Kissé megkésve, de végül klaviatúrát ragadtam, hogy Varin után én is megírhassam szerény élményeimet a Titanic fesztiválról. Sajnos idő hiányában csak két vetítésre volt lehetőségem. Ugyan utólag meg tudtam volna alternatív módon is oldani a problémát, de igazából egyikre sem vitt rá a lélek. Illetve a Halhatatlan szeretők zárt körű vetítésére már nem fértem be, a másikra meg merő optimizmusból, hogy az elsőbe beférek, nem jelentkeztem, így az is kimaradt.
Szóval jöjjön egy kicsit sárga, kicsit savanyú beszámoló, de legalább van.
Lételem - The Battery (2012-2013)
Rendezte: Jeremy Gardiner
Egy nagy adag félelemmel ültem neki, hiszen jóformán mindenki agyon dicsérte, én meg tavaly ignoráltam, ezért esélye se volt bekerülni az év végi toplistába. Utólag megtekintve pedig, "megnyugodhattam", hogy nem fért volna bele, mert azért annyira nem jó. Kellemes, érdekes darab, de igazából semmi több.
Tetszik a sajátos, nyugis koncepció, amiben a zombi-apokalipszist egy új, hétköznapibb megközelítésből próbálja megmutatni. Csak éppen az alacsony költségvetés érzésem szerint nagyban beleszólt a narratívába is. Egyrészt ennek köszönhetően tele pakolták időhúzó, felesleges jelenetekkel. Most komolyan, öt perces fogmosásra ki a tököm kíváncsi? Továbbá a film szándékosan élesen kerül mindenféle konfliktust, vagy csak simán elbagatellizálja. Mindkét esetre a legjobb példa a háttérben megbúvó titkos túlélő bázis, ami után szereplőink annyira vágyakoznak. Beetetik vele a nézőt, de igazából csak végig lóg a levegőben, mint valami disztopikus délibáb.
Friss kommentek