Nos, mint azt a legutóbbi találkozásunkkor említettem, sikerült „billentyűzetvégre” kapnom a regény alkotóit. A legtöbb kérdésre a csapat férfitagja, Gabriel O. Grande felelt, de itt-ott beköszönt hozzánk G. P. Smith is.
Mi Amore Cadenza: Először is, mesélj pár szót magatokról, hogyan ismertétek meg egymást, mi ösztönzött benneteket a közös munkára!
Gabriel O. Grande: A kollegina '81-es, én '85-ös születésű, főiskolai csoporttársam. Ő magyar és angoltanár, én jelenleg nem büszkélkedhetek semmi ilyesmivel. :) Mind a ketten fiatalon kezdtünk írni, de nálam volt egy nagyon hosszú szünet (egész középiskola), az ő hatására ragadtam újra tollat.
Cadenza: De miért pont horror? Vagy úgy kérdezem inkább, hogy ha már horror, miért nem a klasszikus „darálós” műfaj, honnan jött a romantikus szál ötlete?
Gabriel: A horror volt az a műfaj, ami engem mindig is érdekelt (bár az Átváltozásban ez annyira nem jön ki). Mindegy, hogy filmben, vagy könyvben. Azért szeretem, mert ha az ember horrort ír, teljesen elengedheti a fantáziáját, írhat olyan dolgokról, amik a legdurvább rémálmainkban sem történnének meg, de lehet teljesen realisztikus is. Ez az a műfaj, ahol igaz, hogy lehet happy end, de nem ez jellemző rá. Lehet vegyíteni szinte bármivel, akció, romantika, komédia, dráma. Nincs még egy ilyen műfaj, ami ennyire változatos lenne.
G.P. Smith szinte mindig romantikusabb műveket ír, úgyhogy elengedhetetlen volt, hogy az Átváltozásba is kerüljön egy ilyen szál. Ezzel ő is közelebb érzi magához a történetet. Az akció / horror jelenetek nélkül én sem érezném magaménak.
Friss kommentek