Kibernetika:
A filmet már legalább 5 éve láttam egyszer, de nagyon jó.
Úgy 3 évvel később készült (vagy fogalm... (2022.05.18. 15:28)A Battle Royale kultusz
Amúgy a sztori nem egy nagy cucc: néhány főiskolás kiruccan hétvégére egy vidéki házikóba. Útközben látnak az országúton egy egyedül sétáló hét éves kislányt. Természetesen megsajnálják és magukkal viszik. Aztán megérkezvén a házban megkeződik a rémálom. Vagyis vélhetően a gyerkőccel vannak komoly gondok. Ilyet már nem egyszer láttunk...
A főszereplőnk egy újságírónő, aki elmegy felderíteni egy piciny városka furcsa történéseit. Megismerkedik egy helyivel, aki segít a nyomozásában. Aztán hirtelen ez az illető meghal, a barátai meg eltűnnek. A csajszi meg megszívja.
A 750 ezres büdzsé sajnos már az előzetesen meglátszik, azért vannak húzós pillanatai (pl. az akasztott ember).
A műfaj, mint olyan, halott. El kell fogadnunk. Egyedül Argento próbálkozik még a régi fényét visszahozni, mármint akkor, amikor nem kínosan gagyi trasht, vagy kínosan gagyi Drakula filmet készít.
Azonban most új olasz rendező tesz kísérletet a frankensteini műtétre, név szerint Federico Zampaglione, aki elvileg itthon is ismerős lehet a Rémképek (Shadow) c. horror által. (Látta már valaki? Jó?)
A Tulpa főszereplője egy nő, aki egy sajátos klubba jár, ahol egy tibeti guru segítségével el akarja érni a Zen legmagasabb szintjét (vagy valami ilyesmi). Ezért bármire képes. Azonban a szerelmét brutálisan megöli valaki. A rendőrséghez nem mehet, mert fél, hogy a munkahelyén botrányba ütközne. Így a giallokhozhíven magánnyomozásba kezd.
Az előzetes nem rossz. Egyrészt hozza a giallok kötelező elemeit, mint a csöcs, felesleges brutalitás, bőrkesztyű és dühös olasz hablatyolás. Azonban nyoma sincs a rá jellemzi finom lassúságra, a vágás nekem ehhez túl feszes. Persze így igazodik a kor igényeihez, na de akkor most mi is a cél? Nosztalgia vagy reform?
Úgy döntöttem, hogy idén nem leszek olyan kimerítő, mint tavaly, tekintve, hogy azóta minden fontosabb filmről rakunk ki előzetest, posztert. Szóval tessék minket folyamatosan követni! :)
Az viszont sokkal érdekesebb, hogy a hazai mozikba mik juthatnak be, illetve direkt DVD-re mit szánnak a forgalmazóink? Menjünk a tervezett bemutatási sorrendekben! (A csúszásért pedig elnézést kérek.)
Ja és persze most is nyugodtan át lehet futni koimbra kimerítő összefoglalóját a FilmDroidon.
1. Boszorkányvadászok - Hansel and Gretel: Witch Hunters
Na erről speciel még nem esett szó a blogon, de csak mert már biztos mindenki hallott róla. A lényeg, hogy a PiroskaLány és a Farkas és a Hófehérke + A Vadász (hogy is van ez?) után egy újabb Grimm klasszikust, a Jancsi és Juliskát is feldolgozzák. Véres, látványos és vicces lesz. Vagy legalábbis az előzetes erre enged következtetni. Az eredeti mese meg amolyan eredet történetként fog szolgálni.
A rendező az a Tommy Wirkola, akinek a Náci zombikatis köszönhetjük. Jánost Jeremy Renner alakítja (A bombák földjén, A Bourne hagyaték), akit már kétszer jelölték Oscar-díjra. Míg Júliát Gemma Arterton (A titánok harca, A Quantom csendje) alakítja.
Halle Berry az Oscar-díjas (Szörnyek keringője) és a sikeres blockbuster (X-Men 1-2-3) filmek mellett néha bevállal 1-1 vállalhatatlan szart (Macskanő, Sötét hullám). Ezúttal egy izgalmasnak igérkező thrillerben fog szerepelni. A történet szerint Berry egy segélykérő diszpécsert alakít, akihez egy sorozatgyilkos áldozatai telefonálnak még a haláluk előtt. Majd nyomozásba kezd.
Fontos! Mielőtt belevetnétek magatok a listába és őrült módjára végig görgetnétek, hadd osszak meg Veletek néhány gondolatot.
A 2012-es év igen termékeny volt horror terén. Idehaza jóval több ért el a mozikba, mint 2011-ben. Csak sajnos nem feltétlenül a legjobbak... Ráadásul a legtöbb bukásnak is bizonyult, anyagi sikert egyedül az Underworld: Ébredés, a Kaptár: Megtorlás, az Ideglelés Csernobilban és persze a Parajelenségek 4 könyvelhetett el. Ez szerintem sok mindent elmond a jelenlegi állapotokról...
Ugyanakkor volt két horrorfilmes fesztiválunk is (Halloween Night Fest és a Budapest Horror Show), amelyek nagy űrt töltöttek be a honi mozizás terén. Reméljük, hogy jövőre legalább az egyik (legjobb lenne mindkettő) megismétlődik.
Én pedig minden eddiginél termékenyebb voltam filmfogyasztás terén. 56 idei horrort/thrillert néztem meg, csak azért, hogy a mostani toplista minden eddiginél hiánytalanabb lehessen. Ez majdhogynem sikerült is. Az itthon bemutatottakból mindössze A hollót és a Parajelenségek 4-et nem láttam. Előbbit a lehúzó kritikák miatt nem mertem, utóbbit, ha ütnek, akkor se fogom megnézni, ne is kérjétek. Mi több, ezek közül 54-ről kritika is készült, a maradékról pedig még fogok szerintem írni (bár a Kaptár: Megtorláscsak egy merő fikakupac lenne). Az is kiderült, hogy az évek alatt mennyire szőrös szívű lettem, hiszen még így is nehéz dolgom volt összerakni egy épkézláb toplistát.
Mert igen, hiába vagyunk már sokan, még most is egyedül raktam össze, ha már ennyire készültem erre egész évben. Jövőre azért lehet szó egy szerkesztőségi változatról is.
Azt hiszem bevezetőnek ennyi elég volt, lássuk a medvét!
Ketyeg az óra és hamarosan köszönthetjük az újévet. Én pedig meg fogom írni a már hagyományos mondható top-listámat az idei év legjobbjairól. Ehhez pedig minél több filmen kell átrágnom magam - sajnos az utóbbi időben feleslegesen. A mostani négyesfogatból se kerül majd egy se a legjobbak közé, de lesz köztük azért nézhető darab is. Nosza!
1. House at the End of the Street
Rendezte: Mark Tonderai
Nagyon úgy tűnik, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben mégse mutatják be a hazai mozikban (azért egy direkt DVD-t el tudok neki képzelni), addig is maradnak más alternatívák a megtekintéséhez. Igazából nem nagy veszteség, mert ha nagyon szigorúan nézzük, akkor nem több egy kliséhalmaznál.
A történetet már félve merem leírni: anyuka és lánya új házba költözik. A mellettük lévőben egy szörnyű gyilkosság történt. A lány egy lázadó tini, akit anyuka rövid pórázon tart, még a széltől is óvja. Azért sikeresen megismerkedik a már említett sötét múltú ház egyetlen lakójával, Ryannal, a fiatal, visszahúzódó sráccal. Aki mellesleg az eltűntnek vélt húgát tartja a pincébe zárva, szemmel láthatóan joggal.
Ha túl tesszük magunkat a lassan csordogáló történeten, a rengeteg ismerős paneleken (könyörgöm a húgica kiköpött Samara!), akkor egy zseniális manipulációnak lehetünk a tanúi. Ugyanis valami elképesztő módon képes a szereplőkkel játszani, pontosabban azoknak a megítélésével. Mire a játékidő végére érünk, merőben más lesz a megítélésünk egyes, ha nem az összes szereplővel kapcsolatban.
Olvasói ajánlásra néztem meg, ami bevallom kapóra jött, mivel az idei szezonra nem volt több ötletem. Meg amúgy is szemeztem már vele egy ideje. Hogy érdemes volt megnézni? Hááááát...
Dermesztő szél - Wind Chill (2007)
Rendezte: Gregory Jacobs
Ha a történetet lecsupaszítjuk, akkor egy borzasztóan egyszerű valamit kapunk. Azért megpróbálom érdekesen leírni. Szóval két fiatal igyekszik haza karácsony alkalmával a suliból egyikük ütött-kopott verdájával. Ahogy azt kell, letérnek a sztrádáról, majd balesetet is szenvednek. Ugyan túlélik, de nagyon-nagyon fáznak. A horror faktort meg a néha felbukkanó szellemek és a környék tragikus múltja (?) adja. Nagyjából ennyi. Hmm... nem lett izgalmasabb.
Ehhez hasonló koncepciójú filmet forgattak pár évvel később (ez volt a Frozen), ami jobban megragadta a lényeget, vagyis a kilátástalan küzdelmet a fagyás ellen. Ez jelen esetben nem igazán működik. Ennek az okát a két főszereplőben kell keresni, ugyanis egyáltalán nem szimpatikusak. Rokonszenv nélkül pedig nem érdekel a sorsuk. Felőlem megdögölhetnek. Mégis kit érdekelnek? Hiszen a csaj egy beképzelt és bunkó picsa, míg a srác egy szimpla lúzer, akit csak egy hajszál választ el attól, hogy ballonkabátos szatírrá váljon.
Friss kommentek