Régen jelentkeztem box office-szal, ennek oka egészen egyszerű. Nem volt horror az új bemutatók között, de most befutott a The Collection, amely épphogy befért a top 10-be.

Marcus Dunstan és Patrick Melton 3 évvel ezelőtt szállította le a The Collectort, amely 1325 moziban volt látható és alig szedett össze pár millió dollárt. Összesen 7,7 milliót sikerült összegyűjtenie, ami a 3 milliós büdzsé mellett ugyan nem rossz, de azért nem elegendő indok egy folytatáshoz. De Dunstanék kiharcolták, hogy megcsinálhassák a következő részt, sőt, erre kaptak kerek 10 millió dollárt is. Talán abban bíztak, hogy az első felvonás DVD kiadás rajongói is elzarándokolnak a mozikba. Akárhogy gondolták, elképzelésük nem vált be, a The Collection kicsit gyengébben is kezdett, mint a 2009-es film.

Az imdb-n 1000 szavazat után 7,1-en áll az alkotás, ami horrorhoz képest elég jó, a Rotten Tomatoes-on pedig 44 %-os az átlaga. Dunstanéknak talán jól jött volna a siker, hiszen ők dolgoznak a God of War adaptáción és nagyobb bevétel erősítette volna a beléjük vetett hitet.

A naptár szerint már tél van, mi pedig folytatjuk a hagyományt, felkészülve a karácsonyra. Az ünneppel kapcsolatos horrorfilmekről lesznek kritikák. Íme idén az első, ami ráadásul 2012-es is egyben.

Barricade (2012)

Rendezte: Andrew Currie

Apuka elviszi a gyermekeit a távoli vadonba, majd bekattan és elkezd rémeket látni. Jajde ismerős… egy szintén 2012-es film, a The Barrens is nagyjából erről szólt! Hollywood kreativitása mindig meg tud lepni… De tegyük félre előítéleteinket, mert azért ez azért mégis más.

Egyrészt mert jelen esetben apu egyszerűen kurva jó fej. Épp hogy túl vannak anyuci elvesztésén, de ő mindent megtesz, hogy természetes depressziójának ne a gyermekei legyenek az elszenvedői. Meg nem parancsol, hanem mindent megtárgyal velük, pedig egyikük sincs még a pubertás közelében se. Nagy kár, hogy a flashbackekből ítélve nem mindig volt ez így. Mármint anno még sokkal jobban lekötötte a munkája, mintsem a családjával törődjön. Hiába, a tragédiák mindig serkentő hatásúak.

Mindemellett a kölykök is szimpik és aranyosak. Ami úgy érzem, hogy manapság kész csoda. Nem hisztiznek, csak annyira, amennyire a kor fiataljai („Lesz tévé apuuuuu?”). Mondjuk a kissrác kissé parára sikeredett, mint utóbb kiderült, teljesen alaptalanul.

Aki esetleg lélekben már a következő évi Halloweenre készülne, vagy épp leragadt az ideinél, most örülhet: évadunk utolsó előtti része amolyan igazi zombis-popcornos darab. nem mellesleg az én egyik személyes kedvencem. És hogy melyik is ez? Elárulom:

Haeckel's Tale

„Az öreg emberek a legjobb férjek. Addig, amíg nem akarnak gyereket...”

Mi is a sikeres horrorfilm receptje?

1)      Végy egy jó forgatókönyvet, vagy (mint ez esetben) alapsztorit, lehetőleg egy híres író tollából. Clive Barker neve remélem, egyikőtök számára sem cseng ismeretlenül. Több novelláját vászonra vitték már, lásd: A vér könyve, Éjféli etetés. Haeckel meséjéről nem találtam olyan információt, hogy megjelent volna magyarul, külföldön is válogatáskönyvekben adták ki. Sajnos sehol nem találtam, így nincs összehasonlítási alapom. Pedig bevallom, a könyvadaptációk a gyengéim. Bár írott formában jobban szeretem őket. Na de sok lesz a szöveg, ugorjunk tovább!

2)      Adj hozzá egy nagynevű rendezőt, és nagyjából ennyi. Innen már nehéz elrontani. És jól nevelt horrorfannak ki jut eszébe, ha zombis filmekre gondol? Úgy bizony, George A. Romero. A forgatókönyv megírásáig ez így is volt, ám egyeztetési gondokra hivatkozva John McNaughton vette át tőle a stafétát. Hogy mik vannak...

2x14 – Lower Berth – Alma a fájától

Már megint itt van a Kriptaőr, hogy baromkodva felkonferáljon nekünk három mesét. Az első elrepít minket a 19. század végére, amikor a cirkuszok főattrakciói a torzszülöttek voltak. Mr. Feeley (Lewis Arquette – House 3 – The Horror Show, Tango és Cash, Sikoly 2) is egy ilyen cirkusznak az igazgatója. Neki is van egy fő műsorszáma, aki nem más, mint Enoch, a Kétarcú ember, (Jeff Yagher – Álnokok és elnökök, Mr. És Mrs. Smith) aki ilyen töppedt iker szarkóma-szerűségben szenved. De ő "csak" egy másik arcot hord a fején. Van egy gazdája is, Mr. Sickles, (Stefan Gierasch – Fennsíkok csavargója, Carrie [1976], Dave) aki úgy bánik vele, akár egy állattal, kegyetlen módon veri szerencsétlent és kivisítja azért, mert emberi bánásmódot és családot szeretne.

Egy nap Mr. Sickles-t felkeresi egy bizonyos Dr. Zachary Cling, (Mark Rolston – A bolygó neve: Halál, Halálos fegyver 2, Fűrész 5-6) aki fura ajánlattal áll elő. Azt állítja, hogy pókeren nyert egy több, mint 4000 éves múmiát, de sok az ellensége, ezért Sickles-nek kéne intézkedni, hogy "lépjen fel" a műsorban Mirna, az egyiptomi múmia is. A befolyt lóvét pedig elfeleznék. Megegyeznek, és minden működik szépen, míg egy nap Sickles meg nem lát egy elrabolt múmiáról szóló hírt az újságban. Ekkor Dr. Cling bevallja, hogy a halott nyakában lévő ékszer kell neki, de nem meri levenni, mert átok ül rajta. Aki leveszi a nyakláncot, az elveszíti a "mojo-ját". Sickles-nek, persze kell az ékszer, de elkezdenek hadakozni a dokival, aki otthagyja a fogát.

Emlékeztek még rá? Clarissa? Sabrina? Az örök tini, aki mindig galibába keveredik és nem tudja magát megértetni a körülötte lévőkkel? Nos, felnőtt és egy thrillerben szerepelt. Ami ugyan nem bírt túl nagy költségvetéssel, de nagyon is vállalhatóra sikeredett. Ez pedig a...

Nine Dead (2010)

Rendezte: Chris Shadley

Van egy maszkos fickó, aki egyszerre begyűjt kilenc, teljesen különböző embert. Majd berakja őket egy szobába, mindegyiket egy-egy oszlophoz láncolva. Végül ismerteti a "játékszabályokat": rá kell jönniük, hogy miért vannak itt, mi köti össze őket, különben tíz percenként lelő valakit. Nem nehéz kitalálni, hogy az idő előre haladtával egyre nehezebb összerakni a kirakóst, hiszen így egyre kevesebb információt tudnak kicsikarni egymásból. Ja és egyikük ázsiai és nem beszélni angol.

A költségvetés mindössze 2 millió volt, ami meg is látszik, mert eléggé minimalista. Szinte végig egy helyszínt láthatunk. Azonban ez nem is annyira nagy baj, mindenféle látványos elem nélkül is lehet feszültséget teremteni. Hála a remekül eltalált és valóban sokszínű karaktereknek, ez létre is jön. Mert van itt katolikus pap, rendőr, ügyvéd, gengszter és egy pedofil is. Ez utóbbi elképesztő húzás volt, ahogy rezignáltan tudomásul veszi, hogy ő meg fog halni és akkor már beismer mindent. Van mit. De mindegyikre ki lehetne térni külön-külön, mert izgalmasak és élettel teliek.

Nehéz elhinni, de az idei évad még mindig képes tartani a szintet. Csak önmagamat tudom ismételni: ezúttal is egy nagyon súlyos, ugyanakkor mégis kellően drámai és fontos epizódot láthattunk. Menjünk szép sorjában.

Egy kellemes hajókázással kezdünk, ami csak annyiban lényeges, hogy megtudjuk, hogy Hannah egy gyermekkori trauma miatt fél a víztől. Dexter meg teszi a macsót, hogy ő aztán semmitől se fél. Ja, persze.

Aztán nagy meglepetésben lesz része, amikor Isaac simán bekopog hozzá, hogy "Figyu, tudom, hogy meg akarjuk egymást ölni, de az a bizarr helyzet alakult ki, hogy a Testvériség két vérprofit küldött rám. Ha segítesz -azaz megölöd őket- akkor vedd úgy, hogy kvittek vagyunk!". Most pedig mindenki gondoljon bele, hogy milyenek lehetnek azok az emberek, akiktől még maga Isaac aka "Három gengsztert öltem egyszerre egymagam" is fél. Mindegy, ahogy az sejthető volt, Dexter szarik rá.