Hiába írtunk már róla korábban, szégyenszemre csak a héten értesültem arról, hogy az alábbi film e héttől már megy a hazai mozikban. Az újonc forgalmazó JIL Kft. úgy látszik még nem igazán fektetett hangsúlyt a reklámozásba. Na de érdemes érte elzarándokolni a moziba? Az alant kiderül! Vagy nem.
Mars - Az utolsó napok / The Last Days on Mars (2013)
Rendezte: Ruairi(Ruain) Robinson
A Marsról forgatni sci-fit nem jó ómen, hiszen valamiért az ilyen produkciók rendre elbuknak a mozik jegypénztáránál. És amíg a Mars szelleme esetében ez érthető, addig A vörös bolygó vagy a Mars mentőakció tekintetében már nehéz kitalálni ennek az okát. Mindenesetre érthető, ha valamiért az utóbbi időben a filmesek nem mertek a szomszédos bolygónkról bármilyen jellegű produkciót forgatni. Igazából ezt sem kellett volna az angoloknak és íreknek, mert semmi maradandó nem lett belőle.
Ez ugyanis nem más, mint Carpenter Dologja vörösben. Csak épp egy izgalmas, alakváltó földönkívüli helyett egy mezei baktérium pusztítja a kutatócsoport tagjait, ami zombulást okoz az áldozattal. Akik ugyan nem zabálják fel egymást, meg kimondottan okosak is, de attól még megölik az élőket. Szóval hiába az egzotikus helyszín, ezt a filmet igazából már láttuk.
Alapjába véve azért nem vészes. Nincs unalmas felvezetés, ebből kifolyólag sajnos a karakterbemutatásra sincs sok idő. Nagyjából csak annyi, hogy az egyiküket mindenki utálja, mert túlságosan is pragmatikus és rideg. A közutálatnak örvendő Kimet alakító Olivia Williams azért látott már szebb napokat is (Hatodik érzék, Most jó, Hanna - A gyilkos természet). De legalább ő érdekes valamennyire, a többiek még ennyire sem azok. Külön fájó ez a főszerepben tündöklő Liev Shreiber (Végrehajtók, X-Men kezdetek: Farkas, Ómen remake) kapcsán, mert ő is csak egy mezei, heroizált űrcowboy. Jó, amikor az oxigén csőben kúszva pánikrohamot kap, az tetszett, de igazából ez is csak úgy lógott a levegőben.
Hiába vannak nyolcan, a fél csapat rögtön az elején kiesik a játékból, a maradékból pedig kit érdekel, hogy ki éli túl? Hiába a csapaton belüli belső konfliktusok, vagy az újítás, hogy a "zombik" tudatosan cselekszenek, egyszerűen nem éreztem a feszültséget.
Baromi nehéz bármit is írni a filmről. Íztelen, szagtalan, steril. Nem rossz, de nem is jó. Csak úgy átsiklik az emberen, holnapra elfelejted. Közhelyes, lerágott csont, ezerszer ellőtt klisék. Azért van munka benne, meg nem látni agyzsibbasztó hülyeségeket, csak épp képtelen a hangulatteremtésre.
Ó és egyébként a történet 1975-ben íródott novellán alapul. Nagy kár, hogy nem akkortájt adaptálták, mert akkor most lehet, hogy egy kultikus klasszikusról beszélnénk...
Csak a műfaj rajongóinak tudom ajánlani, amúgy meg simán kihagyható. Alacsony költségvetésű iparosmunka.
Kínzó kérdés: miért volt jobb ez a kacifántos magyar cím, mint az, hogy "Az utolsó napok a Marson"?
Friss kommentek