A sorozat, amelyben 1970 előtti horror-filmek vannak terítéken.
Drakula - Dracula (1931)
Rendezte: Tod Browning
Mivel anno a szavazás szerint ő a kedvenc klasszikus horror-ikonotok, így gondoltam ideje már megemlékezni erről a remekműről, főszerepben a páratlan Lugosi Bélával. Kinek a neve már örökre összekapcsolódott leghíresebb karakterével. Ez utóbbi tény azért érdekes, mert ezt a szerepet csak egyszer játszotta el, nem készült folytatás. Viszont a Frankenstein fiában ő alakította a púpos segédet, Igort, sőt a Frankenstein szellemében is, ráadásul a Frankenstein találkozik a Farkasemberrel c. alkotásnál ő maga lesz a teremtmény. Igazából érdemes végig tekinteni a filmográfiáját, hogy hány olyan horror-filmben szerepelt, amik mára már klasszikussal (imdb link itt).
De térjünk vissza jelen alkotásunkhoz. A legelső feldolgozása Bram Stoker nagyszerű regényének nem ez volt, hanem érdekes módon egy magyar film, az 1921-ben készült Drakula halála. Sajnos tudtommal nem maradt belőle egy épp példány sem. A másik közismert nagy előd pedig a Nosferatu. Azonban akkor még az író örökösei nem járultak hozzá az adaptációhoz, ezért nem csináltak mást az alkotók, mint egyszerűen lemásolták a történet nagy részét. Persze mai szemmel ezt egy oltári nagy gerinctelenségnek tartanánk, de ettől függetlenül egy zseniális film született akkor (amit nálam ingyen meg is lehet tekinteni). Akár hogy is, most végre megbékéltek a gondolattal a rokonok, ezért az Universal is leforgathatta a saját verzióját. Ez utóbbi mondatom teljesen tényálló, hiszen ez sem olyan hű a könyvhöz, erre majd még kitérek.
A nyitójelenet szerintem minden magyar ember számára szívet melengető: mivel Drakula kastélya Erdélyben van, ezért teljesen jogos, hogy az ott lakók magyarok legyenek. Így egymással a mi anyanyelvünkön beszélnek, de nem ám "amerikásan", hanem úgy ahogy kell, hiszen maguk a színészek is földijeink. Külön kiemelném a kocsma tábláját is, melyen ott virít a "Sör, Bor és Pálinka" felirat. Szóval megérkezik az ügyvéd, Renfield akit Dwight Frye alakít. Őt két dolog miatt emelem ki: egyrészt mivel egy zseniális színész volt (különösen ennek a karakternek a megformálásban mutatkozott meg), másrészt pedig még ugyan ebben az évben a Frankensteinben is szerepelt, egy hasonló szerepben (igen, a prof. segédje). A többi ismert, az ügyvédből hamarosan egy őrült lesz, aki a vámpír szolgálatába áll apró életekért cserébe (elsősorban bogarakat kell ezen érteni).
A történet úgy-ahogy követi a könyvet, bár Lucy karakterét kissé megkurtították, ami azzal is járt, hogy nem kapott udvarlókat sem. Azonban ez nem lenne olyan zavaró, ha egy idő után nem felejtették volna ki a cselekményekből! Egyszer csak eltűnt, mint szürke szamár a ködben: egyik pillanatban még a fehér ruhájában gyilkol, majd többé szó se róla. A film végével is van bajom: mintha szóltak volna az alkotóknak, hogy hahó, elfogyott a pénz, meg kell kurtítanunk a játékidőt: az utolsó 10 percbe képesek voltak belesűrűsíteni az egész üldözést és a vámpírral való leszámolást.
Elnézést kérek, ha nem boncolgatom részletesen a történetet, de merem reméli, hogy a nagy többség ismeri már nagyjából az alapokat, szóval minek fárasszuk ezzel egymást? :) Aki meg nem, az olvassa el a könyvet, majd nézze meg ezt, a Nosferatut, meg a '92-es változatot is. Ja és szégyellje magát.
Mindezek ellenére ez tényleg egy remek film: a cselekmények az akkori mércéhez képest gyorsan pörögnek, a színészek ekkor még tudtak játszani és a hangulat is kellőképpen hátborzongató. Lugosi szemeinek a kiemelése meg zseniális trükk. A "gumidenevérekbe" meg most nem kötök bele:) Volt ugyan 1-2 felesleges, vagy csak rosszul vágott jelenet is, de ezek fölött az ember jószívűen szemet huny. Az apró poénokért pedig plusz pont jár, gondolom ezek szükségesek voltak ahhoz, hogy az akkor nézők kissé felengedjenek a rájuk nehezedő feszültségből.
Szóval ez már tényleg egy igazi klasszikus, mindenkinek kötelező darab!
Egyébként a rendező másik legismertebb filmje a Szörnyszülöttek (Freaks), idővel majd arról is be fogok számolni.
Még valami: sajnos mai szemmel nézve nagyon nehéz komolyan venni az egész filmet Mel Brooks Drakula halott és élvezi remekműve után. Ennek legnagyobb oka, hogy a közismerten vígjátékokat és paródiákat rendező művész inkább ebből a változatból merített ihletett, és szinte lehetetlen nem asszociálni a megegyező jelenetekre.
Értékelés: 8/10
Friss kommentek