Emlékeztek még a Halloween Night Festre? Én anno többek között azért is hagytam ki, mert végül pont azt a három filmet nem tudták levetíteni, melyekre kifejezetten kíváncsi voltam. A forgalmazó ADS Service azonban nem volt rest kiadni őket szép sorban DVD-n, mondhatni teljesen titokban. Ezek közül kettőt be is mutatok, mivel a harmadik, a Menekülés műfajából adódóan nem az oldalra való.

A rend - The Cloth (2013)

Rendezte: Justin Price

"Danny Trejo és Eric Roberts papot alakít egy ördögűzős akció-horrorban?! Látnom kell baszki!" - Ezzel a felkiáltással vártam rá, hiszen ez a felállás egy olyan erős B-filmet is takarhatott volna, amire a Machete óta várunk. Sajnos várnunk kell továbbra is a Machete Kills-re, mert ez egy simán szar film.

Már akkor gyanút kellett volna fognom, hogy bajok lesznek, amikor még ki se írták a címet, de Trejo nem túl erős karakterét rögtön kinyírták. Mégis milyen film az, amelyik a legnagyobb húzóneve egy olyan B-listás színész, akinek csak 5 perc játékidőt voltak hajlandóak kifizetni?! Eric Roberts ugyan három jelenetet kapott, de az egyikben még arra is képtelen volt, hogy egy helyben megálljon, holott csak ennyi lett volna a feladata (agyilag biztos már az ebédnél járt). A másodikban flörtöl, a harmadikban meg csak simán leütik. Nagyszerű! Ennél még a Sharktopusban is jobban megerőltette magát!

Akkor lássuk magát a történetet, de abban sem lesz köszönet! Adott a "Rend", mely egy titkos katolikus akcióegység, kik ádáz harcot folytatnak a démonok által megszállt emberekkel szemben. Beavatnak egy újoncot, kinek egyébként semmi kedve hozzá, nincs is felszentelve, nem is annyira vallásos és csak azért vonják be, mert az apja anno ragaszkodott hozzá. Bár van valami démonmegállító szuperképessége, amire elvileg a végén fény derül, de addigra én már el-el kalandoztam és csak a stáblistát vártam

Visszatérve a kényszerszünetből rögtön két nézhetetlen filmet mutatok be, hogy lássátok mennyire szeretem a drága olvasókat (kac-kac).

Az eltűntek háza - Toolbox Murders (2004)

Rendezte: Tobe Hooper

Azt a tényt, hogy Hooper-nek a Texasi láncfűrészes mészárláson, a Poltergeisten és az Életerőn kívül nincs vállalható filmje, már nem egyszer sikerült alátámasztani a blogon, így most had ne linkeljek egyet se. Mert bőven elég, ha valaki megtekinti ezt a förmedvényt - vagy inkább ne.

Papíron ez bizony a (véleményem szerint) világ legelső slasherjének a feldolgozása. A The Toolbox Murders a mai napig nézhető, a maga módján kellemes, brutális, jóféle horror. Igazából semmi sem indokolta a hozzá nyúlást, de ugye a Rémálom az Elm utcában után már semmin sem lehet meglepődni. Viszont, ahelyett, hogy megpróbálnák ugyanazt eladni modern köntösben, helyette kapunk egy teljesen más filmet. Egy sokkal rosszabbat.

A történet középpontjában itt is egy lepukkant bérház van, melynek a lakóit egy eszelős állat trancsírozza fel különböző szerszámokkal. Aki ugyanúgy fekete símaszkot visel. A két film közös halmaza ezzel ki is merült. Ugyanis itt képesek voltak valamiféle természetfelettit belevinni, ami szorosan kapcsolódik az épület tervezésével.  Ennek jár utána - természetesen különösebb indok nélkül - egy szőke picsa, a főszereplőnk. (Ki gondolta volna, hogy később erre az alapfelállásra egy egész sorozatot húznak fel 666 Park Avenue címen?) Ugyan az ötlet akár jó is lehetett volna, de ahhoz nem volt elég bátor, hogy tovább lépjen egy mezei slashernél. Mert hiába a körítés, az maradt. Jobban mondva még annak a szintjét se éri el.

Habár purga szünetet rendelt el, de szerintem a blognak pörögnie kell tovább (remélem nem lesz senkinek kifogása).

Dolph Lundgren ezúttal zombikkal és robotokkal száll szembe. Kétség sem férhet hozzá, hogy az akcióhős megoldja a problémát. A Battle of the Damned története a közeli jövőben játszódik. Egy vírus az emberek többségét vagy megölte vagy átalakította. Lundgren küzd a zombikkal, azonban felbukkan a színen jó néhány üzemzavaros, hibás robot prototípus és ezek sem könnyítik meg az emberek dolgát. Páncélozottak és rendkívül veszélyesek.

A House Is Not a Home.

A sztorit le se írom, szerintem már a poszter alapján sejtitek - mit sejtitek, tudjátok -, hogy miről is fog szólni... Az előzetes meg... jaj.

Elnézést kérek a mostani "aszályért". Nem is nagyon mentegetőznék, Inkább nézzétek meg az eredeti Piranhát -aminek a hazai DVD-jéről nem rég írtam-, illetve annak az 1995-ös bájosan gagyi feldolgozását. Csak, hogy mindenkinek megjöjjön a kedve a strandoláshoz:)

A tegnapi vásárlásra ösztönző posztom után jöjjön egy vásárlás elrettentő. Ezt a "gyöngyszemet" 400 forintért találtam egy áruházban. Utólag belegondolva magam sem tudom, hogy az olcsó ár mellett mi vett rá, hogy megvegyem. Talán csak akartam egy butácska, hentelős szörnyfilmet. Mert bár maga a borító egy az egyben a Dögnek a koppintása, azért ez a pofa eléggé "csábító". Aztán rá kellett jönnöm, hogy engem csúnyán átbasztak.

A szörnyeteg - The Blackout (2009)

Rendezte: Robert David Sanders

Most rendhagyó módon előbbre helyezem a hazai DVD borítóját és alulra a külföldi egyik alternatíváját, hogy lássátok az égbekiáltó különbséget. Gyorsan teszem hozzá, hogy ez a változat odaát is létezik, szóval nem a honi kiadó "turpisságáról" van szó.

A film ugyan karácsonykor játszódik, de mivel a történet szerint 30 fokos rekordhőség van éppen, így nem okoz nekem gondot, hogy nem a szezonális rovaton belül mutatom be. Mert semmi, de semmi ünnepi hangulata nincs. (Más milyen se.)

Tehát, elviselhetetlen forróság van és a nagyvárost még áramkimaradások is sújtják. Egy toronyház lakóit láthatjuk, kiknek a többsége egy partin lődörög. Aztán megjelenik egy mutáns szörny és szép sorban lemészárolja az embereket. Nagyjából ennyi. Igen, nem túl sok, de egy ilyen kaliberű filmtől semmi extrát nem vár az ember. Ráadásul 80 perces sincs, szóval azt hihetnénk, hogy jó pörgős agymenés. Nem, nem az.

Nem is tudom, hogy a felvezetés mennyi időt vett el, lehet, hogy csak 10 percet, de én rohadtul untam. Hovatovább lefekvés előtt álltam neki és bizony nagy küzdelem volt az ébren maradás. Tetézve a bajt, az egyik szereplőnek 2 perc sem kellett, hogy olyan szinten megvessem és megutáljam, amiből már a szememben nincs visszaút. De ő legalább kiváltott belőlem valami érzelmet, míg a többség olyan szinten feláldozható iktatós papír szintjén vannak jelen, hogy az már valahol rekord.

Újabb gyöngyszem közeleg! Milyen cápa nem volt még? Az Avalanche Sharks történetét nem vázolnám, úgy vélem ebben az esetben felesleges is. Viszont utánanéztem, az Asylumnak ehhez semmi köze nem lesz! Érdekes, mivel Scott Wheeler rendező korábban a Transmorphers - Robotinvázió és a Journey to the Center of the Earth filmeket készítette náluk, ráadásul Brooke Hogan az egyik főszereplő.

Vélhetően Ivan Zuccon a borzalmas Colour from the Dark után rájött, hogy az olyan komoly feladat, mint adaptálni egy Lovecraft-ot, nem neki való. Éppen ezért most leforgatott egy igazi trasht. Sztori voltaképpen nincs, emberek belezik ki egymást, elégedjünk meg ennyivel.