Korábban már írtuk, hogy jön Magyarországra is a Hannibal (AXN április 10, 22:00!). Aztán lesz nekünk American Horror Story harmadik és The Walking Dead negyedik évad is. Dexter várhatóan utolsó évada is készül, ráadásul már a nyár folyamán. Illetve még létezik egy The Following c. is, amiről mi még ugyan nem értekeztünk, de berendelték a második évadát, szóval csak nem lehet vészes.

Úgy tűnik azonban, hogy szerte a világon igény van horrorisztikus sorozatokra, így gombamód szaporodnak. az újabb és újabb projektek. Mi meg örüljünk, hogy van választék. Lássuk is.

1. Bates Motel

Erről már bizonyára mindenki hallott. Van ugye nekünk egy etalon filmünk, az 1960-ban készült Hitchcock klasszikus, a Psycho. Ami egyébként megélt már három (!) folytatást, egy ritka pocsék feldolgozást és egy 1987-es, szintén "Bates Motel" c. sorozatot. Mondanom se kell, hogy egyik vállalkozás sem volt túl sikeres.

Na de talán most! A történet -mint az sejthető- a kezdetekről szól, amikor anyuka még élt, de Norman már kacérkodott a gyilkolással. Azonban fontos megjegyezni, hogy az egész történetet átültették a jelenbe. Nem tudom erre mi szükség volt, talán a fiatalabb nézőket akarják így megnyerni. Ettől persze még lehet jó.

A főszereplőt a Charlie és a csokigyár egykori gyermeksztárja Freddie Highmore, míg az anyját az Oscar-díjra jelölt Vera Farmiga (Az árva, Egek ura, A tégla) alakítja.

Debütálás: március 18.

Kissé eseménytelen -mondhatni töltelék- epizódot láthattunk, ami csak három szereplőre koncentrált. Név szerint Marlboro Man, Mini-Cowboy és Afro Ninja. Ez utóbbi miatt izgulhattunk, hogy képes lesz-e három mondatnál többet kinyögni. Közben láthattunk egy régóta hiányolt szereplőt is.

Hőseink konkrétan a sorozat kiindulási pontjára mennek vissza, vagyis Marlboro Man szülővárosába, mivel ott hagyott egy rakás fegyvert, ami momentán jól jönne. Útközben magára hagynak egy kétségbeesetten kiabáló magányos stoppost. Az ő semmibevétele engem valamiért eléggé megrázott. Belegondolni is rossz, hogy milyen szar lehetett szerencsétlennek, hogy mennyire kétségbe eshetett. Értem én, hogy már mindenkire potenciális ellenségként tekintenek, de ettől még nem jó nézni az emberiség totális elhidegülését.

Az alábbi két kisfilmet maga a rendező ajánlotta a figyelmembe. Először jöjjön az Átmeneti szállás. Ezzel kapcsolatban át is adom a szót:

A paksi függetlenfilmesek 14 perces alkotása bő fél éven keresztül készült pár százezer forintból, amatőr szereplőkkel. A főszerepeket Princz Ágota (hangja Fritz Kíra) és Halász Gergely játssza. Rendezte: Kövi Gergő és Babai István. Zenét szerezte: Hatvani Szabolcs.

Azt előre leszögezném, hogy csak szőrmentén horror, de érdemes megnézni. Az operatőri munka elképesztően profi. A zene harmóniában van a cselekményekkel és a történet se rossz, csak ilyesmit már láttunk. A színészek viszont gyakorolhatták volna a meghalást. Illetve volt egy-két megmosolyogtató jelenet is, mint a zsír új dzsipből való lövöldözés. Mindentől függetlenül nagyon igényes és pazar darab. (Na jó, az "apácska" szót egy életre megutáltam.)

Még mindig pörög a The Walking Dead harmadik évada és továbbra is szép nézettséget produkál. De az a lényeg, hogy az AMC sem panaszkodik, a fejesek teljesen elégedettek, ezért úgy döntöttek, hogy jöhet a negyedik évad. Nem tökölnek hosszan az előkészületekkel, a stáb május 6-tól forgathatja a következő 16 részből álló szezont és ha minden jól megy októberben már nézhetjük a folytatást.

Már kezdtem kétségbe esni, hogy a sorozat kifullad az évad végére, de szerencsére a mai rész, ha nem is volt tökéletes, de izgalmakkal telire sikeredett. Főleg úgy, hogy akciót csak elvétve láthattunk, a lényeg most nem is ezen, hanem a dialógusokon volt. Ugyanis megtörtént egy régóta magára váratott találkozás.

A kezdés meg is adja az alaphangot: Marlboro Man alól kezd kicsúszni a talaj, a valóságba a fia rángatja vissza. Nem ragozza túl, nyíltan közli, hogy apucinak nem kellene tovább vezérnek lennie. Látszik rajta, hogy ez felért számára egy tökön rúgással. Össze is szedi magát. (Azért tegyük hozzá, hogy ha az őrület ilyen könnyen kontrollálható lenne, akkor sok pszichológus halna éhen.)

Azaz az Eleven testeknek. Április 11-én a hazai mozikba is becsoszog a szerelmes zombi. Forgalmazza a ProVideo. (És csak kívánni kellett!)

Várjuk!

Nagyon úgy tűnik, hogy kár volt ennyit várnunk az új részekre, mert míg a legutóbbi idegesített, addig ez csak simán unalmas volt. Vélhetően majd az utolsó epizódban megint kapunk valami adrenalin bombát, aztán várhatunk félé évet... No de ne szaladjunk ennyire előre!

Marlboro Man totál megzakkant. Egyúttal hamut szórok a fejemre és igazat adok olvasóinknak, a látomásbeli szellemalak valóban Lorijé volt - utólag belegondolva teljesen jogosan. Rossz nézni, ahogy egyedül téblábol a börtönön kívül és kergeti a semmit. Siralmas. Nagy kérdés, hogy innen hogy lehet majd felépülni? Vagy meglépik az alkotók azt a szenzációt, hogy kiírják a sorozatból a kvázi főszereplőt? Őszintén szólva inkább ez legyen, mint hogy ezt a rakás szerencsétlenséget kelljen bámulnom. Mert értem én a szerepét. Mi több, teljesen jogos is az állapota. De akkor sem szeretném így látni.

Megnyugtató, hogy nem csak itthon stand uppolnak a politikusok, ugyanúgy Kanadában is beillik paródiának egy nap a Parlamentben. Igen, ezek itt tényleg elviszik a témát a zombik irányába. Röhej.

Szülinapunk alkalmából úgy gondoltam, illetve gondoltuk, hogy érdekességképpen össze lehetne hozni a szerkesztőség kedvenc horrorjait. Az enyém ugyan közismert, de mivel már hatan (!) szerkesztjük a blogot, így azért mégis csak más.

Először is, nem állítjuk, hogy ezek lennének a világ legjobb horrorfilmjei. Ilyen lista egyébként soha nem is lesz az oldalon. Hogy miért? Mert ilyen egyszerűen nem létezik. Ha meg is próbálkoznánk vele, túl bonyolult lenne, hiszen rengeteg elvárásnak kellene megfelelni. A végére pedig úgyis valami megfelelési kényszer által létrejött, közismert torzszülött lenne belőle.

Térjünk rá a toplista születésére. Az első (utólag belegondolva meglehetősen naiv) ötlet az volt, hogy mindenki szépen elküldi sorban a kedvenceit, én összesorolom és a legtöbb pontot kapók kerülnek be. Ez viszont több problémát is szült. Egyrészt túlságosan is különbözőek az ízlésünk (még szerencse), így kevés volt a közös nevező. Ha volt is, a pontozásnak köszönhetően az az abszurd helyzet állt elő, hogy az a film kevesebbet kaphatott, amit ketten hátrébb soroltak, mint az, amit egyvalaki rakott csak elsőnek. Ezt viszont nem tartottam igazságosnak, hiszen így nem reprezentálja a "közös ízlést". Ennek ellenére mindenkinek a kedvence helyet kapott, kivéve az enyém... :(

Az általános reakciónk az eredmény láttán

Végül azt találtam ki, hogy minden szóba került filmet végigpontoztattam, hogy helyezzék el egy tízes skálát. Amit valaki nem látott, az pont nélkül maradt, elvégre nem nézethettem meg mindenkivel ennyi művet, szám szerint 50-et. Az egyszerűség kedvéért tovább szűkítettem a kört csak azokra, amit mindenki látott - szerencsére ezekből volt bőven (az meg külön vicces, hogy mindenkinek van valami "kínos" hiányossága). Aztán már csak annyi volt hátra, hogy az esetleges "közös nevezők" kaptak plusz egy pontot.

Az eredmény pedig alant látható. Magunk is meglepődtünk, hogy milyen furcsaság lettek, ugyanakkor akad egy-két kellemes meglepetés is. A szerkesztők egyes filmekhez személyes megjegyzéseket is fűztek, a legaktívabb lizardking volt.

Végre! Már gondolom mindenki tűkön ülve várta a folytatást, annak ellenére, hogy legutóbb nem kaptunk valami hatalmas cliffhangert. Talán jobb is így. Emlékeztetőül a becenevek értelmezésének kiskátéja.

Ott hagytuk abba, hogy Bear Grylls végre találkozik a bátyjával, csak épp a lehető legrosszabb körülmények között. Konkrétan az őrjöngő tömeg előtt kell egymásnak esniük, a győztes szabadon távozhat (talán). Ez meg is történik, a harc hevében még néhány zombit is bevonnak a játékba, nehezítés gyanánt. Ekkor fordul a kocka és a tesók összefognak, együtt védekeznek. Szerencséjükre Marlboro Man és Csillagszem pont időben tért vissza, hogy egy kis könnygázzal és gépfegyveres lövöldözéssel segítséget nyújtsanak. Másodpercek alatt mind kijutnak a városból. Jogos a felháborodás, hogy erre vártunk ennyit?

Azonban hazafelé már nem olyan egyszerű az út, hiszen Polipra egyaránt dühös (joggal) a szétvert arcú Gyalogkakukk és a szebb napokat is látott (?) Afro Ninja. Vagyis a csapat többsége vagy ezer kilométerrel arrébb, vagy holtan látná legszívesebben a kopaszt. Bear Grylls meg persze kiáll testvére mellett, hiszen neki ő az egyetlen családtagja. Ráadásul ő még nem ismerheti Polip vérgeci énjét. Vagy ha mégis, akkor is a család, az család. Így, ha nehéz szívvel is, de kedvencünk búcsút mond a csapattól és kettesben vág neki a nagyvilágnak a tesóval. Reméljük ez csak ideiglenes állapot. Sőt, tuti.