Itthon is véget ért már a Búra alatt 1. évada. A Stephen King-novellából készült sorozat bár kifejezetten jó számokkal indult, a csatorna is nagy reményeket táplált irányában, mégis elérte a végzet.

Ez azonban még korántsem lenne releváns, mert a magyar közönségnek kár bármilyen igazán jó sorozatot adni, úgysem nézik. A Gyilkosság pl. egészen katasztrofális számokat tudhat magáénak, de így van ez a legtöbb minőségi sorozattal. Jó nekünk a Barik Közt, Éjjel-nappal-hajnal-reggel-szarás közben-mindenhogy Budapest és az egyéb szenny. Mindegy, ezen most kár bosszankodni. Az Egyesült Államokban egyébként aránylag képes volt fenntartani az érdeklődést, a kezdeti – CBS-hez képest igen magas – 13 milliós nézettség után sem esett vissza. Jöjjön tehát az évadértékelő.

A Pink Starok nagyon falloltak szerencsére!

De nem, nem jön évadértékelő. Azaz nem a szokott formában, mert inkább titeket kérnélek meg, hogy írjátok le a gondolataitokat a Búra alatt 1. évadáról, és nem azért, mert lusta vagyok, hanem mert egyszerűen kevés gondolat cikázik a búrámban (hahaha) a sorozat kapcsán. És talán ez a legnagyobb kritika, hogy alig van mire emlékezni. Nem árulok el nagy titkot, ha leírom, hogy én persze nem a TV2-vel haladtam, hanem az amcsikkal. De ez még nem kéne azt jelentse, hogy nem maradt meg szinte semmi az évadból, mert az AHS 2. évadát kis túlzással bármikor felmondom szóról szóra.

2007-ben Frank Darabont elvitt minket borzongani Stephen King Ködjébe. Habár Amerikában csupán 25 millió dollárt hozott a mozikban, amikor kijött DVD-n 37 millió dollár folyt be, csak a kölcsönzésekből. Szóval egy jó kritikákat kapó horror szép utóéletet élt. A The Weinstein Company-nál úgy döntöttek, hogy nem szabad elfeledkezni a filmről és kezdeni kellene vele valamit. A stúdió 10 részes sorozatot tervez Darabont művéből, azt sajnos nem árulták el, hogy mire számítsunk. De talán más túlélőkre is lehetne bukkanni, egyéb történeteket is el lehetne mesélni a ködben.

Nagy ritkán foglalkozunk azért a zenékkel is. Egyszer még az ősidőben volt szó halloween-i muzsikákról, most viszont egy speciális csomaggal készültem.

A Stephen King könyveinek filmadaptációiról szóló rovatom nagyon-nagyon lassan halad, így még nem írtam a közkedvelt Kedvencek temetőjéről sem (Pet Sematary - 1983). A regényben többször említésre kerül a The Ramones nevű kultikus punk rock együttes, amit a banda úgy hálált meg, hogy írt a regényről 1989-ben egy, azóta slágerré vált dalt. Hogy a kör teljes legyen, a dalt felhasználták a filmben.

meglátásom szerint nagyon kevés dalt dolgoztak fel ennyiszer, ilyen sokféleképpen.

Lássuk először is az eredetit, klipestül:

Most pedig jöjjenek az újragondolások! A lista korántsem lesz teljes, szubjektív válogatásnak lehettek tanúi!

Végre sikerült megtekinteni, ráadásul ingyen, hála a Fórum Hungarynak. (Ti posztert, én jegyet kaptam, ez szerintem fair megoldás.) Lássuk először a kötelező linkeket: az első két filmváltozatról itt, a könyvről pedig itt lehet olvasni. Az írás meglehetősen spoileres lesz. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a sztorit minden olvasónknak illik ismernie, így nem okozhatok túl nagy meglepetést.

Carrie (2013)

Rendezte: Kimberly Peirce

Kezdjük talán a legfontosabb problémával. Ez a film -sajnos- sokkal inkább a remake-je az első, Brian De Palma-féle változatnak, mintsem a könyv egy újabb, ne adj' Isten újszerű feldolgozása. Mert ugyan az a változat a maga nemében nagyon jól sikerült, de azért az embernek mégis volt egy kis hiányérzete. Így én igazából örültem is egy újabb feldolgozás felvetésének. Már csak azért is, mert talán ez a kedvenc King-történetem.

De itt erről szó sincs. Nagyon kevés az újítás és az se mind működőképes. Kezdjük a pozitívumokkal. Carrie anyja sokkal fanatikusabbra sikeredett, annyira, hogy konkrétan kínozza saját magát. Ez tetszett. A négyszeres Oscar-díjra jelölt Julianne Moore (Hannibal, Az elveszett világ, Boogie Nights) meg a lehető legtökéletesebb választás volt erre a szerepre, de ezt már látatlanba is megmondtam volna. Tehetsége azért is feltűnő, mert idén már láthattam a Don Jonban és ott egy homlokegyenest különböző karaktert alakított szintén elég meggyőzően.

További pozitívum, hogy a film reagál a kor szellemére és ennek következtében a jól ismert tampondobálós jelenet felkerül a videómegosztókra. Ezzel is növelve a szemétség-faktort.

Azt hiszem ennyi volt az összes pozitív újítás.

Mától a mozikban az új Carrie, amit mi már régóta várok. A történetet ugyan mindenkinek illik ismernie, de azért a tisztesség kedvéért íme a hivatalos leírás:

Carrie White egy szégyenlős fiatal lány, akinek nem megy könnyen a barátkozás. Osztálytársai is folyton ugratják, általában ő az élcelődés középpontja. Ráadásul otthon sem túl rózsás a helyzet, hiszen Carrie személyiségét nagyban befolyásolta bigott vallásos anyja, aki drákói szigorral neveli és minden külvilági hatás elől gondosan elzárja gyermekét.

Közeledik a szalagavató bál, Carrie egyik osztálytársnője pedig gonosz tervet eszel ki, mellyel ismét (sőt, minden eddiginél jobban) megalázhatja a visszafogott lányt. Arról azonban fogalma sincs, hogy Carrie különleges képességek birtokában van. Telekinetikus erejének poklát pedig épp azok számára tartogatja, akik ártani akarnak neki...

A horrorguru Stephen King első regénye, a Carrie című vérfagyasztó dráma 1974-ben jelent meg először, két évvel később pedig már vászonra is kerülhetett a Brian De Palma irányítása alatt tető alá hozott megfilmesítés. Most az Oscar-díjas A fiúk nem sírnak (1999) és A sereg nem enged (2008) rendezőnője, Kimberly Peirce adaptálta újfent filmre King közel 40 éves mesterművét.

A forgalmazó, a régi jóbarátunk, a Fórum Hungary pedig felajánlott 3 db, alábbi moziplakátot kisorsolásra! Mivel szerintem ez most minden eddiginél népszerűbb nyeremény lehet, így ismét három, a lehetőségekhez mérten nehezebb, kérdésre kell majd helyesen válaszolnotok.

Ahogy már írtunk róla korábban is, végre úgy néz ki, hogy a hazai tévécsatornák tulajdonosainak is megjött az eszük és beruháztak néhány olyan sorozatra, amit érdemes mindenkinek néznie. Az Egyesült Államokban néhány napon belül véget ér az első évad, de hazánkban még csak most mutatták be az Under the Dome (A búra alatt) című sorozatot. Később jön majd egy kis évadértékelő, most azonban kedvcsinálónak kaptok egy kis írást a hazai premier epizódokról.

A jó bornak nem kell cégér! – tartja az ismert mondás, ami esetünkben is megállja a helyét. Stephen Kingnek nem kell reklám! – fogalmazhatnánk amúgy horror-mirrorosan. És bizony az Under the Dome-nak sikerült az, amibe jó pár műfajtársa csúnyán belebukott. Elég csupán a Revolution-re gondolni, amely hiába kecsegtetett érdekesnek mondható sztorival, nálam 20 percig élt a sorozat, utána töröltem a vinyóról, mert csak foglalta az értékes megabájtokat. De az UTD messze nem volt ilyen.

Még áprilisban örvendeztünk, hogy a Viasat 6-ra jött a Horror Mesterei, az Amerikai Horror Story és a Dexter 6. évada. Nos, ezt így ősszel sikerült megfejelni úgy, hogy az "anyaadó" is beszállt a buliba.

Lássuk, hogy mikkel örvendeztetnek meg minket:

A pénteki nappal elkezdődött az Amerikai Horror Story második évada. (Viasat 6)

Jövő pénteken (szeptember 6.) kezdődik a Horror Mesterei második évada. (Viasat 6)

A Viasat 3-ra pedig az ősz folyamán érkezik az egy évadot megélt 666 Park Avenue éééés a Bates Motel!. Továbbá egy francia sorozat, a Visszajárók (Les Revenants), mely egy kis faluban játszódik, ahová visszatérnek a holtak úgy, mintha mi sem történt volna. Vagyis nem zombiként.

A nagy meglepetés pedig, hogy a TV2 is próbál kilépni a komfortzónájából, ami annyit tesz, hogy szeptember 11-én el kezdik sugározni A búra alatt (Under the Dome) c. Stephen King könyve által készült sorozatot, rögtön egy dupla résszel. Aminek a gyorsaságáért nagy pacsi jár, hiszen Amerikában is csak nem rég ment le.

Jó kis ősznek nézünk az elébe!

„Jézus a falról néz le rám
De arca hideg, mint a kő;
Miért érzem olyan
Egyedül magam,
Ha szeret, ahogyan mondja ő?”

Amondó vagyok, tegyük kicsit parkolópályára a démonokat, és legyünk aktuálisak! Na jó, ezzel a kijelentéssel nagyjából negyven évet késtem, de engedve a hollywoodi filmipar szűnni nem akaró remake-lázának, ideje, hogy közelebbről is körbejárjunk egy olyan alkotást, amelyet rengeteg formában álmodtak már vászonra. Függetlenül attól, hogy az első, két Oscar-díjra jelölt film nagyjából kimerítette a történet lehetőségeit... (A borzalmas tévéváltozatot meg tessék elfelejteni.)

De! Idén érkezik az újabb produkció, szóval aki még nem tette meg, az vegye az irányt a polc/antikvárium/könyvesbolt felé, és tartson velünk a középiskolai farkastörvények világába! Hölgyeim és uraim, vérben tocsogva érkezik bálkirálynőnk, azaz:

Stephen King: A Boszorkánylány/Carrie

De mitől is olyan különleges ez a könyv? Mi van benne, amitől újra és újra előveszik az emberek? King remek témát választott, amely negyven év távlatából is megőrizte aktualitását. Hiszen mindenki volt középiskolás, tartozott klikkekbe, szeretett-szerették, gúnyolódott-kigúnyolták, álmodozott-élt. Azt pedig szerintem egyikőtöknek sem kell magyaráznom, milyen hatással vannak későbbi életünkre ezek az évek. Mégis, nem állunk neki regényt írni abból, hogy nőtt egy újabb pattanásunk, és a kiszemelt srác persze megint a csiniribimacát vitte el bulizni helyettünk, na meg anyu is csak balhézni tud velünk. Persze lehet, hogy az asztalfiókban dugdosott naplónknak - elnézést ma már blogunknak -, kisírjuk magunkat, de aztán töröljük a bejegyzést, és ennyi.

Nos, King regénye is majdnem erre a sorsra jutott. Ha a felesége, Tabitha nem talál rá a kéziratra a papírkosárban, talán sosem ismerjük meg a boszorkánylány történetét. Az író szerint ugyanis még túl kiforratlan, kegyetlen, durva és nyers volt a kiadáshoz. (Később mégis ezen tulajdonságok váltak a védjegyévé... Kissé ironikus...) Neje azonban rábeszélte őt, hogy egy próbát megér. Nos, olyannyira megérte azt a próbát, hogy még a poros kis házikójukat is egyből nagyobbra cserélhették. Nahát.

Mivel sokan ma is dolgoznak, ezért a fiatalabb korosztálynak kedvezünk. Íme egy klasszikus ifjúsági horror, amiben egy farkasember mészárlásáról szól. Korábban már írtam róla. Azóta sikerül elolvasnom a naptárból (!) készült regényt is és azt kell mondanom, hogy a film jobb!

Hirtelen egy rahedli készülő filmről kerültek elő poszterek, és ahelyett, hogy egyenként "telefosnánk" vele a blogot, inkább egy csokorba szedem őket. Ahol tudok, magyarázattal is szolgálok, hogy miről fog szólni.

Kezdjük a legérdekesebbel, Stephen King  Carrieének a harmadik feldolgozásával. A film jövőre érkezik, a rendező Kimberly Peirce (A fiúk nem sírnak, Besorolás alatt), a címszereplőt pedig Chloe Grace Moretz (Let me in, Éjsötét árnyék, Ha/Ver) fogja alakítani, vagyis végre tényleg egy tinédzser.

A többi elvileg még idén bemutatásra kerül.