Örömmel újságolhatom, hogy megvolt életem első sajtóvetítése, melynek keretében még kedd este megnézhettem a Piranha 3DD-t. Ezzel úgy érzem, hogy újabb mérföldkövet tett meg a blog. A meghívást magától a forgalmazótól, a Fórum Hungary Kft.-től kaptam, ezúton is köszönet érte! Külön öröm, hogy a Piranha 3D-vel ellentétben nincs fél éves csúszás a külhoni premierhez képest, és így a film nyári hangulatát is át lehet érezni.
De ennyi elég is a felvezetésből, lássuk, hogy mivel is van dolgunk!
Piranha 3DD (2012)
Rendezte: John Gulager
Az első részről még anno írtam egy 4 oldalas kritikát az azóta sajnos már megszűnt Blu-Ray Magazinnak, ami voltaképp egy könnyed csöcsös-véres horror volt, humorosan tálalva. Most viszont a Dög-trilógiát is jegyző Gulager mindenből rátett még egy lapáttal. Szó szerint tessék érteni: több vér, több 3D-s effekt, több gusztustalan poén és persze 150%-al több fedetlen csöcs. Jó nagy csöcsök teszem hozzá.
A történet megmaradt faék egyszerűségűnek, hiszen itt bármiféle bonyolítás csak rontana az élvezeteken. Ugyanakkor több ponton is kapcsolódik az előzményekhez, ami jó, mert legalább elkerüljük a szokásos "még hogy piranhák itt? ugyan már!" fárasztó köröket.
Szóval egy évvel járunk a "nagy mészárlás" után. A helyszín ezúttal egy a vérengzés közelében tanyázó, nyitásban lévő vizipark. A nem túl messze fekvő tóban persze megjelennek a címszereplő ragadozók, akik a film végére bejutnak a medencék közé és hatalmas lakomát csapnak. Szóval semmi extra, de tényleg. A tragédia bekövetkeztében ugyanúgy előkerül a kapzsi (és perverz) parktulajdonos, mint jóformán MINDEN EGYES piranha-filmben. Természetesen a veszélyre ismét felhívják a figyelmét, de ő szarik bele, aztán tessék... A többi szereplő szintén sablonos: megtalálható a ribanc, a ribanc ostoba barátnője, a beképzelt jóképű zsaru, a lúzer hősszerelmes és a felelősségteljes hőslányka. De hé, olyan nagy baj ez? Mármint, hogy se a forgatókönyv, se a karakterek kicsit sem egyediek?
Friss kommentek