Piranha (1995)

Rendezte: Scott P. Levy

Tudom, hogy a ZS-kategóriás filmekre már van külön blog, de emellett a film mellett nem lehet csak úgy elmenni. Ez az 1978-as változat remakeje, amit még nem volt szerencsém megnézni. Mindenesetre ez az a film, ami iszonyat gagyi, azonban többször is megnézhető, már-már élvezhető.

Mi a titka? Nem tudom, mindenesetre minden kötelező elem benne van: csöcsök, vér, halál. A történet egyszerű, mint a bot: van egy titkos amerikai katonai bázis (egy kisváros mellett persze), aminek a medencéjében "szuperpiranhák" vannak, vagyis mindenféle vízben elélnek. Természetesen a bázis már elhagyatott, az állam le se szarja, hisz "ugyan mi baj lehet, ha egy elhagyatott bázis tele van vérszomjas vadállatokkal, nem messze egy kisvárostól". Őrszemélyzetnek meg ott marad egy öregedő asszonyság, aki képtelen összefüggően, értelmesen beszélni, nem csoda, ha nem hisznek neki. Lényeg a lényeg, a piranhák természetesen kiszabadulnak, és megtámadnak egy csapat fürdőzőt.

Nézzük meg, hogy a történeten kívül mitől érdemli meg a film a ZS-kategória címet: maguk a címszereplő lények. Az egy dolog, hogy úgy úsznak, hogy nem mozog testük, látszik, hogy húzzák őket. Továbbá az is gáz, hogy delfinhangot adnak ki, na de az, hogy egy felnőttel másodpercek alatt végeznek, míg a gyerekeket csak karcolgatják... Na jó, egyet azért megesznek a drámai hatás kedvéért.

Álmatlanul - Non ho sonno / Sleepless (2001)

Rendezte: Dario Argento

Ez a poszt igazából egy szokásos DVD értékelés, de ki kell emelnem, hogy mennyire nagy átverés a filmnek a borítója. Az egyszerűség kedvéért, meg is mutatom:

De ez miért is fontos? Hát kérem azért, mert a hazain látható "szörny", vagy ahhoz hasonló k*rvára nincs a filmben! Ez kérem egy hamisítatlan Argento-s, giallo (olasz thriller), igaz ez a hátoldalon is le van írva, de az is, hogy egy gnóm gyilkol. Aki azt hittem, hogy úgy néz ki, mint a képen, hát nem... 

Először kezdjük a hivatalos bejelentéssel: bár nem nagyon fog feltűnni, de holnaptól én egy héten át, azaz jövő vasárnapig nem fogok posztolni, mivel a Rockmaraton nevű fesztiválon fogok zúzni. i,,i.

"Vigasztalásként" íme a szerkesztőség (vagyis az én) kedvenc horror-filmjének legújabb részéről, konkrétan a Fűrész V.-ről (Saw 5) néhány apróság. A filmet egyébként szokás szerint Halloween-kor fogják bemutatni. 

Suttogás - Whisper (2007)

Rendezte: Stewart Hendler

Amikor elindítottam a blogot, legfőbb célkitűzésemnek azt tartottam, hogy igyekszem minél több olyan filmet bemutatni, amivel nem igazán találkozhat a nagyközönség. Legfeljebb a boltok polcain (átlagosan) 990 Ft-os áron. Aki jóhiszeműen megveszi, mert a leírása alapján ennyit még megérhet. Hiszen a mozi mégis csak drágább, az internetről töltögetni meg csúnya dolog:) De ennek a hátulütője meg az, hogy kiderül, hogy szar van a palacsintában, vagyis a film megaratyi, egy üres DVD-vel jobban járt volna az illető. A neten meg többnyire csak egy szűk leírást lehet róla kapni. Na, akkor jövök én, megveszem helyettetek (nem azé', mert pénzes lennék, egyszerűen csak gyűjtő vagyok), aztán vagy pofára esek, vagy örülök, hogy hinnye, ez megérte az árát. Ezt én meg leírom a blogomban, így utána lehet nézni, hogy érdemes-e beszerezni az említett művet. Persze véleményem szubjektív, de legalább adok egy irányvonalat, aztán lehet velem szembeszállni.

Ezzel a filmmel azonban egy elég vegyes kép alakult ki bennem: egyrészt van egy nagyon jó hangulata, cselekménye, másrészt meg, csak úgy, mint a Vörös cipőnél, itt is vannak lopások, ami meg eléggé bosszantó. Akkor vágjunk is bele.

Egy régi adóságot törlesztek, nem rég sikerült beszereznem még egy Romero filmet, a Holtak Földjét. Kellemeset csalódtam benne.

(Ja és sikerült az államvizsgám) :)

Először is kezdjük a személyes közlendővel, bár tudom úgyse érdekel senkit:)

Tehát, tudom, hogy nagyon régen és nagyon ritkán posztolok, de nagyon ritkán van erre időm. 23-án államvizsgázok, szóval addig nem hiszem, hogy írok, de ki tudja... Még egyszer bocsánatot kérek kedves olvasóimtól, akik naponta feljönnek abban a reményben, hogy új bejegyzést találnak. Na, de erről ennyit, lássuk a filmet.

Ja, még valami. Mostantól, ha tudok, minden filmajánlóhoz rakok be egy trailert az adott műről.

1408 (2007)

Rendezte: Mikael Håfström

A film egy Stephen King adaptáció. Ami már önmagában sokat elárulhat egy filmről. Többnyire kétféle King film létezik: a nagyon ótvar és a nagyon jó. Szerencsénkre, az 1408 ez utóbbi kategóriába tartozik. Mert mi baj lehet egy regényből (jelen esetben novellából) készített mozival? Az, hogy abszolút nem adja vissza a hangulatát, ez elég sok eddigi munkánál előfordult, mnt például a Tortúránál (Misery, 1990), amiben bár két kiváló színész játszott, a könyvhöz képest a történet csak egy könnyed mesécske. A jelen esetben érintett novellát ugyan még nem volt szerencsém elolvasni, de biztos, hogy megéri.

A történet elég egyszerű, helyenként néhány csavarral megspékelve. Főhősünk egy író (nahát, mint minden második King történetben...), akinek a foglalkozása az, hogy ellátogat kísértet gyanús helyekre. Vizsgálódik egy kicsit, majd megírja, hogy voltaképpen ezeken a helyszíneken nincsenek is szellemek, csak átverik a jónépet. Egyszóval, a fazon egy örök szkeptikus, de meg is van rá az oka - erre később persze fény derül. A lényeg, hogy elmegy egy olyan hotelszobába, amit senkinek se adnak ki. Az ok egyszerű: mert már 56-an haltak meg benne. A legtöbben közölük öngyilkosok lettek, alig egy óra elteltével.

Tudom, tudom, ritkán posztolok. Ezért kárpótlásul ismét egyszerre több filmről fogok írni. Igaz, most kicsit rendhagyóként, mert ezúttal a humoros horrorfilmekről lesz szó, azon belül is azokról, amelyekben az élőhalottak a "főszereplők". Sokak szerint, már maguk a zombik is nevetségesek, de mi van akkor, ha erre a filmkészítők rátesznek még egy lapáttal? Akkor ezek a műalkotások születnek:

Menjünk időrendben:

Gonosz halott 2 - Evil Dead 2 (1987) és a Sötétség serege - Army of Darkness (1993)

Rendezte: Sam Raimi

Mivel a két történet szorosan összefügg, ezért veszem őket egy kalap alá. Továbbá a rendező és a főszereplő (Bruce Campbell) is ugyanaz.

Az első részt szándékosan hagytam ki, hiszen abban ugyan vannak megmosolyogtató részek, mindazonáltal jóval komolyabbra sikeredett. Mondhatni, ott a humor forrása nem érződik direktnek. Egyébként a második epizódot nyugodtan értelmezhetjük egyfajta önremake-nek is, hiszen a történet nagyon hasonló, mi több, ugyanazok az elemek tűnnek fel bennük.

A sztori nagyjából annyi, hogy egy párocska elmegy egy erdei faházikóba, majd a benn található magnószalag lejátszásával megidéznek véletlenül valami ősi, gonosz erőt.  Ez a "Gonosz" előbb az asszonykát, majd magát Asht is megszállja, ezért kénytelen levágni a saját kezét. Ami persze önálló életre kell, és sok bosszúságot okoz. Ahogy az élőhalottá vált barátnő is. Meg voltaképpen minden, élő és élettelen dolog. Szóval akad izgalom bőven.

A vörös cipő - The Red Shoes / Bunhongsin (2005)

Rendezte: Kim Yong-gyun

Igyekszem nem csak hetente egyszer írni, csak hát el vagyok havazva. Na mindegy, a lényeg az, hogy most végre megint olvashattok tőlem kritikát.

Andersen meséje alapján készítettek ezek a kis furfangos koreaiak egy frappáns horrorfilmet. Nagyon jó film annak, aki ritkán vagy soha nem néz horrort, mert akkor nem fognak szembeötleni a lopások. Igen, loptak, még hozzá a többi ázsiai filmkészítőktől leginkább. Szakmailag nagyon gyenge, és nem csak emiatt.

A történet egyszerűnek (és nem túl kreatívnak) tűnik elsőre, aztán a végén a rendező valami igazán nagy csavart akart, ami szerintem pont az ellenkező hatást ért el. Ráadásul értelmetlenné teszi a filmet. De miről is szól? Egy pár cipőről, ami annyira kelendő, hogy mindenki hordani akarja, de ezek közül páran meghalnak... Röviden ennyiben össze is lehet foglalni a lényeget. Van még persze egy főszereplő nő, aki kideríti, hogy ki volt a cipőnek az eredeti tulajdonosa. Ja és még szellemek is vannak.

Rég írtam (ennek technikai okai is voltak), úgy hogy most pótlom hiányosságomat azzal, hogy egyszerre 4 filmről írok. Az összekötő kapocs pedig az, hogy ezek az alkotások mind X-kategóriás besorolást kaptak. Ez a jelzés azt jelenti, hogy kizárólag csak felnőtteknek szól. Ezt legtöbbször a pornográf és a nagyon erőszakos (általában horror) filmek "érdemlik ki". Ez utóbbinak az eldöntése meglehetősen szubjektív, hiszen manapság mi számít "nagyon durvának"? Lássuk csak, hogy hazánkban melyek kapták meg az X karikát. Hangsúlyoznom kell, hogy sajnos a lista koránt sem teljes. Természetesen amint megtudom, updatelem.

Cannibal Holocaust (1980)

Rendezte: Ruggero Deodato

Gondolom erről a filmről mindenki hallott már, igazi horror-rajongó pedig már látta, vagy meg is van a gyűjteményében. 25 éves szülinapjának alkalmából kiadtak egy digitálisan felújított, dupla lemezes DVD-t, tele extrákkal, azóta hazánkban már az egylemezes változatát bárki megveheti 990-ért. Érdemes beszerezni.

A történet egyszerű és brutális: 1979-ben 4 fiatal dokumentumfilmes Dél-Amerika dzsungelében akar kannibálokat lefilmezni, de nem térnek vissza. Utánuk ered egy antropológus, megtalálja a maradványaikat, meg a filmszalagok többségét. Ezt a filmet pedig mi is láthatjuk, melyből kiderül, hogy mi történt velük.

A készítők semmit se bíztak a véletlenre: az egész kampány arra épült, hogy elhitessék a nézőkkel, hogy a négy fiatal tényleg meghalt. Ennek következtében ezekkel a színészekkel kötöttek egy olyan szerződést, melynek keretében egy évig nem bukkanhattak fel a nagyközönség előtt, így téve hitelesebbé a filmet. Ennek az lett a hátulütője, hogy hamarosan az olasz kormány gyilkossággal megvádolta a készítőket, ezért le kellett rántaniuk a leplet.

Fertőzés - Infection / Kansen (2004)

Rendezte: Masayuki Ochiai

Egyik nap rájöttem, hogy eddig egy fontos témakört még nem érintettem, ez pedig a japán és úgy általában az ázsiai horror műfaját. Pedig ők is tudnak izgalmas filmeket is készíteni, ezt már bebizonyították a Körrel, de most lássuk, hogy mi van azon túl.

Műfajunkban ritka, amikor egy járvány öli az áldozatokat és nem valami más. De erre is tudnánk jó néhány példát mondani. Ebben a filmben azonban nem egyértelmű a fertőzés kiléte, így inkább egy pszicho-horrorról beszélhetünk. A szereplők ugyanis egyszerűen megőrülnek. Na de ne menjünk ennyire előre, lássuk a történetet.

Egy vidéki kórházban játszódik, amit nem sokára bezárnak. A személyzet kevés, a felszerelés pedig vészesen fogy. Az egyik beteget pedig orvosi műhibából eredően megölik. Ezt azonban közös megegyezés alapján inkább eltussolják, mintha nem az ő hibájuk lett volna, hiszen egy ilyen eset egy karrier végét is jelentheti. Ebben a feszült helyzetben jelenik meg egy mentő, ami egy súlyosan fertőzött egyént szállít, akit sürgősen el kell látni. Bár a "rangidős" orvos tiltakozik ellene, mégis ott hagyják a mentősök a beteget, akit pedig kénytelenek lesznek elkülöníteni. A fertőzés tünetei pedig a következők: a bőr feketévé válik és bomlani kezd, a vérének a színe pedig zöldé válik. A lényeg pedig annyi, hogy a beteg megszökik a szellőzőn keresztül és ezzel feszélyezteti a többieket a járvány lehetőségével. Az emberek, főleg a nővérek pedig egyenként meghalnak. Elég bizarr módokon.