Démonok (Demoni / Demons - 1985) és Démonok 2 (Demoni 2 / Demons 2 - 1986)

Rendezte: Lamberto Bava

Erről a két filmről azért írok egyszerre, mert (sajnos) a második rész szinte ugyanaz. Hogy hogy értem? Szó szerint. Igen. No de kezdjük előbb az elsővel.

A '80-as évek a zombik évtizede volt. Elég csak Romero vagy Fulci filmjeire gondolni, illetve a tengernyi rip-offra.  De ekkor születtek meg a Gonosz halott és az Élőhalottak visszatérnek szériák is. Ezt a hullámot próbálta Lamberto Bava és Dario Argento meglovagolni, több-kevesebb sikerrel. Bár ez nézőpont kérdése, hiszen kultfilme(ke)t alkottak, tény. Meg az én szubjektív szemszögemből jobbakat is, mint a már említett Romero például. A titka persze lehet, hogy csak a merő naturalizmus, -a kamera nem néz  szégyenlősen másfelé, mint ahogy manapság szokás- vagy a maszkmester profizmusa. Vagy inkább a kettő együtt. Vagy hogy a "zombik" nem annyira sablonosak, még 2009-es szemmel nézve se.

Most viszont már tényleg jöjjön a történet. Már a nyitó jelenet melengetheti piciny magyar szívünket, hiszen egy hölgyet láthatunk egy "Bartók Béla" feliratú könyvet szorongatva, hajjaj, kíváncsi vagyok, hogy ki adta a kezébe. Mivel a lány nem hal meg az első 5 percben, így tudhatjuk, hogy lesz az ún. "főhősnőnk". A cselekmény gyorsan halad, hiszen a kis barátnőjével együtt kapnak két ingyen mozijegyet (nahát, manapság miért nincs ilyen?) egy (természetesen) elátkozott moziba. Bruhahaha. A levetített film műfaja meg mi más lenne, mint horror? Most el is érkeztünk eme kis remekmű egyik legjobb momentumához, a levetített filmhez. A rendező direkt gagyira, elcsépeltre készítette el, így mutatva görbe tükröt saját munkásságának. Zseniális.

Aztán persze elszabadul egy bizarr kor, aminek következtében az ember fogai kihullanak -helyükre hegyesebbek teremnek-, karmaik nőnek és a szemük is világítani kezd. Már ebből is látszik, hogy nem "tipikus" zombikról van szó. Hanem démonokról. Ráadásul ők sokkal okosabbak, gyorsabbak, sőt még kötelet is tudnak mászni. Na de akkor miért is kapják egyáltalán az "élőhalott" jelzőt? Mert itt is harapás és karmolás által terjed a fertőzés, sőt, akár halottból is lehet ilyen démon. Ja és nehezen döglenek meg. Viszont nem eszik meg az áldozatot, esetleg csak kóstolgatják, inkább módszeresen törekednek arra, hogy "szaporodjanak".

A karakterek tökéletesen különbözőek, érdekesek és elmondhatjuk, hogy a kitalálásuk során elég nagy kreativitást igényeltek. Vegyünk néhány példát: a néger strici két, szintén fekete ööö... alkalmazottjával, egy vak (!) férfi és a nője, no meg az elmaradhatatlan szerelmes pár. Persze ezek csak kiragadott példák. Ezek közül egyértelműen nyertes a néger strici, ennyi bazzmeget (vagy ha úgy jobban tetszik, "fuck"-ot) én még nem pipáltam ilyen rövid szerepben, de baromi jól jött ki.

A film cselekményének felépítése szabványos: a szereplők rövid bemutatása, megjelenik a probléma, majd a káosz és vérontás, végül pedig... ez maradjon titok, tessék megnézni:) A rendezéssel végül is nincs nagy probléma, csak éppen nem értem, hogy most amik számomra vicces momentumok voltak, azok csak nekem voltak azok, -mivel több, mint 20 éve készült filmről van szó-, vagy alapból a rendező direkt ilyen kicsit viccesre, szatirikusra akarta elkészíteni? Mondjuk egy horror/vígjáték kategória besorolás erős lenne. Mindenesetre egy valóban jó filmről beszélhetünk, hisz szórakoztatja az embert, bár gondolkodóba ejteni nagyon nem fog. A zenék pedig nagyon jók, a kor olyan rock legendái szólnak meg, mint pl. Billy Idol.

Most lássuk a második részt.

Nem mondhatom, hogy rosszabb, mint az egy, mert ez így teljesen nem lenne igaz. A legnagyobb baj ezzel a filmmel csupán annyi, hogy 80%-ban ugyan olyan, mint az első rész. Szó szerint. A felépítése abszolút: van egy emeletes ház, benne a lakókkal, akiket megismerhetjük. Majd egy TV adás keretében leadnak egy horror filmet, ebben naná, hogy a démonokról van szó, aztán persze újabb vérfürdő. Következő felvonásban ugyanúgy barikádépítés. De, kedvenc néger stricim újra szerepet kapott, igaz, most mint egy konditerem főnöke. Sajnos most csak egyszer mondja a "B betűs" szót. Ja és hasonlóképpen van egy külső bulizó "rossz" társaság, mint az előző részben, akik az elátkozott helyszínre igyekeznek.

A készítők nem nagyon erőltették meg magukat a történet megírásakor, kár. Állítólag a forgatókönyvírás volt a film összeállításánál a legutolsó mozzanat... Hatalmas csalódás ebből a szempontból. Nincs semmi kapocs a két történet között, mintha egy reboot-ot, vagy ehhez hasonlót látnék.

Igazából többet nem is lehet a másodikról mit írni, mert csak magamat ismételném. Igaz, legalább ugyanazok dolgoztak rajta ugyanazzal a  színvonallal, szemben sok más folytatással. Így a kivitelezés ugyanolyan undorító, amilyennek lennie kell. Igazából simán beleférne a "nagy csalódások" rovatomba. Sajnos.

Külön piros pont, hogy mindkét esetben teljesen olasz filmekről van szó.

Első rész: 9/10

Második rész: 6/10