Ismét egy premierfilm, sajnos ismételten több hónapos késéssel. Lehetne egyszer az, hogy ne ilyen kaliberű filmeket halogassanak, hanem valami béna romantikus vígjátékot, amit amúgy is kéthetente bemutatnak a mozik? Egyetlen örömünk az lehet, hogy a cím eredeti, nem fordították le és nem kapott valami röhejes alcímet sem. Ámen.
Megelőzvén a fröcsögéseket: TUDOM BAZZMEG, HOGY EZ NEM HORROR! De ez egy Grindhouse movie, ilyenről pedig itt megemlékeztem már. Másrészt pedig simán exploation film, csak épp nemi erőszak nélküli, de az nem is hiányzik. Akkor kezdjük.
Machete (2010)
Rendezte: Robert Rodriguez
A rendező közismert, ez tény. A Tarantinoval való egykori közös projektjükre, a Grindhouse-ra se térnék ki, ahogy arra se, hogy ez a produkció egy ál-előzetesből született meg. Ezt úgyis tudja mindenki. Egyébként Rodrigueznek bírom a filmjeit, de a Kémkölykök trilógiát és a Cápasrác és Lávalány borzadályokat soha nem fogom neki megbocsájtani. Azt a magyarázatot sem fogadom el, hogy ezeket a gyerekei miatt forgatta le.
Akkor térjünk rá végre magára a filmre. Röviden: k*rva jó. Lájkolom ezerrel. Az utóbbi időben divat lett a régi, '70-es, '80-as évekbeli filmek hangulatának a vászonravarázsolása, többnyire sikeresen. Elég, ha csak Stallone nagydurranására, a The Expendables-ra gondolunk, vagy a horror műfajnál maradva a Baltára, aminek a második részét nem rég mutatták be. A tökéletes "csalásra" pedig a legjobb példa a House of the Devil. Nekem ezek a kezdeményezések nagyon tetszenek, főleg, ha magas színvonalú a kivitelezés. Meg nyugodhattok, a Machete profi munka.
Friss kommentek