A legutóbbi kis figyelemfelketésemnek hála ugyan jeleztétek, hogy miket szeretnétek látni, csak hát szerencsére sokféle ember olvassa a blogot, így a válaszok is sokfélék voltak. Ennek eredményeképpen inkább előveszek egy elég beteg alkotást, arra mindig vevőek vagytok:)
Ugye volt már egy balra lévő (kétszer is), egy part menti, most pedig jöjjön egy zsákutcában (?) lévő. Ám autóból egy deka nem lesz, előre bocsájtom.
The last house on Dead End Street (1977)
Rendezte: Roger Watkins (Victor Janos néven)
A magyar vonatkozás már a rendező nevénél gyanús, azonban az imdb adatlapja szerint ő tősgyökeres amerikai, noha ez nem jelenti azt, hogy szülei (nagyszülei) nem idegenbe szakadt hazánkfiai voltak. Sajnos személyesen tőle már nem lehet megkérdezni, mivel azóta elhunyt. Egyébként a díszletért felelős embert meg Gabor Lazlosnak hívják, ami meg szintén elgondolkodtató.
A film arra a kérdésre rögtön ad választ, hogy lehet-e filmet forgatni 1500 (!) dollárból, mert mint a mellékelt ábra mutatja igen. Persze a srácok roppant költséghatékonyak voltak, hiszen a forgatókönyvet maguk a főszereplők írták, és sejteni lehet, hogy a színészek többsége szintén egy haveri körből verbuválódott össze. Azért elég érdekes társaság lehet, hiszen a legtöbbjüknek elég sok mindent kellett kiállnia a forgatás kedvéért. Sejthető, hogy ezt hogy vészelték túl, erre még később kitérek.
Maga a történet bizarr módon az, amiről eddig beszéltem: egy kisebb haveri társaság filmet akar forgatni. Csak hogy nem ám akármilyet, hanem olyat, amiben embereket ölnek meg. Ténylegesen. Hiszen a pornó akkortájt már a csúcsra van járatva, nehéz lenne újat mutatni. Ma az ilyen kezdeményezést mondónak hívunk, amiről már nem egyszer beszéltem egy-egy snuff-film kapcsán. Úgy hogy most nem kezdenék bele a fogalmak elmagyarázásába.
Azonban semmi esetre se egy ál-dokumentumot tessék elképzelni, mert ez tényleg csak egy celluloid alkotás, az már más kérdés, hogy mik történnek meg benne. Az öldöklések elég változatosak: az első, elég béna fojtogatás után fokozatosan eljutunk egy elég kemény darabolásig. Egyébként szerintem az ominózus ágyjelent "ihlette" meg a Psycho: The Snuff Reels alkotóit. Szóval el lehet képzelni. Igen, konkrétan itt is levágják a nő lábát, és folyamatosan keltegetik, nehogy beájuljon szerencsétlen...
Maga a kivitelezés elég gyatra, gyanítom, hogy az egészet a legendás 8 mm-essel vették fel, a színezés meg egyszerűen szörnyű. Mondjuk igaz, hogy így kapunk egy sajátos atmoszférát. Viszont maguk a gyilkolások nagyon profik, gyanítom a "költségvetés" nagy része erre ment el.Jegyezzük meg, hogy jogosan, hiszen ha az béna (kilóg a csirkebél), akkor az egésznek semmi értelme.
Most furcsán fog hangzani, de mindentől eltekintve ez egy baromi unalmas film. Egyszerűen nem tudott lekötni. A dialógusok eléggé elvontak, legtöbbször csak simán életszerűtlenek. Néhol meg kifejezetten fájnak. Például a fojtogatást sikerült úgy felvenniük, hogy az áldozat fejéből nem látszik SEMMI. A végeredményt megnézi egy csaj, akinek a reakciója meg: "Ez olyan valósághű!". Agyrém. Mindazonáltal látszik nagyon, hogy mikor készült, mert idáig érezni a sok-sok elszívott gandzsát és a szervezetbe juttatott LSD-t. Ez igazából magyarázat lenne mindenre a filmmel kapcsolatban.
A színészek meg bénák, de lehet, hogy csak az elcseszett karaktereik miatt nem remekeltek. A jellemfejlődés meg nulla, ami van, azt is simán átugorják. Hiszen az egyik stábtag az első felvételnél tökre szörnyülködik, majd a következő alkalomnál már ott a kaján vigyor az arcán. WTF?!
Szóval érdekes egy darab, nem mondom, de nekem nagyon nem jött be. Biztos volt mondanivaló is, csak nekem nem esett le. Viszont azt el kell ismerni, hogy a lelkesedésük megvolt, és az külön dicsérendő, hogy ilyen kevés pénzből mit alkottak.
Friss kommentek