An American Haunting (2005)

Rendezte: Courtney Solomon

Mivel a szavazáskor gondolom a legtöbben igazi kísértetesre film reményében voksoltak, én meg jól megkerültem a dolgot, így most kárpótlásul itt van ez a 2005-ös mű.

Az már eleve jól kezdődik, ha a két főszereplő a kétszeres Golden Globe-díjas Donald Sutherland (XX. század, az 1978-as Testrablók támadása, A parazita) és az Oscar-díjas Sissy Spacek (Carrie, A szénbányász lánya, A kör 2). Ilyen színészekkel felőlem 90 percen keresztül römizhetnének is, akkor is minimum járna legalább a 2 pont. Kár, hogy a rendezést egy olyanra bízták, aki addig csak egy 3,6-os ZS-vel büszkélkedhetett, és ez sajnos a film kárára ment, ami mellesleg igaz történetet dolgoz fel. (Bármit is jelentsen ez jelen esetünkben.)

Maga a történet nem lenne rossz, bár az elején úgy néz ki, hogy csak egy szimpla "elátkozós" horrorról van szó, aztán persze a végén kapjuk a gyomrost, hogy "ÚRISTEN!". De ezt előbb vesézzük ki bővebben: van egy nemesi család a XIX. századi Amerikájában. Anyuka, meglehetősen idős apuka (na kik játsszák őket?), meg a fiú és a lány. Aztán apuka kicsit nagy kamatot ad egy nőnek (uzsora), amire az megorrol rá és elátkozza. Erre a lányával mindenféle bizarr dolgok történnek: valami megmagyarázhatatlan erő felemeli, pofozza, lefogja, csak a "szokásos". Semmi vér, a halálozásokkal is spórolnak, csak ütlegek. Mégis, talán ezektől hihetjük el, hogy ez valóban megtörténhetett. Ráadásul -mintha az nem lenne elég-, szerencsétlen  áldozatunk néha egy nem létező kislányt hallucinál, amit persze a néző ijesztgetésére találtak ki, és működik is, be kell hogy valljam.

Sorozatomban olyan filmeket mutatok be, amelyeket a rajongók nagyon vártak, ám a megjelenésük csalódásokat okoztak.

Kabinláz 2 - Cabin Fever 2: Spring Fever (2009)

Rendezte: Ti West

Akkor ez a hét legyen "Ti West hét", már csak azért is, mert amint láttam a keresett kifejezések között, van igény egy ilyen kritikára. Arról nem is beszélve, hogy az első részről már korábban írtam is, ráadásul egész jó színben tüntettem fel. Sajnos a folytatás nem hozta a remélt színvonalat. Látszik, hogy ezt már nem Eli Roth rendezte. Érdekes, hogy már a Motel harmadik részét sem ő fogja.

Kissé ironikus, hogy míg a rendező olyan zseniálisan hozta a '80-as évek hangulatát a House of the Devil-ben, addig itt ezt elfelejtette, holott Roth első filmjének is szintén ez volt az erőssége. Nem csak ezzel, de a szereplőkkel is sikerült azt a sajátos, kicsit elvont atmoszférát megölni, ami végig kísérte az előző részt.

Egyetlen pozitívuma, hogy megpróbálták az eddigi cselekményeket szorosan folytatni, az elején még meg is tréfálnak minket, na ezt nem lövöm le, hogy mivel. Azonban mégis sikerült következetlennek maradni: hová lett a kerti party csapata, akiknek a limonádéjukban a fertőzött víz volt? Vagy őket egyszerűen eltüntették az ismeretlen katonák, akik majd az iskolát is blokád alá fogják helyezni? Nincs rá semmi utalás. Aztán hogy gyógyult meg 1-2 nap alatt a kanos-bajszos rendőrünknek a feje? Még egy snittben emlékeztetnek is a történésekre! Aztán ez az átvezető / záró rajzfilm is elég erőltetett volt, nem hozta meg nekem a kellő "feelinget".

A cím kicsit csalóka, hiszen a most következő filmek közül csak egy az, ami 2000 után készült, akkor mégis mire fel? Azért, mert a német horrornak tekintélyes múltja van, elég, ha csak a korszakalkotó Nosferatu-ra (és a többi expresszionista alkotás), vagy annak a remake-jére gondolunk. Sajnos a következő művek egyike sem tudta hozni ezt a színvonalat.

Der Fan (1982)

Rendezte: Eckhart Schmidt

Ez az a film, aminek ha az utolsó tíz percét levágnánk, akkor csak egy sima, unalmas, nyugat-német drámát kapnánk. Ellenben a készítők többet akartak, ezért a befejezése elég véres lett. Éppen ezért muszáj lesz spoilereznem, különben nem értenétek, hogy mi a francot keres ez itt.

A történet elég egyszerű: van egy középiskolás diáklány, aki halálosan (tessék komolyan venni) beleszeretett egy "R" nevű, világhírű német popsztárba. Annyira szerelmes, hogy rendszeresen ír neki levelet, nem érdekli az iskola, meg úgy a többi ember se. Aztán egyszer csak erőt vesz magán és nekiindul stoppal, hogy élőben is találkozhasson szerelmével. Az idáig tartó felvezetés elég unalmas és hosszú, ezért a rendező úgy kompenzált, hogy az énekes rögtön kiszúrja szegény lányt a tömegből, majd magához édesgeti.

Mondanom se kell, a fiú csak üríteni akar, a lány csalódott, ezért meggondolatlanul megöli választottját. Majd feldarabolja, kisüti, megeszi, végül a csontokat ledarálja és szétszórja. Igen, kb. ennyi a véres rész benne, az sincs kellő mértékben kidolgozva, nem elég sokkoló, hogy kontrasztot teremtsen az eddigiekkel. Persze '82-ben nyilván ezt másképpen gondolták, de attól még a film 3/4-e merő unalom.

Nem lehet azonosulni a főszereplővel, nem tudom elfogadni, nem tudom megérteni. Ha meg ez hiányzik, akkor az egész film érdektelenségbe csap át. Lehet, hogy a női nézőknek bejön, mivel ők tudják milyen fiatalon rajongani egy-egy hírességért, de ez nekem akkor is "üres" volt.

Suttogás - Whisper (2007)

Rendezte: Stewart Hendler

Amikor elindítottam a blogot, legfőbb célkitűzésemnek azt tartottam, hogy igyekszem minél több olyan filmet bemutatni, amivel nem igazán találkozhat a nagyközönség. Legfeljebb a boltok polcain (átlagosan) 990 Ft-os áron. Aki jóhiszeműen megveszi, mert a leírása alapján ennyit még megérhet. Hiszen a mozi mégis csak drágább, az internetről töltögetni meg csúnya dolog:) De ennek a hátulütője meg az, hogy kiderül, hogy szar van a palacsintában, vagyis a film megaratyi, egy üres DVD-vel jobban járt volna az illető. A neten meg többnyire csak egy szűk leírást lehet róla kapni. Na, akkor jövök én, megveszem helyettetek (nem azé', mert pénzes lennék, egyszerűen csak gyűjtő vagyok), aztán vagy pofára esek, vagy örülök, hogy hinnye, ez megérte az árát. Ezt én meg leírom a blogomban, így utána lehet nézni, hogy érdemes-e beszerezni az említett művet. Persze véleményem szubjektív, de legalább adok egy irányvonalat, aztán lehet velem szembeszállni.

Ezzel a filmmel azonban egy elég vegyes kép alakult ki bennem: egyrészt van egy nagyon jó hangulata, cselekménye, másrészt meg, csak úgy, mint a Vörös cipőnél, itt is vannak lopások, ami meg eléggé bosszantó. Akkor vágjunk is bele.

A vörös cipő - The Red Shoes / Bunhongsin (2005)

Rendezte: Kim Yong-gyun

Igyekszem nem csak hetente egyszer írni, csak hát el vagyok havazva. Na mindegy, a lényeg az, hogy most végre megint olvashattok tőlem kritikát.

Andersen meséje alapján készítettek ezek a kis furfangos koreaiak egy frappáns horrorfilmet. Nagyon jó film annak, aki ritkán vagy soha nem néz horrort, mert akkor nem fognak szembeötleni a lopások. Igen, loptak, még hozzá a többi ázsiai filmkészítőktől leginkább. Szakmailag nagyon gyenge, és nem csak emiatt.

A történet egyszerűnek (és nem túl kreatívnak) tűnik elsőre, aztán a végén a rendező valami igazán nagy csavart akart, ami szerintem pont az ellenkező hatást ért el. Ráadásul értelmetlenné teszi a filmet. De miről is szól? Egy pár cipőről, ami annyira kelendő, hogy mindenki hordani akarja, de ezek közül páran meghalnak... Röviden ennyiben össze is lehet foglalni a lényeget. Van még persze egy főszereplő nő, aki kideríti, hogy ki volt a cipőnek az eredeti tulajdonosa. Ja és még szellemek is vannak.

Sorozatomban olyan filmeket mutatok be, amelyeket a rajongók nagyon vártak, ám a megjelenésük csalódást okozott.

SPOILER VESZÉLY!!!

Visszatérés a Kísértet-hegyre - Return to House on Haunted Hill (2007)

Rendezte: Victor Garcia

Gondolom nem is kell megemlítenem, hogy ez a Ház a Kísértet-hegyen 1999-es remake második része. Nekem az első rész nagyon tetszett, igaz a vége elég nagy hülyeség lett... Mindenesetre az összkép hatásos volt, rengeteg csavarral, vérrel és ijesztő jelenettel találkozhattunk. Pont az a típusú film, amiről az ember nem is gondolná, hogy képeseknek lennének folytatni. Igaz, szerintem sokan a Végső Állomásra is ezt mondták, aztán tessék, már a harmadik résznél tart. De még lehetne sorolni ilyen filmeket.

Nyolc év már elég sok idő ahhoz, hogy a régi szereplő gárdát elfelejtve egy újat hozzanak létre, ez itt sem történt másként. Értelemszerűen a ház azonban megmaradt, persze az új karakterek "találtak új helyszíneket".

A történet roppant gagyi és baromira erőltetett: egy misztikus szobrocskát megy két csapat megkeresni a ház mélyébe, ami persze nagyon sokat ér. Így nem csodálkozhatunk, hogy az egyik ilyen csapat fegyverekkel és rossz indulattal indul neki az útnak. Míg a másik egy nagyra törő egyetemi tanár két diákjával, igaz, az egyik egy kurva szexuálisan túlfűtött, erkölcstől mentes hölgy. Ám, van csavar: az előző rész túlélő nőjének a húga is részt vesz, igaz, nem önszántából. (Mert ki a fene akarna bemenni egy ilyen épületbe?) Hogy miért rabolják el? Mert a nővére által ő majd "biztos tud majd segítséget nyújtani". Aha. Ja és, hogy miért nem a nővére? Mert ő öngyilkos lett. De akkor miért nem a másik túlélőt, a néger csávót rabolják el? Az nem derül ki, róla említést sem tesznek...