Igen-igen, már jó pár rész lement, mire eljutottunk odáig, hogy megtekintsük a pilotot. És igen, nem ártana, ha már írnék a sorozat alapjául szolgáló trilógiáról is (cinikusok most dörmöghetnek, hogy "milyen trilógia"?). Azért lássuk, hogy mivel is van dolgunk! Előre szólok, hogy tényleg még csak a nyitóepizódon vagyok túl, így lehet, hogy olyasmiket fogok kérdezni, amikre a későbbiekben már megválaszolásra kerültek! Hogy miért, arra majd a poszt alján kitérek!
Nos, a készítők azt nyújtották, amit ígértek: a filmet sorozat formájában. Vagyis jóóól elnyújtva a már ismert történéseket. Persze ehhez be kellett iktatni néhány plusz történetszálat is, illetve megvariálni a már ismert cselekményeket. Magyarul kiherélni az egészet úgy, ahogy az anno nagyon is működött.
Mert azért ismerjük már el, hogy Rodriguez filmje baromi szórakoztató a mai napig. Miért? Mert nem veszi magát komolyan, igazán elborult poénokat, szituációkat és karakterekkel operál végig. Na, ezekből nem maradt meg semmi. A könnyedségre marha erős súlyokat raktak, csak nem tudni miért. Talán hogy ne kapjuk kétszer ugyanazt? És akkor most jó nekünk? Nem, mert egy sorozatot azért szeretünk nézni, mert kíváncsiak vagyunk, hogy legközelebb mi lesz. Itt viszont ismerjük nagy vonalakban a forgatókönyvet, akkor meg?
Ha önmagában néznénk, mindenféle előzménytudat nélkül, akkor talán még fogyasztható is lenne. Bár akkor meg talán azon rágódnánk, hogy bakker, elment egy teljes óra egy italbolt felgyújtásával?! Mert más nem igazán történt, persze a karakterépítéseken túl.
Jaj, a karakterek! A két főszereplő, a Gecko-testvérek abszolút mellényúlás! Richie (Zane Holtz - Egy különc srác feljegyzései, Vámpíros film) hallucinációit nagyon kihangsúlyozták, amitől már nem egy könnyed pszichopata (már ha beszélhetünk ilyesmiről), hanem egy rideg gyilkos, akinek megvannak a maga démonai. Seth (D.J. Cotrona - Kígyóharapás, G.I. Joe: Megtorlás, Kedves John) még nála is rosszabb lett ezzel a moralizálós, lelkizős, sótlan anyámasszonykatonájával. A többiekről még nehéz nyilatkozni, de köszi, hogy felépítettek egy olyan karaktert, aki már a következő epizódot se éli meg! A bosszúálló rangert meg csak simán kínosnak éreztem. Talán nem véletlen, hogy ilyen egyáltalán nem volt a nagyfilmben...
Visszatérve a hangulathoz: egyszerűen túl komoly. Tudom, hogy ha horror-sorozat, akkor a The Walking Dead árnyékában lenni elég frusztráló lehet, de erre nem az a megoldás, hogy megpróbálunk ugyanolyan komolyak lenni! Hahó! Az eredeti alapanyag arról lehet híres, hogy van benne egy faszpisztoly! Most meg? Semmi poén, semmi lazaság. Minden egyes mondat ólomként hullik ki a szereplők szájából. Ennek ellenére, mégis súlytalan, levegővel teli lufi az egész. (Ééés itt zavartam össze az olvasókat, gratulálok magamnak.)
Nekem nagyon nem tetszett. Totál feleslegesnek érzem. Ami plusz dolgokat kitaláltak, azok nem érdekelnek, a régieket meg kár volt bolygatni. Nem fogom nézni, így (tőlem legalábbis) ne várjatok majd évad összefoglalót. (Arra úgyis ott van a film, haha.) Amúgy odaát bejött a projekt, mert már be is rendeltek egy 13 részes második évadot. Az a kemény bazzmeg, egy más félórás filmet 23 (!) 45 perces epizódra elnyújtani!
Előzetest pedig korábban már itt mutattunk.
Friss kommentek