Egy újabb, gyermekkori VHS emléket idézek fel a kedves olvasóimnak. Az már csak a hab a tortán, hogy kiknek a neve is fűződik ehhez a méltánytalanul elfeledett produkcióhoz...
A kéz - The Hand (1981)
Rendezte: Oliver Stone
Remélhetőleg a három Oscar-díjas rendezőt nem kell bemutatnom senkinek. Ha mégis, akkor az illetőén komoly filmtörténeti hiányosságok vannak. Mindenesetre jómagam is meglepődtem, hogy Stone második nagyjátékfilmje egy igen erős horror-dráma egyveleg. (Nem mellesleg az első filmje, a Seizure is horror, remélhetőleg egyszer majd arról is lesz szó.) Nagy kár, hogy azóta se tért vissza a műfajhoz, pedig érzéke volt hozzá, az egyértelműen látszik.
A két Oscar-díjas Michael Caine szereplése ilyen tekintetben annyira nem meglepő, hiszen láthattuk már tőle a Rajzást, a Gyilkossághoz öltözvét és a kissé félresikerült Cápa 4-et. Jelen esetben egy képregényrajzolót alakít, aki a sors kegyetlen fintora folyamán elveszíti azt a kezét, amivel a kenyerét kereste. Az a szerencsés ember volt, aki abból élhetett, amit szeretett csinálni.
Ha ez még nem lenne így is elég tragikus, szembe kell néznie azzal, hogy felesége szép lassan elhidegül tőle. Folyamatosan azzal terrorizálja, hogy külön kellene élniük. Ja és persze vinné a kislányukat is. Mindeközben egy fitnesz-guruval szűri össze a levet, eléggé szembetűnően.
Csoda-e, ha hősünk tudatalattija szó szerint életre kelti a levágódott kézfejét, ami így önálló életre kell és vesz elégtételt a férfi nevében? Mert a film kegyetlen, ha a drámaiságról van szó. Árulás árulásra halmozódik. Végig kell néznünk, ahogy a gyermek is szép lassan eltávolodik apjától, vagy ahogy eddigi karrierjét végképp feladja. Mindezek mellett meg kell küszködnie olyan apró nehézségekkel, amelyek nekünk, "két kezeseknek" napi rutin. Például a főzés se olyan egyszerű, hiába van művégtagod...
És még mindig nincs vége! Szerencsétlent még hallucinációk is kísértik. Ezek a képsorok baromi hangulatosak, mármint horror szempontjából. Ahogy a kéz mozgása is. Mert bár Amerikában már létezett az Addams Family tévésorozat, valahogy mégse hiszem, hogy az ott látható "Izé" megölte volna az itt érezhető atmoszférát. Sajnos mostanra már túl sok film foglalkozott a témával, amire a legjobb példa a valóban vicces Kéz őrület. De szerintem kellő ráhangolódással sikerül elvonatkoztatni a humortól. Még ha a technikai megvalósítás néhol olyan, hogy a testrész valósággal siklik... jaj. Igen, sajnos a technika terén néhol nem túl izmos a film.
Ez igazából egy dráma. Hiába a fojtogatásokat végző levágott kéz, a cím ellenére nem ez van a középpontban. Hanem maga az ember, akinek hirtelen semmivé foszlik eddigi idilli élete. A tehetetlen düh érzése, ami egy képben manifesztálódik: ahogyan Caine összeszorítja bőrkesztyűs művégtagját, abban minden benne van. Mert sokszor éreztük már mi is, hogy egyszerűen nem tudjuk kontrollálni az életünket és a szar csak csordogál lefelé. Ekkor a tudatalattink segítséget hív...
A filmben látható maga Stone, egy félkarú hobó szerepében, illetve csöcsök is. Ez utóbbihoz kapcsolódik, hogy láthatjuk Caine-t szex közben. Nem túl felemelő látvány. De a film maga meglepően jó, csak a fekete-fehér képsorokat feleslegesnek, erőltetettnek éreztem. Illetve a tempóját is szokni kell.
Mindent összevetve azonban nagyon ajánlott a megtekintése, csak ne úgy tessék leülni elé, hogy most aztán valami vérest horrort fogtok látni.
Egyébként ez Marc Brandell The Lizard's Tail könyvének adaptációja. A nyitóképsorokban megemlékeznek róla, nem is akárhogy.
Friss kommentek