Mint azt írtuk már korábban is, a Viasat 6-nak köszönhetően nem maradunk horror nélkül a tévében sem. Olyannyira belekezdtek a Masters of Horror leadásába, hogy szégyenszemre már le is előztek engem, ezért muszáj vagyok behozni kicsit magamat. Külön bónuszpont pedig a csatorna esetében, hogy képesek voltak leadni az első évad évadzáróját, ami azért erősen megosztotta a véleményeket.
Nem nagyon voltak kétségeim afelől, hogy egy igen jó és az eddigi átlagnál színvonalasabb epizód lesz a Sounds Like. A rendezői székben nem kisebb név, mint Brad Anderson foglal helyet, akinek - többek között - a nevéhez fűződik A gépész, a Session 9 (amit purga kolléga nagyon igazságtalanul hordott le :P), de számos sorozatepizód rendezésében is szerepet vállalt. Főszereplőként pedig Chris Bauer (True Blood, Harmadik Műszak) játékát élvezhettük, aki speciel nekem az egyik személyes kedvencem. Ilyen ütőképes páros mellett nehéz is lett volna rossz MoH-részt produkálni.
Larry számára a legnagyobb érték a csend. Szuperérzékeny hallása néha áldás, néha átok. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy vajon szeretnénk-e hallani minden beszélgetést, minden neszt körülöttünk. De főhősünknek nincs választása, az óra kattogásától kezdve a szív dobogásának ritmusán át a szemhéjmozgásig mindent meghall, amit lehet. Számomra ugyan nem derült ki egyértelműen, hogy mikor jön elő ez a speciális képessége, de valószínűleg a stressz és az idegesség váltja ki belőle ezt.
És mivel fia korán meghalt, a szomorúságból és az idegeskedésből kijut neki bőven. Egyre csak gyűlik benne a feszültség, nem képes elviselni a körülötte lévő, mások számára csendes, számára viszont hangrobbanással felérő zajokat. A munkahelyéről eltanácsolják, a feleségét megfojtja egy párnával, a lakást szétveri, magának pedig megtalálja az egyetlen megoldást, amivel végleg elhajózhat a békés csend szigetére, ahol nem zavarja őt már senki.
Mindent egybevetve, szerintem egészen jól sikerült és a szokásosnál lényegesen komorabb és komolyabb epizód volt a Sounds Like. Természetesen nem a párbeszédek és a cselekmény viszi előre a részt, hanem inkább Chris Bauer színészi játéka, amit kifogástalannak találok. Nekem az első fél óra inkább bejött, mint a második, de a lezárás így is szerethetőre sikerült.
Friss kommentek