Lassan szó szerint a végállomáshoz érkezik a negyedik évad, ennek hangsúlyozására most végre sokkal több szereplőt láthattunk. Bár sejthető módon az igazi izgalmakat a végére hagyták, mert eme epizódunkat leginkább a "vihar előtti csenddel" tudnám jellemezni.
Marlboro Man, Afro Ninja és Mini-Cowboy
Ők csak egy jelenetet kaptak, azt is csak amolyan alibiből, hogy láthassuk: még élnek és jól vannak. Annyira, hogy a feka csajszi egyensúly versenyzett a kissráccal, amit el is bukott. Vélhetően direkt, bár a végeredményt tekintve mindegy, hiszen testvériesen osztozkodtak a csokin. Aminek mondhatnám, hogy normális esetben már le kellett volna járnia a szavatosságának, de a konzerv puding (rémálmaimban még mindig kísért) után én már nem lepődök meg semmin se. Max foscsiznak majd egy jót. Apropó, feneket mivel törölhetnek?
Bear Grylls és a Redneck banda
Talán ez a szegmens volt a legérdekesebb. Bear Grylls-nek ugyanis nagyon gyorsan alkalmazkodnia kellett egy új csoporthoz, azoknak a meglehetősen rendhagyó szabályaikhoz. A legfurcsább talán az "enyém!" jogrendszer. Ami igazából sarkítva nem más, mint az óvodásoknál előforduló stipi-stopi. Vagy olvasottabbaknak az "einstand" fogalom is beugorhat. Magyarul: amire rámutatsz, hogy azt te akarod, akkor a tiéd is lesz, már ha te voltál a leggyorsabb. Annyira primitív szabályrendszer, hogy az valahol mégis zseniális. És ez sok mindent elmond a csoportról. Eme elv mentén tesz szert ellenlábasra emberünk, mert nem tudnak megegyezni egy elejtett nyúl tulajdonjogán. Végül a vezéregér -akit a gondolatmenet mentén nevezzünk nemes egyszerűséggel Áts Ferencnek- valóságos salamoni döntést hozva ketté vágta a zsákmányt.
A pörlekedésnek azonban ezzel nem lett vége és a kis sunyi redneck becsempészte szegény Bear Grylls táskájába a nyúlfejet, hogy lopással vádolhassa. Pechére azonban Áts Ferenc látta az egész műveletet és így sikerült kihúznia csóringerből egy hazugságot. Ami a csoporton belül hatalmas bűn és aminek a büntetése nem lehet más, mint egy kiadós verés, amit meg is kap a többiektől.
Másnapra volt azért meglepetés, amikor Bear Grylls a fickót holtan találta, két nyílvesszővel a fejében. Vajon az ütlegelés volt túl sok és az íjak csak zombitlanitáshoz kellettek, vagy egy szabályos kivégzésben volt része? Igazából lényegtelen, mert sokkal jelentősebb pillanat volt az, amikor hősünk megszokásból majdnem ráterített egy kegyelet lepelt a holttestre, aztán végül meggondolta magát és hagyta a francba. Gondolom eszébe jutott, hogy akkor is egy szar alak volt az illető. A lényeg, hogy megcsillant a régi énje, a tiszta, amit nem mocskolt be az elmúlt történések eseményei.
Emiatt szép lassan sikerült szocializálódnia és véleményem szerint, ha sokkal korábban találkozik a bandával akkor bármiféle fenntartás nélkül beolvadt volna. Sőt, azért lássuk be, nem igazán lóg ki a sorból. Ez az ő igazi, erőn, túlélésen, bajtársaisságon alapuló közege. Azért egy nő el kellene nekik. Vagy legalábbis ha nekem egy csupa marcona kannal kellene túlélnem a világvégét, akkor inkább lőjenek le, mert szex nélkül kár is élni. (Férfitársaim megerősítését várom.)
Ó és csokipapír! Dráma! Feszültség! Várakozás!
Gyalogkakukk, Kadét és a világmegváltó alakulat
A kis hősszerelmes rendületlenül rohan felesége után és csak plusz adrenalin löketet adnak Csillagszem zombivérrel kiírt szerelmes üzenetei. Ez mind megható és érthető, de egy ponton túl a srácot egyszerűen pofán basztam volna. Szerencsétlen Kadét kificamítja a bokáját, de lelkiismereti okokból a pokolba is követné Gyalogkakukkot, aki ezt ki is használja. Értem én, hogy szerelem, meg kínzó gondolatok az elvesztéstől, de akkor is bassza már meg! Duke Nukem meg adja alá a lovat és a csaj egészségét eladja a golyóálló felszerelésért, hogy az autista gyanús Bundi duplán védve legyen! Szép, mondhatom!
De a csúcs az, amikor elértek egy sötét alagúthoz, melyből visszhangoztak az élőholtak tömegeinek hangjai. 100-ból 101 ember erre azt mondaná, hogy jó, akkor most kerülő. De nem Gyalogkakukk! Nem, még a kis bice-bóca Kadétot is beviszi magával! Nálam ez már konkrétan kimeríti az önzőszemétgeci fogalmát. Amúgy ez a jelenet egy az egyben emlékeztetett a Half-Life 2-re. Anno akkor szabályosan kiabálva, az eget verdeső pulzusszámmal nyomtam végig azt a pályát. Para volt, na. Szóval mondhatjuk, hogy ha felületesen is, de át tudom érezni, hogy milyen lehetett besétálni egy ilyen helyre.
Amikor aztán farkasszemet néznek a halállal, hát persze, hogy megmenekülnek! Deus ex Csillagszem! De nem csak az a trió jelenik meg, hanem a világmegváltók is! Vagyis már így együtt nyolcan vágtak neki a Végállomásnak. Leginkább Bundinak hála, aki azért aranyos volt, hogy megpróbálta felcsípni a leszbika Kadétot a legelképesztőbb kocka-szövegekkel. "És te amúgy RPG-s vagy FPS-s vagy?" Srácok, ne a TWD-ből lessetek el csajozós szövegeket! (Ja és persze számszeríjjal kilőtt nyúllal se próbáljatok nőket lenyűgözni!)
Éééés a végére meg is érkeznek a célba! Mit ne mondjak, nem teljesen ilyen helyre számítottam. Túl nyugis, semmi extra. Mármint ami a felszínt illeti. Üdvözlő bizottságnak csak egyetlen, húst sütögető nőt kapnak, de annak a nőnek a mosolyától kirázott a hideg. Én rögtön fordultam volna vissza. Ebből még szopó lesz.
Friss kommentek