Az alábbi két kisfilmet maga a rendező ajánlotta a figyelmembe. Először jöjjön az Átmeneti szállás. Ezzel kapcsolatban át is adom a szót:

A paksi függetlenfilmesek 14 perces alkotása bő fél éven keresztül készült pár százezer forintból, amatőr szereplőkkel. A főszerepeket Princz Ágota (hangja Fritz Kíra) és Halász Gergely játssza. Rendezte: Kövi Gergő és Babai István. Zenét szerezte: Hatvani Szabolcs.

Azt előre leszögezném, hogy csak szőrmentén horror, de érdemes megnézni. Az operatőri munka elképesztően profi. A zene harmóniában van a cselekményekkel és a történet se rossz, csak ilyesmit már láttunk. A színészek viszont gyakorolhatták volna a meghalást. Illetve volt egy-két megmosolyogtató jelenet is, mint a zsír új dzsipből való lövöldözés. Mindentől függetlenül nagyon igényes és pazar darab. (Na jó, az "apácska" szót egy életre megutáltam.)

Scott Stewart az effektek farigcsálásával töltötte idejét, talán jobb is lett volna, ha marad a kaptafánál. Ám a jóember gondolt egyet: rendezni akart. Megnyerte Paul Bettany-t a Légióra, amelynek még úgy-ahogy egész pofás előzetese is volt, de maga a film béna lett. A színész kitartott Stewart mellett, közös munkálkodásuk eredménye A pap lett, ami szintén szörnyűre sikerdett. Azonban Stewart kitartó ember lehet, nem adja fel oly könnyedén és újra kamera mögé állt. Megtörtént esetet vett alapul a Dark Skies sci-fi horrorjához és ezúttal csak 3,5 millió dolláros költségvetésből dolgozott. A film 8,85 millió dollárt gyűjtött össze hétvégén, úgy tűnik, hogy idén minden kisebb büdzséjű horrorra elmennek az emberek. A Texas Chainsaw 3D és a Mama is szépen teljesített.

Szülinapunk alkalmából úgy gondoltam, illetve gondoltuk, hogy érdekességképpen össze lehetne hozni a szerkesztőség kedvenc horrorjait. Az enyém ugyan közismert, de mivel már hatan (!) szerkesztjük a blogot, így azért mégis csak más.

Először is, nem állítjuk, hogy ezek lennének a világ legjobb horrorfilmjei. Ilyen lista egyébként soha nem is lesz az oldalon. Hogy miért? Mert ilyen egyszerűen nem létezik. Ha meg is próbálkoznánk vele, túl bonyolult lenne, hiszen rengeteg elvárásnak kellene megfelelni. A végére pedig úgyis valami megfelelési kényszer által létrejött, közismert torzszülött lenne belőle.

Térjünk rá a toplista születésére. Az első (utólag belegondolva meglehetősen naiv) ötlet az volt, hogy mindenki szépen elküldi sorban a kedvenceit, én összesorolom és a legtöbb pontot kapók kerülnek be. Ez viszont több problémát is szült. Egyrészt túlságosan is különbözőek az ízlésünk (még szerencse), így kevés volt a közös nevező. Ha volt is, a pontozásnak köszönhetően az az abszurd helyzet állt elő, hogy az a film kevesebbet kaphatott, amit ketten hátrébb soroltak, mint az, amit egyvalaki rakott csak elsőnek. Ezt viszont nem tartottam igazságosnak, hiszen így nem reprezentálja a "közös ízlést". Ennek ellenére mindenkinek a kedvence helyet kapott, kivéve az enyém... :(

Az általános reakciónk az eredmény láttán

Végül azt találtam ki, hogy minden szóba került filmet végigpontoztattam, hogy helyezzék el egy tízes skálát. Amit valaki nem látott, az pont nélkül maradt, elvégre nem nézethettem meg mindenkivel ennyi művet, szám szerint 50-et. Az egyszerűség kedvéért tovább szűkítettem a kört csak azokra, amit mindenki látott - szerencsére ezekből volt bőven (az meg külön vicces, hogy mindenkinek van valami "kínos" hiányossága). Aztán már csak annyi volt hátra, hogy az esetleges "közös nevezők" kaptak plusz egy pontot.

Az eredmény pedig alant látható. Magunk is meglepődtünk, hogy milyen furcsaság lettek, ugyanakkor akad egy-két kellemes meglepetés is. A szerkesztők egyes filmekhez személyes megjegyzéseket is fűztek, a legaktívabb lizardking volt.

Christian Slater egy űrhajóst alakít, aki három társával egyetemben egy küldetésre indul. Ám egy meteorzápor csöppet megrongálja az űrállomásukat és az egész csapat veszélybe kerül. A helyzet fokozódik, mivel a meteorok valamiféle spórákat is tartalmaztak, amelyek képesek mutálódni. A filmet Roger Christian rendezte, aki örülhet, hogy a Háború a Földön (Battlefield Earth) mindenki által földbe döngölt produkció után kap még melót.

Fontos! Mielőtt belevetnétek magatok a listába és őrült módjára végig görgetnétek, hadd osszak meg Veletek néhány gondolatot.

A 2012-es év igen termékeny volt horror terén. Idehaza jóval több ért el a mozikba, mint 2011-ben. Csak sajnos nem feltétlenül a legjobbak... Ráadásul a legtöbb bukásnak is bizonyult, anyagi sikert egyedül az Underworld: Ébredés, a Kaptár: Megtorlás, az Ideglelés Csernobilban és persze a Parajelenségek 4 könyvelhetett el. Ez szerintem sok mindent elmond a jelenlegi állapotokról...

Ugyanakkor volt két horrorfilmes fesztiválunk is (Halloween Night Fest és a Budapest Horror Show), amelyek nagy űrt töltöttek be a honi mozizás terén. Reméljük, hogy jövőre legalább az egyik (legjobb lenne mindkettő) megismétlődik.

Én pedig minden eddiginél termékenyebb voltam filmfogyasztás terén. 56 idei horrort/thrillert néztem meg, csak azért, hogy a mostani toplista minden eddiginél hiánytalanabb lehessen. Ez majdhogynem sikerült is. Az itthon bemutatottakból mindössze A hollót és a Parajelenségek 4-et nem láttam. Előbbit a lehúzó kritikák miatt nem mertem, utóbbit, ha ütnek, akkor se fogom megnézni, ne is kérjétek. Mi több, ezek közül 54-ről kritika is készült, a maradékról pedig még fogok szerintem írni (bár a Kaptár: Megtorlás csak egy merő fikakupac lenne). Az is kiderült, hogy az évek alatt mennyire szőrös szívű lettem, hiszen még így is nehéz dolgom volt összerakni egy épkézláb toplistát.

Mert igen, hiába vagyunk már sokan, még most is egyedül raktam össze, ha már ennyire készültem erre egész évben. Jövőre azért lehet szó egy szerkesztőségi változatról is.

Azt hiszem bevezetőnek ennyi elég volt, lássuk a medvét!

Megkeresett minket egy bizonyos Ködmön Gergely, hogy ha lennénk oly szívesek, reklámozhatnánk a horror könyvét. Mi ennek szívesen eleget teszünk, mindig is támogattuk a hazai szárnypróbálgatókat.

Innentől átadom a szót az írónak. Aki az alábbi ismertetőt küldte művével kapcsolatban:

Bekövetkezett a 3. világ háború is. Aminek következtében, az emberek szinte teljesen ki irtották egymást. Pár túlélő a sivatag melletti akkora kihalt városokba menekült amit végül teljesen elkerült a háború. A háború lezajlott, és már csak ők maradtak életben. Még a háború vége előtt kiderült, hogy a sivatag mélyén van egy börtön, ahova egy csapat kutató, sikertelen kísérleti alanyait zárták. A börtönt őrizniük kell a legközelebb eső város lakóinak mert különben bármikor kiszabadulhatnak a szörnyek.

Egy nap azonban eljön a rettegett nap mikor kijutnak a fenevadak, és egy üzenetet küldve a városba, hogy 3 nap múlva elérik a várost, menetelnek a céljuk felé. A város kicsi és nincs felkészülve egy ilyen harcra, így egy tőlük közeleső városba mennek segítségért, amit a terveik szerint 3 nap alatt meg lehet járni. A cél adott, az idő azonban rohamosan fogy. Az útjuk során rengeteg izgalmas eseményen esnek át. van ami jó, és van ami rosszabb értelemben történik. Ám a vissza érkezés az igazi kaland. A város ahova vissza térnek üres, és egy lelket sem találnak sehol. Hogy ezek után mi következik, hogy a várost elérte-e a vég, vagy csak a pánikba esett emberek kerestek búvóhelyet azt csak az tudhatja meg aki megveszi a könyvet. Garantálom izgalmakban nincs hiány.

Most pedig néhány szó magáról, tőle:

Sorozatunk harmadik része ismét a masszív őrület és elmebaj jegyében telt. A megszokott deviáns viselkedése a szereplőinknek most tetőfokára hágott. Lényegesen pörgősebb, betegebb részt kaptunk, mint a második. Nagyon nyami volt!

Mivel már kétszer is beharangoztam Adam Levine és drága barátnője halálát a jelenkori jelenetsorban, már meg sem lepődnék, ha a negyedik rész is úgy kezdődne, hogy a kilenc élettel rendelkező párocskánk még mindig él. Mit nekik pár szurkálás valami hegyes eszközzel, egy karlevágás, vagy éppen pár golyó. Ők örökké fognak élni, hogy mindig legyen valami bejátszás 2012-ből. Na, de most már aztán tényleg kimúltak, de legalább annyit megérdemeltek volna, hogy rendesen a Vérpofa intézze el őket és ne pedig két hamisítvány, akiket végül meg elkap az eredeti. Olyan méltatlan, hogy már-már majdnem megmenekülnek a gyilkos elől, erre jön két srác és lelövik őket.

Véget ért hát a mozi-maratonunk. Az utolsó napra akár fásultak is lehettünk volna, ha nem azokat a filmeket pakolják a legvégére, amelyek a legjobban érdekeltek minket. Sajnos kissé csalódnunk kellett, ugyanakkor megtaláltuk a fesztivál legjobbját is.

Ezúttal se ért minket túl sok újdonság, csak annyi, hogy a Stake Land előtt a a közönség tagjai között sorsoltak ki egy-egy koktélt. Pontosabban a főszervező, Vízer Balázs tett fel két mozis kvízkérdést, a helyes válaszolók pedig még helyben megihatták az itókát. Mi hoppon maradtunk.

Első ízben rendezték meg itthon a horror-fanatikusoknak tervezett Halloween Night Fest-et a Corvin moziban. Egyszerre három teremben, hét különböző filmet vetítettek és az estét gondosan megtervezők akár ötöt is megnézhettek ebből. És hogy milyen is volt az este? Lássuk!

Két barátommal vágtam neki az éjszakának, ami kedvünktől függően 3-5 filmet tartalmazott a tervünk szerint. Nagyon bíztunk benne, hogy sokan kedvet kapnak az egészestés borzongásra, ugyanis már a villamoson délután is erről beszéltek többen is, hogy este HNF! És még este 6-7 óra környékén is úgy nézett ki a Corvin mozi előtti térből, hogy itt bizony akár teltház is lehet. Nos, nem lett. Ugyan purga kollégától (főszerkesztő-atyaúristen te! - purga) azt a feladatot kaptam, hogy elsősorban ne a filmekről, hanem a hangulatról és közönségről igyekezzek vésni néhány sort. Sajnos azonban erről nehéz lenne.