetséges emberre bízták ezt a munkát.
Ez a japán-amerikai-francia keverék volt azt hiszem az első papírtokos horror (PTH) hazánkban, ami szerintem egy igen jól sikerült remekmű, kötelező beszerezni! Ritka hogy egy több részes számítógépes játékról sikerül jó filmet készíteni, most ez azonban tökéletes lett.
A '80-as évek a zombik évtizede volt. Elég csak Romero vagy Fulci filmjeire gondolni, illetve a tengernyi rip-offra. De ekkor születtek meg a Gonosz halott és az Élőhalottak visszatérnek szériák is. Ezt a hullámot próbálta Lamberto Bava és Dario Argento meglovagolni, több-kevesebb sikerrel. Bár ez nézőpont kérdése, hiszen kultfilme(ke)t alkottak, tény. Meg az én szubjektív szemszögemből jobbakat is, mint a már említett Romero például. A titka persze lehet, hogy csak a merő naturalizmus, -a kamera nem néz szégyenlősen másfelé, mint ahogy manapság szokás- vagy a maszkmester profizmusa. Vagy inkább a kettő együtt. Vagy hogy a "zombik" nem annyira sablonosak, még 2009-es szemmel nézve se.
Már egy ideje készülők lelkiekben ezzel a poszttal, hiszen már ezer éve nem foglalkoztam ezzel a rovattal, pedig csalódással találkozunk bőven.
Aki látott már egypár ázsiai horror-filmet, annak bizonyára feltűnt, hogy a legtöbbnek ugyanaz a felépítése: van egy emelkedő íve, ami a kezdeti unalomtól a "majd' befosol" végéig terjed. Persze általában a készítők igyekeznek egy kicsit az elején is fenntartani az érdeklődést, több-kevesebb sikerrel. Nos, ez az ív erre a filmre fordítottan igaz. Abból az egy szempontból előnyös, hogy nem megszokott. Azonban ez a lépés rosszul jön ki, mert milyen már, hogy az ember a film végét elunja? Persze ez is emberfüggő, mert aki kevés horrort, vagy eleve filmet látott az életében, annak nagyon fog tetszeni, hiszen számára a végkifejlet teljesen meglepő lehet, de nekünk, horror-fanoknak egyáltalán nem.
Ezt a "gyöngyszemet" 295 Ft-ért halásztam ki egy közismert áruház olcsó DVD-i közül. Nem mondom, hogy nem érte meg, de örülök, hogy anno nem vettem 990-ért...
Igazából ebben a "remekműben" csak egy darab zombi van, de az legalább cowboy és bosszúra szomjazik. Igazából nem is lenne olyan rossz film, mert vannak benne jó jelenetek, amikből ráadásul nem is árad a ZS-kategóriás bűz, szóval ebből a rendezőből még akár lehet is valaki. De azt mindenképpen hátrány, hogy a film 89 perces, és az első kb. egy órában szinte semmi se történik, legalábbis az emlékeim szerint. A végén van egy jó kis mészárlás tarkítva mindennel: szex, alkohol, leszbiszex és persze vér dögivel. Persze most sokan mondhatják, hogy jó, de ez sok igényesebb filmnél is megesik, ettől még nem lesz ratyi. Jogos is lenne, ha a szereplők és a dialógusok, no meg a történet se igénytelen. Vegyük sorjába őket.
Fincsi kis film, sajnos azonban vannak szépséghibái, az egyik legsúlyosabb az, hogy elég nehezen gördül a cselekmény. Igaz, nem olyan durván, hogy "jajj minggyá' elalszok, ha nem történik végre má' valami!". Nem-nem, mert a film folyamatosan érezteti velünk, hogy itt valami lesz... és lesz is természetesen.
Kicsit gondban vagyok a műfaj meghatározásával, mert tény, hogy ez egy igazi slasher, de sok helyen horror-vígjátéknak titulálják, joggal. Valljuk be, az ember végig röhögi az egészet, nem igazán tudunk izgulni, mert minek. A lényeg itt semmi más, csak az iszonyatos, sokszor groteszk, vicces halál, jó sok vérrel. Kivételesen az áldozatokkal sem spórolnak, pedig a legtöbb ilyen stílusú alkotásban 3-4 embernél többel nem nagyon végez a gyilkos ill. gyilkosok.
Friss kommentek