Igazából kicsit sántít a dolog, hiszen az alábbi művet már egy éve cipelik különböző fesztiválokra, tehát már 2011-ben kész volt. Ugyanakkor a hivatalos mozi bemutatója még nem történt meg (az február 3-án lesz az imdb szerint). Ám valami bizarr módon már megjelent DVD-n. Akár hogy is, szerintem tekintsük nyugodtan ideinek.

The Innkeepers (2011-2012)

Rendezte: Ti West

Ti West-et nem kell bemutatnom, hiszen már szó volt róla a The House of the Devil és a hazánkban közismertebb Kabinláz 2 kapcsán. Ugyan ezek szerintem elég gyengékre sikeredtek, azért lehetett látni, hogy van potenciál a rendezőben. A kérdés, hogy most sikerült végre valami kifejezetten jót alkotnia? Nos, nem igazán. El is mondom, hogy miért nem.

Először is már magával a dramaturgiai felépítéssel is gondok vannak: ugyanaz, mint a már említett The House of the Devil-ben, vagyis a film nagy része baromira unalmas, ellenben a vége már kifejezetten izgalmasra sikeredett. Ráadásul ugyanazokat az eszközöket veti be: kevés szereplő, félmagyarázatok, természetfeletti erők és egy béna főhősnő.

A történet baromira egyszerű, amit nem is bonyolítanak túl: adott egy régi hotel, ami a bezárás előtt áll és természetesen kísértetjárta. Hűha, ilyet már láthattunk egy sokkal jobb filmben, a Ragyogásban is. A két főszereplő az egyedüli két megmaradt dolgozó, Claire és Luke. Akikre nincs jobb szó, mint hogy lúzerek. De tényleg: a piti életükkel a hátuk mögött képesek mindenki mást konkrétan lenézni, kik többnyire már elértek valamit az életben. Legyen ez a legegyszerűbb dolog, mint hogy másnak legalább van családja, szerelme. Még annak a súlyát se képesek kellő alázattal viselni, hogy egy hét múlva megszűnik a munkahelyük. E helyett mi izgatja őket a legjobban? Hogy vannak-e paranormális jelenségek a munkahelyükön, egész konkrétan egy öngyilkos menyasszonnyal akarják felvenni a kapcsolatot. Aztán persze a végén ráfáznak, mert aki keres, az talál is.

A múltba merengés után itt az ideje a jövőbe tekintésnek. Ezért álljon itt egy kis összeállítás a 2012-es év várható horrorjairól.

Mint azt sokan tudjátok, koimbra kolléga a saját blogján már írt erről egy posztot, így félig-meddig lustaságból, de azokra én nem is pazarolnék plusz leírást. Azonban szerencsére még találtam egy párat, igaz, többségük filléres vacaknak ígérkezik. De nem baj, hiszen mi eleve azokra vagyunk leginkább szakosodva, melyeknek nincs túl nagy hype-ja. No akkor lássuk!

Eljött az ideje a tavalyi év értékelésének. Ezúttal egész sok művet sikerült rohamtempóban letudnom, így most egy sokkal korrektebb listát állítottam össze. Ezzel feledtetve a tavalyi malőrt.

Miről is szólt 2011? Feldolgozások, folytatások és ál-doku. Nagyjából e három tényező köré lehetne sorolni a filmek többségét, szerencsére azért akadtak üdítő kivételek is. Azonban szomorú tény, hogy a legjobbakat nálunk még semmilyen formában sem mutatták be.

Még valami: a listába csak azok kerültek be, amiknek a nemzetközi premiere 2011-ben történt. Így nem került bele a hazai késlekedések, mint pl. a Piranha 3D és a Fekete Hattyú.

Akkor következzenek a legjobbak, természetesen hátulról:

Következzen néhány film, lényegre törő, rövid kritikákkal.  Minden tekintetben vegyes a felhozatal: nemzet, műfaj, kor és minőség. Ezekről vagy nincs kedvem hosszabban írni, vagy csak egyszerűen nem akartam. Viszont, ha már meglestem őket, legalább ennyi haszna legyen belőlük. Nosza.

The Woman (2011)

Rendezte: Lucky McKee

Az év egyik legjobban várt horrorja. Mi is vártuk, hiszen a The Girl Next Door nagy kedvenc, ráadásul ez a szintén korrektül sikerült Offspring folytatása. Amit, ha nem látott a néző, az se nagy baj, csak így nem tudatosul benne, hogy a főszereplő "Nő" egy szadista, barlanglakó, kannibál család tagja volt, akik bárkit képesek voltak lemészárolni.

A történet szerint a "Nő" egyedüli túlélőként bolyong az erdőben, míg egy férfi be nem fogja, mint egy állatot. Aztán szépen kikötőzi a pincében (!), majd nevelő célzattal megkínozza családja asszisztálása mellett. Rém ismerős sztori, nem? Igen, igen: Jack Ketchum mintha újraforgatta volna a The Girl Next Door-t, csak éppen minden jót kivett belőle. A szereplőkkel nem tudunk együtt érezni, így a lány megpróbáltatásai sem húsba vágóak. A karakterek felszínesek, és elcseszettek. Ráadásul a film végén van egy bizarr fordulat, ami az egész eddigi cselekményeket teljesen más fényben tünteti fel. Vagyis itt nem egy civilizált család degradációját követtük nyomon, hanem egy eleve degenerált közösség életvitelét. Ennek következtében a mondandó is arra redukálódik, hogy a "férfiak mekkora egy állatok", tekintve, hogy hímnemű szereplők eléggé korlátozott számban jelennek meg, míg minden résztvevő nő csupán áldozat.

A legnagyobb baj, hogy egyszerűen mindenki sejtheti, hogy mi lesz a vége. Nincs igazi meglepetés (leszámítva azt, amiről az előbb tettem említést). A rengeteg negatívum ellenére valamiért mégis tetszett. Van egy sajátos hangulata és néhány jól eltalált pillanata. Az egyik kedvencem az, amikor az anyuka megindul a pincében, kezében egy deszkával. Ha minden jelenet ilyen erős lett volna, akkor most egy mesterműről beszélnénk. Kár érte, mert ez így csak egy nagy hakni. De legalább a nézhető fajtából.

Apropó, a stáblista után van egy bónusz jelenet, amit én sehogy se tudtam értelmezni. Kérem valaki írja már meg, hogy az mi akart lenni. Vagy csak el kellene olvasni a könyvet?

Ajánlót bárki tudna írni a mai napra. Én azt mondom, hogy ilyenkor mindenki a kedvenc horrorjait nézze meg, az a tuti. Ne pocsékoljuk el az időt holmi ótvar gagyiságokkal. Íme néhány mű, amik ugyan a Halloween-hez köthetőek, azonban attól még nézhetetlenek. A kritikák rövidek lesznek, hogy még ezeknek az olvasásával se teljen el túl sok időtök.

1. Halloween 3: Boszorkányos időszak - Halloween 3: Season of the Witch (1982)

Rendezte: Tommy Lee Wallace

Maga a cím roppant csábító lehet, de szögezzük le az elején, hogy a filmben NEM szerepel Michael Myers. Úgy tessék elképzelni, hogy még valami helyettese sincs, a történet teljesen más, az első két részt abszolút kihagyja.

A történet röviden arról szól, hogy egy gonosz cég spéci halloween-i maszkokat dob piacra, amit a gyerekek imádnak. Csak hogy a viselőjükre halál vár. Ez így izgalmasan hangozhat, de nagyon nem az. Kezdve a „robotszerű” ügynököktől, az egymást követő baromságokig, ami egy kvázi megahülyeségben teljesedik ki. Mindemellett nagyon, de nagyon unalmas és vontatott. Az ember szinte könyörög, hogy történjen már valami olyan, amitől vagy ne fogjuk a fejünket, vagy csak egyszerűen ne aludjunk el rajta. Bevallom nekem ez utóbbi nem jött össze. Szóval altatónak tökéletes.

A kivitelezést és egyéb technikai részletet meg inkább hagyjuk, ahogyan a színészeknek csúfolt paprikajancsikat is. Szégyen, hogy ez a trágya a „Halloween” címet viselheti a mai napig.

Egyébként az eredeti elképzelés szerint minden folytatás egy különálló, az ünneppel kapcsolatos film lett volna. Szerencsére a film csúfosan megbukott, így a negyedik részben Mikey visszatérhetett.

Értékelés: 2/10

Hong Kong felől érkezik a What Under the Bed? c. horror, amiben egy fekete parókájú, fehérre meszelt kislány fogja ijesztegetni a jónépet. Eléggé érdeklő természet, hiszen nem csak az ágy alatt bújik meg, hanem lelkesen figyel egy csókváltást is.

... hogy az Ideglelés (The Blair Witch Project) egy túlértékelt kula.

A blogger kérésére íme a kritikája a filmről:

KATT IDE!

Remélhetőleg a törzsolvasóknál már elvárás, hogy ha sokáig nem írok, akkor valami grandiózussal rukkolok elő, ez most is így lesz. Ezúttal egy féltucat rossz filmről lesz szó, mind különböző évjáratú, különböző műfajú többféle vidékről. Szemezgessetek.

1. Hell of the Living Dead / Virus (1980)

Rendezte: Bruno Mattei (mint Vincent Dawn) és Claudio Fragasso

Ennek a borzalomnak a fényében az olyan általam rossznak tartott klasszikusok, mint a Holtak hajnala, vagy a Zombi igazi mesterművek még az én szememben is. Hiába olasz-spanyol koprodukció, a végeredmény szánalmas, ami kilométerekről szaglik az alacsony költségvetéstől és hozzá nem értéstől.

Egyetlen erénye az, hogy van mondanivalója. A történet szerint ugyanis a gazdag, fejlett államok nem akarnak többet bajlódni a Harmadik Világgal, ezért megpróbálják egy kísérleti gázzal kiirtani őket. Természetesen a dolog balul sül el és kitör a zombi-járvány, ami ugye nem tesz különbséget szegény és gazdag között. De ez csak a háttér, az igazi cselekményeket egy négyfős dilettáns kommandós alakulat és egy riporter pár harcát mutatja a dzsungelben. Ami természetesen mindössze pár kilométerre van a járvány kiindulási pontjától, így a környék hemzseg az élőholtaktól, akik vérgagyin néznek ki. De még ez a legkisebb baj, mert a lassú mozgásukat itt-ott humorosra vették.

Magát az új-guineai dzsungelt (vagyis a spanyol tengerpartot) ugyanis úgy tették "hitelessé", hogy archív természetfilmekből származó képkockákat vágtak a vérengzések közé! Nagyon szánalmas. A színészek borzasztóak, amit még egy kis meztelenkedés se tud kompenzálni. Magukra a belezésekre nem lehet panasz, de azokat se lehet komolyan venni a béna sminkek miatt. A grimaszoló zombi gyerek meg mindent visz. Nagyon-nagyon rossz, csak elfogult rajongóknak!

Nem is olyan régen purga írt egy kritikát a Grave Encounters című filmről, ezért arra gondoltam érdekes lehet az az interjú, amit a horrornews.net készített a rendező testvérpárral Colin és Stuart Vicious-szal.

Az eredeti interjút egyébként ezen a címen találjátok:
http://horrornews.net/39257/interview-w-colin-vicious-and-stuart-vicious/

A tovább után pedig ott lapul az interjú fordítása.

Most bevezetőként hivatkoznom kéne az eddigi francia filmekkel foglalkozó posztokra, de ehhez most nincs kedvem, ráadásul alul ott vannak a címkék, csak rájuk kell kattintani. Úgy, hogy inkább gyorsan vágjunk is bele, mivel ismét három mű lesz terítéken.

1. Saint Ange / House of Voices (2004)

Rendezte: Pascal Laugier

Kezdjük ezzel, tekintve, hogy itthon is kiadták DVD-n. Továbbá ugyanaz rendezte, aki a fenomenális Mártírokat is. Így mondhatni kötelező volt megtekintenem.

A történetről igazából nem lehet sokat írni: egy terhességét titkoló lány ápolónak jelentkezik egy majd hogy nem elhagyatott árvaházba. Igazából csak egy kissé kattant csajszira kell felügyelnie, segítségnek meg ott van a mindenes néne. No meg az igazgató asszony. Ki nem találjátok, de szellemjárta, és igen, árva gyerekek kísérteteit láthatjuk, hallhatjuk.

Bármennyire is izgalmasnak tűnik így hirtelen, le kell szögeznem, hogy roppant unalmas. Ami még hagyján, de egyszerűen NEM ÉRTEM A TÖRTÉNETET! Könyörgöm valaki magyarázza el nekem, hogy miről is szól, mert a vége az kész káosz. Túl elvont és túl sejtelmes. Akinek már a Mártírok vége sem tetszett, az meg ne nézze, mert agyvérzést kap!

Amúgy ezt leszámítva nagyon igényes munka: szép hideg színezés, kiváló operatőri munka, a zene meg az Óment juttatja az eszembe. A színészekkel sincs gond, bár tény, hogy a főszereplő karaktere ritka ellenszenves volt számomra, pedig a cél nyilván a sajnálat lett volna. A vége felé már olyan gonosz gondolataim voltak, hogy "megérdemelted te k*rva az erőszakolást". Szóval lényegében ez egy szépen kivitelezett szar, aminek nincs értelme, vagy legalábbis nem igazán érthető/értelmezhető.