Augusztus 21-én a hazai mozikat is eléri az Oculus, amit persze azóta már minden érdeklődő megnézett... Ez a csúszás nagyon is jellemző a hazai horror forgalmazásra, ugyanakkor tény, hogy a még időben érkező A megtisztulás éjszakája: Anarchia vagy a Távozz tőlem, Sátán! se mozgatta meg túlságosan a hazai mozifogyasztókat. Na de itt van most ez a ZS-kategóriás gyöngyszem, ami bezzeg egy nappal az amerikai premier után már Magyarlanden is élvezhettünk szinkronosan (!), az Universal Channel tévécsatornán (!) keresztül! Ez azért valahol kissé abszurd számomra. De milyen is lett? Hozta az első rész "színvonalát"? Most kiderül!

Sharknado 2: A második harapás - Sharknado 2: The Second One (2014)

Rendezte: Anthony C. Ferrante

Először is, felmerülhet a kérdés, hogy hogy juthattunk el idáig? Mikor történhetett meg az a 180 fokos Pálfordulás, amikor is a mindenki által megvetett Asylum stúdió munkásságaira nem úgy tekintünk már, mint a filmművészet gennyes rákfenéjére, hanem mint Hollywood gőzkieresztő szelepére? Mióta sikk imádni a szart? Mióta nézzük meg tudatosan ezeket az agymenéseket? Talán a szintén kultstátuszba kerülő Gyilkos cápa vs. óriáspolip óta? Félreértés ne essék, nem a sznobizmus beszél belőlem. Sőt, az Utazás a nácik központja felé pl. azóta már a gyűjteményem részét képezi (igen, pénzt adtam érte). Csak nem értem, hogy jelen alanyunkat miért volt képes 3.9 millió (!) amerikai megnézni szerda este? A hazai nézettségre is kíváncsi lennék, bár az sokatmondóbb lenne, ha mondjuk valamelyik kereskedelmi tévé adta volna le.

Számomra ez a rajongás azért is furcsa -mert ahogy már azt az első résznél is írtam-, egyszerűen nem indokolt ez a hype. Röhejesnek persze, hogy röhejes, de 1-2 agysejtpusztító baromságot leszámítva (benzintől robbanó medence!) azért nem sokkal rosszabb egy Transformersnél. (Elnézést a rajongóktól, de legyünk már őszinték.) Voltaképpen a két termék között a különbség a nagyobb költségvetésből eredő minőségi CGI grafika jelenti. Igaz, azért egy 5-10 évvel ezelőtti szinthez képest az Asylum cápái se vészesen rosszak.Vagy csak én vagyok ilyen téren elnéző?

A cápák visszatérnek, és ismét világsikerre éheznek. A Sharknado első része igazi világszenzáció lett a közösségi médiában, a film első trailerét egy nap alatt több mint 3 millióan nézték meg. A Twitteren pedig a Sharknado premiernapján közel 700 ezer bejegyzés született a tornádóban támadó vízi ragadozókról. Nem csoda tehát, hogy a folytatás is elkészült. Július 31-én, 21:20-kor alig egy nappal az amerikai premiert követően a Universal Channel műsorán is bemutatkozik a Sharknado – A második harapás.

A Lost készítője, Damon Lindelof mellett olyan világsztárok lelkesedtek a Twitteren az első részért Hollywood legdögösebb női közül, mint Olivia Wilde, vagy éppen Elizabeth Banks. De a Kemény zsarukból ismert Michael Chiklis és az Emmy-díjas író, Danny Zuker is a világ tudomására hozta még 2013-ban, hogy az ilyen típusú filmek korántsem mentek ki a divatból. A közösségi médiában aratott sikernek köszönhetően igazi popkulturális ikon lett a Sharknado, amelynek folytatása a Universal Channel műsorán rekord gyorsasággal mutatkozik be idehaza.

Holnap lesz blogunk kedvenc ünnepe, a Halloween. Természetesen lesznek ezzel kapcsolatosan spéci posztok, de hátha nem mindenki akar majd a számítógép előtt görnyedni. Rájuk gondolva álljon itt egy összeállítás a lehetséges programokról.

Figyelem! A felsorolás csupán tájékoztató jellegű!

Mint azt írtuk már korábban is, a Viasat 6-nak köszönhetően nem maradunk horror nélkül a tévében sem. Olyannyira belekezdtek a Masters of Horror leadásába, hogy szégyenszemre már le is előztek engem, ezért muszáj vagyok behozni kicsit magamat. Külön bónuszpont pedig a csatorna esetében, hogy képesek voltak leadni az első évad évadzáróját, ami azért erősen megosztotta a véleményeket.

Nem nagyon voltak kétségeim afelől, hogy egy igen jó és az eddigi átlagnál színvonalasabb epizód lesz a Sounds Like. A rendezői székben nem kisebb név, mint Brad Anderson foglal helyet, akinek - többek között - a nevéhez fűződik  A gépész, a Session 9 (amit purga kolléga nagyon igazságtalanul hordott le :P), de számos sorozatepizód rendezésében is szerepet vállalt. Főszereplőként pedig Chris Bauer (True Blood, Harmadik Műszak) játékát élvezhettük, aki speciel nekem az egyik személyes kedvencem. Ilyen ütőképes páros mellett nehéz is lett volna rossz MoH-részt produkálni.

Larry számára a legnagyobb érték a csend. Szuperérzékeny hallása néha áldás, néha átok. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy vajon szeretnénk-e hallani minden beszélgetést, minden neszt körülöttünk. De főhősünknek nincs választása, az óra kattogásától kezdve a szív dobogásának ritmusán át a szemhéjmozgásig mindent meghall, amit lehet. Számomra ugyan nem derült ki egyértelműen, hogy mikor jön elő ez a speciális képessége, de valószínűleg a stressz és az idegesség váltja ki belőle ezt.

Aki követ minket Twitteren és / vagy Facebookon, az értesülhetett róla, hogy tegnap a Duna TV (!) nem kis meglepetést okozott azzal, hogy az alábbi filmet vetítette le. Mi maximálisan támogatjuk az ilyesfajta kezdeményezéseket, még több horrort a köztévékbe!

Hat nő és a gyilkos - Sei donne per l'assassino / Blood and Black Lace (1964)

Rendezte: Mario Bava

Bava munkásságáról már nem egyszer emlékeztünk meg. Igazi úttörő volt, abban megegyezhetünk. Ezt az állítást ezzel a filmjével is bebizonyította.

Érdekes, hogy egyes rendezők hogyan nyúlnak vissza időnként bizonyos témákhoz. Jelen esetben a film most is egy divatszalonban dolgozó emberek körül forog, csak úgy mint majd évekkel később elkészült Hentesbárd esetében. Persze a két mű jóformán össze se hasonlítható egymással. Természetesen fiatal lányok ezúttal is csúnyán meghalnak egy "arc nélküli" gyilkos keze által.

Ami kifejezetten érdekessé teszi a Hat nő és a gyilkost az az, hogy voltaképpen nincsenek főszereplők. Mondhatni a nézőt rendesen végig szopatják azzal, hogy amint rákerül a fókusz az egyik szereplőre, az rövid időn belül meghal. Képbe kerül ugyan egy kötelező nyomozó, de ő olyan, mintha ott se lenne. Az egyik leghanyagabbul megírt detektív, akit filmben eddig láttam.

Egy giallohoz képest meglepően gyors tempót diktál - már amennyire ez a műfajon belül lehetséges. A lánykák szépen, sorjában halnak meg, a legkülönbözőbb módszerekkel kivitelezve. Nem is tudom melyik tetszett a legjobban: a spéci három kampós kesztyű (vagy micsoda), vagy a tűzforró kályhához nyomott arc. Azt írtam már, hogy mindez 16-os karikával ment?

Ahogy már írtunk róla korábban is, végre úgy néz ki, hogy a hazai tévécsatornák tulajdonosainak is megjött az eszük és beruháztak néhány olyan sorozatra, amit érdemes mindenkinek néznie. Az Egyesült Államokban néhány napon belül véget ér az első évad, de hazánkban még csak most mutatták be az Under the Dome (A búra alatt) című sorozatot. Később jön majd egy kis évadértékelő, most azonban kedvcsinálónak kaptok egy kis írást a hazai premier epizódokról.

A jó bornak nem kell cégér! – tartja az ismert mondás, ami esetünkben is megállja a helyét. Stephen Kingnek nem kell reklám! – fogalmazhatnánk amúgy horror-mirrorosan. És bizony az Under the Dome-nak sikerült az, amibe jó pár műfajtársa csúnyán belebukott. Elég csupán a Revolution-re gondolni, amely hiába kecsegtetett érdekesnek mondható sztorival, nálam 20 percig élt a sorozat, utána töröltem a vinyóról, mert csak foglalta az értékes megabájtokat. De az UTD messze nem volt ilyen.

Még áprilisban örvendeztünk, hogy a Viasat 6-ra jött a Horror Mesterei, az Amerikai Horror Story és a Dexter 6. évada. Nos, ezt így ősszel sikerült megfejelni úgy, hogy az "anyaadó" is beszállt a buliba.

Lássuk, hogy mikkel örvendeztetnek meg minket:

A pénteki nappal elkezdődött az Amerikai Horror Story második évada. (Viasat 6)

Jövő pénteken (szeptember 6.) kezdődik a Horror Mesterei második évada. (Viasat 6)

A Viasat 3-ra pedig az ősz folyamán érkezik az egy évadot megélt 666 Park Avenue éééés a Bates Motel!. Továbbá egy francia sorozat, a Visszajárók (Les Revenants), mely egy kis faluban játszódik, ahová visszatérnek a holtak úgy, mintha mi sem történt volna. Vagyis nem zombiként.

A nagy meglepetés pedig, hogy a TV2 is próbál kilépni a komfortzónájából, ami annyit tesz, hogy szeptember 11-én el kezdik sugározni A búra alatt (Under the Dome) c. Stephen King könyve által készült sorozatot, rögtön egy dupla résszel. Aminek a gyorsaságáért nagy pacsi jár, hiszen Amerikában is csak nem rég ment le.

Jó kis ősznek nézünk az elébe!

Eddigi horror-mirroros tevékenységemet elnézve nem sűrün dícséretem meg alanyaimat, ellenben hordtam már le filmet, könyvet és sorozatot is. Itt az idő, hogy utóbbi kategóriából bemutassak egy remek darabot is! Nem is húzom tovább az időt, jöjjön a The Following - Gyilkos hajsza!

Nekünk magyaroknak elsősorban az RTL-Klub nevű, rendkívül magas színvonalú kereskedelmi csatornáról csenghet ismerősen a sorozat, hiszen ott is műsorra tűzték. Eredetileg a FOX üdvöskéje (tudjátok, az a csatorna, amit folyton fikáznak a Family Guy-ban). További referencia, hogy a sorozat teremtője Kevin Williamson, akihez olyan alig ismert filmek és sorozatok köthetők, mint a Sikoly-széria vagy a Vámpírnaplók, ráadásul a stáblistáról egy bizonyos Kevin Bacon is feltűnhet, aki én nagyon kedvelek. Bevallom, nekem minden más név ismeretlen volt, de már az előbbi két ember jelenléte is elég volt, hogy érdekeljen a széria. Lássuk az alapsztorival...

...aminél sablonosabbat nem nagyon tudtam volna elképzelni. Szívesen indítanék valamiféle klisé-számlálót, de 1.: ezt a poént már előtték máshol 2.: úgy is kiakadna. Szóval adott egy ex-ügynök,aki egy rendkívül ravasz sorozatgyilkos elkapása után kiszállt, majd lassan lecsúszott, és alkoholba fojtja bánatát, ami a sötét múltjából ered. Majd' tíz év telik el így, mire az említett gyilkos megszökik a börtönből, és persze csak a főhősünk képes elkapni. Komolyan, amikor elolvastam a szinopszist, már felvontam a szemöldköm, és eleinte tényleg olyan, mint minden második krimi...egyedül a megemlített "gyilkos szekta" keltette fel az érdeklődésemet. Na nem mintha ez nem lenne egy kurva nagy közhely, de legalább az érdekesebb fajtából. Hogy akkor mitől is lesz még is remek a sorozat, ahogy az elején ígértem? A válaszhoz a kíváncsiak és azok, akik látták a sorozatot, tartsanak velem egy kis spoileres kibeszélőre, akik pedig meg akarják nézni, azok ugorjanak az utolsó bekezdéshez.

Vajon mik egy igazán jó sorozat ismérvei? Nem könnyű ezt eldönteni, de nekem a The Killing  megadta a választ erre. Ha képes vagy átélni azt, amit látsz, ha átszellemülve figyeled a képernyőt és rád ragad a hangulat, akkor az bizony egy jó sorozat. Spoilermentes ömlengés és dicséretáradat, ahogy már megszoktátok tőlem.

A sorozat 2011-ben debütált az Egyesült Államokban, az egyebek mellett a The Walking Deadet felvonultató AMC csatornán. A történet alapjául a dán Forbrydelsen című krimi szolgált, melyről sajnos egyelőre még nem tudok ódákat zengeni, mivel nem jutottam még el odáig, hogy ezt is elfogyasszam.
Erős számokkal nyitottak, amik bár messze elmaradtak az aránylag kevesek által nézett The Walking Dead első évadától (ellentétben a többivel, az első szezont azért nem kísérték annyian), így is a csatorna második legnézettebb pilotja volt. A zombis rokonműsorral ellentétben a The Killing sajnos egyre csak vesztett a nézettségéből, az utolsó évadot például alig tizedannyian követték, mint TWD szintén harmadik szezonját. "Gyilkosság" címmel hazánkban is bemutatta az M1, ám itthon is csalódást keltő számokat hozott eddig. Megmondom őszintén, én ezekkel az adatokkal nem is nagyon szoktam foglalkozni, pláne nem a magyar számokkal. Mi megmaradtunk a Barátok Közt és az Éjjel-nappal Budapest szintjén. Lelkünk rajta… Nem kell nekünk ennyi jó sorozat, nem érdemeljük meg. (A Zöld íjász hazai sikere üdítő kivétel.)

A sorozat eddig elkészült három évada két történetet foglal magába. Az első 26 rész egy átlagos család leánygyermekmének különös kegyetlenséggel elkövetett meggyilkolását, míg a harmadik évad egy sorozatgyilkos utáni nyomozást tartalmaz. Mindkét főtörténetet kíséri néhány párhuzamos, ám egymással szorosan összefonódó szál. Természetesen ezek a szálak idővel összekapcsolódnak és egy nagyon szép, kerek egésszé formálják a sorozatot. A cselekmény egy pillanatig sem fullad unalomba, bár vannak benne igen rendhagyó és egyedi részek.