Howard Phillips Lovecraft a XX. századi horror irodalom legmeghatározóbb alakja. Közel 80 évvel a halála után még mindig rengetegen olvassák a műveit, s időről-időre a filmipar is visszanyúl ezekhez. Ám nem csupán egy egyedi, misztikus rémvilágot köszönhetünk neki, írásai ugyanis az utána következő generációk horror szerzőire is nagy benyomást tettek és tesznek mind a mai napig, így közvetve befolyásolják a modern horrort.
Lovecraft világának ikonikus teremtménye Cthulhu, egy letűnt kor ősi Istene, aki az űrből érzekett, és jelenleg az óceán mélyén alussza örök álmát. Először az 1926-os Cthulhu hívása (The Call of Cthulhu) című elbeszélésben lép színre, ami egyébként a szerző legelismertebb művei közé tartozik, habár ő maga középszerűnek tartotta. A továbbiakban erről osztanám meg röviden a saját benyomásaimat.
Howard Phillips Lovecraft - Cthulhu hívása
A mű első szám első személyben íródott, a történet elbeszélője egy neves professzor unokaöccse, aki nagybátyja halála után egy rejtélyes dobozt örököl meg tőle. Ő persze a titok nyomába ered, majd három fejezeten keresztül csepegteti az olvasóknak, milyen forrásokon keresztül bukkant rá egy ősi, sötét kultusz nyomaira. Itt bizony nincsen pörgős, fordulatokkal teli eseményszál, a szereplők is csupán eszközök, így senkiből se fog érzelmi reakciót kiváltani, amikor a megfelelő helyen elkezdenek hullani, ám a történetben mégis vibrál egyfajta belső feszültség.
Amire igazán épít ez az elbeszélés, az a hátborzongató atmoszféra, és ebben Lovecraftnak sikerült olyat alkotnia, ami még ma is megállja a helyét. Az apró töredékek, melyeket a mesélő megoszt velünk mind hozzáadnak valamit ehhez a hangulathoz, ami végül egy apokaliptikus jelenetben tetőzik. Ez utóbbi egyébként sajnos szerintem a mű gyenge pontja, mivel eléggé valószínűtlenné, sőt, egy ponton még nevetségessé is teszi az amúgy nagyszerű rémtörténetet. Egyébként ha belegondolunk, az E/1 olyan a horror irodalomban, mint a manapság agyonhasznált found footage stílus a filmeknél, ha jó mögöttük a tartalom, sokkal valóságosabbá teszik azt, és ez jelen esetben (talán a történet legvégét leszámítva) is remekül működik.
Mivel egy borzasztóan rövid írásról beszélünk, így bárki akinek egy kicsit is felkeltette az érdeklődését nyugodtan rászánhatja azt a fél-háromnegyed órát az életéből, nem fogja megbánni. Itthon utoljára a "Howard Phillips Lovecraft legjobb művei" című válogatás kötetben jelent meg, azonban az interneten magyarul és angolul is megtalálható. Utóbbit ajánlom mindenkinek, akinek stabil a szövegértése angolul, a nyelvezete ugyanis nem túl egyszerű, cserébe viszont szép és igényes, bár a fordítás sem kifejeztten rossz. Aki pedig mégis inkább filmet nézne, az itt olvashat a 2005-ös némafilmes feldolgozásról.
Friss kommentek