Rendhagyó vendégkritikát kaptunk Zsuzsi nevű olvasónktól, aki egy animációs meséről írt. Ami a kritika alapján nem lehet túl gyermekbarát. Ráadásul macskás - ez ma már csak egy ilyen nap. Az egyébként érdekes, hogy ezzel párhuzamosan egy olvasónk szeretett is volna erről olvasni. Íme.
Ezúton is köszönjük az írást!
Karmok harca - Felidae (1994)
Rendezte: Michael Schaack
Akif Prinicci német szerző Bársonytalpon oson a halál című novellájának moziváltozata. Eredetileg krimi címkével reklámozzák, de szerintem a horror-thriller jelző jobban körülírja. Az egész olyan, mint egy önmagából kifordult Walt Disney-alkotás, mégis jóval több annál. Üzenete van. Érinti a világuralmat, a vallást, a hatalommal való visszaélést, a hiszékenység csapdáját, a félelmet, az eredendő hülyeséget. Szóval tessék felkészülni egy abszolút felnőtteknek kitalált társadalomkritikára, melynek főszereplői macskák.
Maga az alapsztori már-már elcsépelt: Francis, a főhős cica a kissé hóbortos (aki író, és az ihlethez elengedhetetlen a gyakori környezetváltozás...) gazdájával együtt új házba költözik és fenekestül felfordul az élete. Ki hitte volna...? Főhősünk kopót megszégyenítő tempóval felismeri a helyzet súlyosságát: ez a hely bűzlik. És ezt kéretik szó szerint venni. Röviddel ezek után képbe kerül egy újabb macska, Kékszakáll és felbukkan az első holttest. Gyilkosság. A "Konzervnyitók" tették (ezek lennénk mi, emberek). Vagy mégsem ilyen egyszerű a helyzet? Francis nem hajlandó ennyiben hagyni a dolgot, főleg mivel úgy hírlik: sorozatgyilkos arat a környéken.
A kezdeti tedd ide-tedd oda után végül beindul a történet: feltűnik a színen egy furcsa vallási szekta (akik bőszen hallelújázva agyoncsapatják magukat árammal Isten nevében), néhány városszéli prosti „cicafiú”, egy vak cicalány (romantikafaktor) és persze egyre több és újabb hulla. Ha ez még nem lenne elég, hősünket nyomasztóbbnál nyomasztóbb rémálmok gyötrik éjszakánként, amelyeknek mint utóbb kiderül, közük van a megoldáshoz.
A nyomozás folytatódik, a szálak pörögnek, az ügy bonyolódik. Rejtélyes videófelvételek kerülnek elő az új otthon pincéjéből, melyeken genetikai kísérleteket végeznek élő embereken. Tömegsír tárul fel a város katakombáiban, a szekta visszatér, a vezető tud valamit, kitérőt teszünk az ősi Egyiptomba, megismerjük Claudandus legendáját. Egyszóval nemigen van időnk felszusszanni a másfél óra alatt, ami véleményem szerint hatalmas előny. Szépen lassan formát ölt szemünk előtt a megoldás és együtt izgulunk majd Francis-sel, hogy legalább egy megmaradjon a kilenc életéből a történet végéig. Mivel jómagam nem vagyok a spoilerezés híve, a többit a fantáziátokra és/vagy a DVD-lejátszótokra bízom.
A kivitelezése, a rajztechnikája egészen kellemes. Ha össze kellene hasonlítanom más rajzfilmekkel, akkor a Macskaarisztokraták és Az erdő kapitányának látványvilága közé lőném be. Ha egy könnyed rajzfilmnek álcázott belekben és tartalomban gazdag alkotásra vágytok, mindenképpen érdemes rászánni az időt.
Friss kommentek