Sok egyetemista/főiskolás fellélegezhet, hiszen (legalábbis tudtommal) már a vizsgaidőszaknak nagyjából vége van, így nincs más hátra, mint azt a sok stresszt levezetni három olyan filmmel, amiben mások, másképp izzadnak helyettük. A lényeg, hogy nekik is meg kell felelniük. Külön csemege, hogy mindegyik különböző kontinensről származik.

A vizsga - Exam (2009)

Rendezte: Stuart Hazeldine

Ez a film is bizonyíték arra, hogy az angolok horror/thriller terén a XXI. században valódi mesterekké váltak. Előre leszögezném, hogy ez egy eléggé vér nélküli alkotás, ráadásul abszolút egyhelyszínes, mégis lesz miért izgulni.

A sztori nem szokványos: adott egy tucatnyi ember, aki felvételizik egy óriási vállalatnál, amiről ugyan nagyon sok sötét pletyka kering, de attól még az állásajánlat több mint csábító. Magyarul szólván, aki megkapja, annak lesz miből félretennie a gyerekkorára. Az sem mellékes, hogy gyógyszer gyártók lévén az ott dolgozók simán kapnak a méregdrága ellenanyagra. Ja igen, elfelejtettem közölni, hogy ez egy alternatív valóság (vagy közeljövő?), amiben egy elég veszélyes vírus pusztítja a Föld lakosságát. A lényeg, hogy van bőven motívácíó arra, hogy minden résztvevő maximálisan komolyan gondolja a felvételit.

Akkor íme a "nyeremény" első fele. Aki rendszeres olvasóm, annak valószínűleg nem fog túl sok meglepetést okozni a lista, de azért néha jó összegezni a kiemelkedő alkotásokat egy nagyobb koncepció keretében.

Szóval itt mindenki láthatja a horror filmtörténelem leggonoszabb gyermekeit. A határvonalat a 14 éves kornál húztam meg, az afölöttiek már nem igazán számítanak bele. A sorrendet kegyetlenségi fokozat szerint állítottam össze. Persze lehet, hogy így is hiányozni fog 1-2 darab, ezeknek a hiányát majd lehet reklamálni:) Mindenesetre ezzel a bejegyzéssel is régóta készülök, tehát nem egy nap alatt csaptam össze.

Azt előre leszögezném, hogy halottak, illetve szellemek nem kerültek fel, mert az nem lenne "fair" a többi kis gengszterrel szemben. Meg amúgy is. Továbbá kivettem azokat az alkotásokat is, melyekben a gyermek maga az Antikrisztus (Omen, Babysitter Wanted, stb.), megszállta valamilyen démon (Védtelen gyermek) vagy nemes egyszerűséggel a Sátán lakozik benne (Ördögűző).

Most szólok, hogy a lista erősen befolyásolhatja a gyermekvállalási kedvet:)

A bejegyzés nyomokban SPOILER-t tartalmaz!

Új, ideiglenes rovat, melynek keretében karácsonyi témájú horror filmekről olvashattok kritikákat.

Véres Karácsony - The Children (2008)

Rendezte: Tom Shankland

A franciák és a spanyolok mellett Európában az angolok is igen előkelő helyen szerepelnek, ha a jó horror filmekről van szó. Most sincs ez másképp.

Rögtön be kell vallanom, hogy itt maga a Karácsony, mint olyan,  csak másodlagos tényező, nincs közvetett jelentősége, a történet ugyan így játszódhatna pl. július közepén is. Mert miről is van szó? Ahogy az sok helyen szokás, ezen az ünnepnapon összejön a család, hogy együtt ünnepeljenek a gyerekekkel egy meghitt vidéki házban. Itt máris van egy érdekes tényező: nagyszülők nincsenek. Egyrészt gondolom fiatalosra akarták venni a figurát (a legtöbb szülő még 30-nak se néz ki), másrészt pedig nem igazán szokás idős embereket felaprítani, mert bizony itt hatalmas vérengzések vannak. Mindenesetre a való életben ott lennének ők is, hogy ügyeljenek az unokákra, amíg a többiek leisszák magukat meg ilyesmik.

Tehát, a család megvan: a gyerekek játszanak, a felnőttek meg persze a saját problémáikkal vannak leginkább elfoglalva. Kettejük között pedig van egy lázadó tini lány, aki a pokolba kívánja az egészet, legszívesebben a barátnőjével bulizna. Ez abszolút érthető, hiszen nem igazán van vele egykorú személy a jelenlévők között, a pesztrálás meg csak púp az ember hátán ilyen idős korban. Bingó, ő a főszereplő.

Csak nehogy szó érje a ház elejét, hogy múltkor csak 3-ról adtam hírt, miközben még lesz egy pár. Mindenesetre én mosom kezeim, az xpress tájékoztatott "későn" ezekről. De ez legyen a legnagyobb gondunk, nem? (Még valami: hamut szórok fejemre, mert ezt a posztot már pénteken el kezdtem írni, csak aztán inkább el kezdtem élvezni a szabadnapjaimat, bocsi.)

1. A halál angyala 1-2. - Sleepaway camp 1-2. (1983/1988)

Rendezte: Robert Hiltzik (1.) és Michael A. Simpson (2.)

Ezt a két filmet, amit persze tessék külön-külön venni, ez nem dupla kiadás, csak gondoltam így egyszerűbb lesz (nekem, muhahaha). Ez egy igazi klasszikus, ezért röstellem is, hogy egy részt se láttam. Tudtommal amolyan vicces slasher, szóval biztos fasza. Még valamit be kell vallanom, legutóbb szándékosan nem raktam be a többi közé, mert a dátum túl "közeli" volt, de most kialakult egy számomra vis major helyzet, szóval akkor ez is belefér.

Hang: 2.0 magyar, 2.0 angol

Kép: 16:9

Extrák: Semmi.

Várható ár: darabjuk 990 Ft.

Várható időpont: október 5. (holnap)

Kell-e? Igen, de van egy sejtésem (vagy csak reményem?), hogy majd idővel lesz belőle egy díszdoboz, tekintve, hogy nem csak két részt élt meg a széria. Mindenesetre eléggé low-budget kiadás, ennél butítottabbat már nem is lehetett volna kiadni. Csak rajongóknak!

Pár napja bejelentettem, hogy az új "mega-projektem" témája az olyan filmek lesznek, amiken az emberek többsége parázhat nézésük közben, ergo, jó fosatósakat keresek ezerrel. Örömömmel látom, hogy nagyon sok hozzászólás született, többségük érdemleges ötlettel, hogy szerintük melyik film felel meg a kritériumnak.

Mivel egy ilyen lista tartalma alapvetően szubjektív, ezért kutatásaim során a legtöbb jelölt után nem is igazán nézek. Ha megtetszik a történet (vagy bevallom néha csak a boritó és a cím), akkor már nézem is. Ennek azonban az az ára, hogy igen gyakran látok bűnrossz celluloid-termékeket. Én meg sokszor inkább végig szenvedem őket, csak hogy teljesebb képet tudjak majd róluk írni. Jelen esetben az alanyok szellemekről szólnak, mivel szerintem az ilyen jellegű filmek a legjobbak az ijesztgetésre, persze ez is csak az én meglátásom.

Akkor most következzen ezekből egy jó nagy adag, melyeknek a többsége kerülendő. Most láthatjátok majd, hogy mekkora áldozatokat hozok a sikeres TOP-lista összerakásának az érdekében:) (5 film lesz terítéken, szóval érdemes a "tovább" gombra kattintani)

No, csak, hogy lássátok, miket néztem meg mostanság, amik miatt (is) ritkult a posztok száma. Persze ez viszonyítás kérdése, hiszen anno volt, amikor egy egész hónapot kihagytam, igaz akkor még ennél is kevesebb olvasóm volt. Ezekről a filmekről tényleg csak röviden írok, hogy nehogy elkövessétek azt a hibát, hogy bármelyiket is megnézitek.

1. Vicces Fickó - Funny Man (1994)

Rendezte: Simon Sprackling

Szegény Christopher Lee-t nem tudom, hogy mivel győzték meg, hogy ebben a borzalomban akár egy percet is játsszon. Biztos kellett egy kis nyugdíj-kiegészítő, mert az összes idő, amit játszik, lehet maximum 10 perc. Szóval, aki kifejezetten miatta nézné meg, ne tegye.

A film színvonalát jól mutatja a kezdő jelenet: egy csapat fickó pókerezik (pénzben természetesen), a főszereplőnk pedig nyer egy kastélyt, egy JOKERREL! Már itt abba kellett volna hagynom, de fokozták! Volt benne egy fekete csaj, akit szexi démonnak próbáltak beállítani, de ilyen ronda maszkulin fejet nőn én még életemben nem láttam. Először azt hittem, hogy a karaktere transzvesztita. Aztán persze kiderül, hogy boszorkány (!) és még kvázi lézert is ki tud lőni az ujjaiból!

A történet pedig annyi, hogy a főhősünk viszi a kis családját a kastélyba beköltözni, ahol felébresztenek valamiféle démont, aki a joker-kártyán lévő alakokra hajaz külsőleg, persze rondább kivitelben. Na már most a film próbál egyszerre humoros és valamiféle splatter (jó véres) lenni, csak egyik se jön össze. A röhejes kifejezés találó, mert annyira ZS-kategória az egész, hogy azt már egyetemen kéne tanítani.

Nem is ragoznám tovább: a karakterek egytől egyik stilizáltak és az őket eljátszó színészek pedig kukába valók (Lee kivétel persze). A történet rém gagyi, amit megfejelnek a befejezéssel, ami után jogos a felvetés, hogy akkor az egész film nem szólt semmiről. Pozitív az, hogy kegyetlen, gyerekeket is simán megölnek benne, amit egy ilyen kaliberű produkciótól nem várnánk el, sőt, azt hittem, hogy lealacsonyodik majd Kém kölykök szintre, de nem. A maradék apróságokról, mint a technikai kivitelezés vagy a rendezés már szót se érdemel.

Most, hogy egy kicsit csillapodnak a kedélyek a választások körül, ideje nekem is életjelet mutatnom magamról.

Mum & Dad (2008)

Rendezte: Steven Sheil

Először is had kezdjem a címnek a megmagyarázásával: gondolom mindenki emlékszik a kiváló humoros sorozatra, A csengetett Mylord?-ra. Az egyik állandó szereplője volt a kis árva Henry, aki arról volt híres, hogy szinte minden epizódban kapott egy maflást. Nos, olybá tűnik, hogy a lúzer fiatalemberből egy elhízott, erőszakos és perverz családfő lett a Mum & Dad nevű angol horrorban. Ő a leghitelesebb színész közöttük, ami nem is csoda, hiszen az egész stábból neki van a legnagyobb tapasztalata (beleértve a rendezőt is, akinek ez a második munkája).

A britek eddig is rengeteg minőségi filmmel árasztottak el bennünket, elég ha csak a Descent-re, vagy az Eden Lake-re gondolunk, persze a sort még folytathatnám. Most sincs másképp, talán majd csinálok egy összegzést róluk is.

A történet nincs igazán túlbonyolítva, voltaképpen ez egy sajátos torture porn. Eredetiségét annak köszönheti, hogy elsősorban nem a kínzásokra vagy az "ember anatómia megismertetésére" épül, hanem arra, hogy egy lánynak hogyan akarják megváltoztatni terrorral az identitását, személyiségét.

Eden Lake  - Gyilkos kilátások (2008)

Rendezte: James Watkins

Előre is elnézést a B-oldal blogtól, amiért kölcsön vettem tőlük az "evörözést", de ebben az esetben jogos, ha azt mondom, hogy ez minden idők egyik leglesújtóbb hangulatú filmje. Tegnap este néztem meg, és egyszerűen muszáj írnom róla, mert még most is a hatása alatt vagyok. Nagyon kemény film, de nem beteg, sőt, még csak nem is annyira véres, mégis amit látunk, az bőven elég. Az angolok ismét bemutatták, hogy azért van még szufla a filmiparukban. Talán elindult egy angol-francia versengés, amiről mi lemaradunk?

De csak szép sorjában, nehogy össze-vissza írjak és elvesszen a lényeg. Térjünk akkor a történetre, ami nem túl bonyolult, azonban a mondanivalója nem hétköznapi. Igaz, mostanában már az is ritka, ha egy horror-filmnek van egyáltalán ilyenje.

Szóval: van egy szerelmes párunk, akik úgy döntenek, hogy elmennek sátorozni egy kicsit az Eden tó mellé, hogy kettesben lehessenek, romantikázhassanak. Már az elejétől folyamatosan kapjuk a jeleket, hogy itt a gyerekek lesznek a központi szereplők: eleve egy iskolából indulunk, aztán a rádióban az aggódó szülők szólnak meg, sőt még egy motelben is láthatjuk, ahogy egy idegesebb anyuka ad egy pofont hiperaktív gyermekének. Ez persze nem tetszik főszereplőinknek, nyilván ők majd nem így nevelnék őket, gondolják, illetve éreztetik velünk.

Tudom, tudom, ritkán posztolok. Ezért kárpótlásul ismét egyszerre több filmről fogok írni. Igaz, most kicsit rendhagyóként, mert ezúttal a humoros horrorfilmekről lesz szó, azon belül is azokról, amelyekben az élőhalottak a "főszereplők". Sokak szerint, már maguk a zombik is nevetségesek, de mi van akkor, ha erre a filmkészítők rátesznek még egy lapáttal? Akkor ezek a műalkotások születnek:

Menjünk időrendben:

Gonosz halott 2 - Evil Dead 2 (1987) és a Sötétség serege - Army of Darkness (1993)

Rendezte: Sam Raimi

Mivel a két történet szorosan összefügg, ezért veszem őket egy kalap alá. Továbbá a rendező és a főszereplő (Bruce Campbell) is ugyanaz.

Az első részt szándékosan hagytam ki, hiszen abban ugyan vannak megmosolyogtató részek, mindazonáltal jóval komolyabbra sikeredett. Mondhatni, ott a humor forrása nem érződik direktnek. Egyébként a második epizódot nyugodtan értelmezhetjük egyfajta önremake-nek is, hiszen a történet nagyon hasonló, mi több, ugyanazok az elemek tűnnek fel bennük.

A sztori nagyjából annyi, hogy egy párocska elmegy egy erdei faházikóba, majd a benn található magnószalag lejátszásával megidéznek véletlenül valami ősi, gonosz erőt.  Ez a "Gonosz" előbb az asszonykát, majd magát Asht is megszállja, ezért kénytelen levágni a saját kezét. Ami persze önálló életre kell, és sok bosszúságot okoz. Ahogy az élőhalottá vált barátnő is. Meg voltaképpen minden, élő és élettelen dolog. Szóval akad izgalom bőven.

A vadász - Wilderness (2006)

Rendezte: Michael J. Bassett

Erről a filmről az utóbbi időben elég sok médiumból hallhattak, olvashattak a horror-rajongók, még az egyik ingyenes programajánló magazinban is olvastam róla egy kritikát. Így nem kell sok, hogy én is beszerezzem, természetesen a bűvös 990 Ft-os összegért. Meg kell, hogy mondjam, tetszett, végre a kritikusok nem hazudtak nekem egy filmről. Igaz, míg sokan ódákat zengnek róla, addig én felhívnám a figyelmet a hiányosságokra. Akkor lássuk is.

Ez az angol film alapjába véve olyan, mintha egybe gyúrták volna S. King Menekülő emberét és W. Golding Legyek uráját. Megspékelve jó sok vérrel és belsőséggel. Ez annyit tesz,hogy van egy csapat nevelő intézetes srác, akiket nevelő célzattal egy szigetre rakna ki nevelőtisztjükkel. Ez a sziget teljesen el van vágva a külvilágtól, mondanom se kell. Mindenesetre mégis találkoznak egy másik csapattal, ami viszont csupa lányból áll. De még ez is kevés, mert még egy hajléktalan is lakik ott. De még így sem elég zsúfolt a sziget, mert van még egy őrült, és ami riasztóbb, vérprofi gyilkossal is. Akinek mellesleg 4 (!) németjuhásza is van, amik persze ölésre vannak idomítva.