A cím nem túlzás, mert ha van horror, amire az utóbbi időben mindenki felkapta a fejét, akkor az a The Cabin in The Woods. Őszintén szólva korrekt akartam lenne a forgalmazóval, hogy megvárom a hazai DVD megjelenést (szeptember 26. - 1990 Ft lesz!), de mivel már minden létező platformon kértek tőlem kritikát így végül letettem erről. Az se mellékes, hogy már szinte mindenki írt róla (eddig öt különböző kritikát olvastam), így mi se maradhatunk le túlságosan.
Éppen ezért én most kivételesen nem kritikát fogok közzé tenni, hanem egy elemzést. Ami azt jelenti, hogy durván SPOILERES leszek, mert nem látom annak értelmét, hogy én is beálljak a sorba és ugyanúgy kerülgetve a forró kását áradozzak a műről. Mert fogok. Ugyanis ez egy kibaszott jó film. Úgy hogy aki netalántán még nem látta volna, az essen gyorsan túl rajta (vagy várjon egy hónapot) és közösen tárgyaljuk ki. Higgyétek el megéri látatlanba megnézni, mert ez az alkotás valóságos szobrot állít a műfajnak.
Akkor kezdjük is.
Ház az erdő mélyén - The Cabin in the Woods (2011-2012)
Rendezte: Drew Goddard
A kezdés -és voltaképpen a film első fele- tipikus horror lenne, ha párhuzamosan nem látnánk egy földalatti, (vélhetően) szupertitkos bázist. Mert annál sablonosabbat el sem tudnék képzelni, hogy öt fiatal elmegy egy tóparti házba kirándulni. A karakterek szintén nem tartalmaznának túl sok egyediséget, ha pl. a kötelező "izomagy" nem ajánlana könyvet a Szovjetunió gazdasági történelméről. Aztán személyisége szép lassan átalakul, és hirtelen azon kapjuk magunkat, hogy haverját le "okostojásozza". Ami ugye nem véletlen. Ahogy itt semmi sem az.
Továbbá helyet kap még a vicces-füves, a "ribancz" és a szende szűz. Ez utóbbi általában túlélője a horror filmeknek. Hiszen a Sikoly óta mindenki tisztában van a szabályokkal:
- Ne dugj! Még a petting is tilos!
- Ne szívj! lehetőleg alkoholt is csak kis mértékben!
- Ne szakadj le a többiektől!
Ezeket pedig remekül kifigurázza a film, de erről később. Előbb folytassuk a tipizálást! Útközben megállnak egy lerobbant benzinkútnál, a tulaj persze egy tahó, köpködő öregember (kvázi redneck). Míg végül megérkeznek a faházikóba. A buli elkezdődik, mindenki happy, majd hirtelen kinyílik a pinceajtó. Természetesen hőseink lemerészkednek és elkezdenek babrálni a különböző tárgyakkal. Sikerült tele rakni a helyiséget az összes létező ketyerével, aminek a segítségével remekül ki lehet szúrni saját magunkkal. Itt rögtön szembesülhetünk egy sajnálatos dologgal, még pedig a jogi akadályokkal. Mert mekkora királyság lett volna már egy igazi Hellraiser-dobozt belerakni, nem pedig egy arra asszociáló gömböt? Ezt a végén megerősítik a Pinhead-re emlékeztető "Sawhead-del" is. Bár nekem ez így is könnyet csalt a szemembe. De már megint kissé előre ugrottam.
Végül azt a könyvet választják, mely egy zombi-családot kelt életre. Aminek addig örültem, amíg meg nem mutatták, hogy a kínálatban volt "Zombie Redneck Torture Family" is. Most komolyan, rájuk ki nem lenne kíváncsi? Azonban hiába az élőholtak, a cselekmény slasherré alakul, vele minden kötelező elemével. Így az "izomagyú" és a szőke nője rögtön egymásnak esik az erdőben, megfejelve a kötelező cicivillantással. Ezt sajnos egy zombi félbeszakítja (értitek, muhahaha) majd jön a másik tipikus elem, a "nem maradunk együtt, inkább öljenek meg minket egyenként". Az, hogy ez a két dolog csak rásegítéssel történik meg, tetszett is, meg nem is. Egyrészt megnyugtató, hogy az emberek alapvetően nem ennyire hülyék, másrészt viszont ez nekem túl direkt és nevetséges volt. Főleg az utóbbi volt kifejezetten necces. Nehogy már egy gyors "permettől" rögtön az ellenkezőjét gondolja az ember!
Innentől már világossá válik, hogy hőseinket csúnyán rászedték. Ők csak egyszerű bábok, kiknek meg kell halniuk egy nagyobb ügy érdekében. Tetszett, hogy mindenre a füves jött rá, ahogy maga az egész karakter telitalálat. Eleve tele van vicces egysorosokkal, de a filozofikus természete is magával ragadó. Hiába van szarrá szívva, neki tűnik fel elsőre a furcsaságok a barátai személyiség változásaitól kezdve a rejtett kameráig. Az viszont, hogy ért az elektronikához, és be tud manuálisan kapcsolni egy liftet, na az valahogy nekem kissé kilógott. Viszont e nélkül nem haladt volna a cselekmény.
Azonban mire eljutunk odáig, hogy a megmaradt két fiatal bejusson a bázisra, valóban egy sablonos horrort láttunk. Ami oké, hogy direkt van így, meg hogy görbe tükör. De ez a tükör már annyira görbe, hogy az már egyenes. Egyszerűen elfelejt horror lenni. Azzal, hogy tudunk a beavatkozásokról megszűnik a feszültség. Hiszen ahelyett, hogy azon izgulnánk, hogy helyes döntéseket hoznak-e, végig kell néznünk, ahogy szabályosan vágóhídra küldik őket. Ezért is fájt a már említett "drog permet", még ha fricskának is szánták, kissé visszafelé sült el. Egyébként a medvecsapdával gyilkoló élőhalott nagy ötlet volt, jóféle.
Na de. A bázis. Az egyszerűen beszarás. Ennyi klasszikus horror lényt bezsúfolni egyetlen filmbe már művészet! Változatosak és a többségük ismertek is. De vannak saját (vagy legalábbis annak tűnő) kreatív ötletek is, mint pl. a "fog-fejű" balerina (vagy ez is utalás akart lenni?). Aztán amikor ezek kiszabadulnak... Bár maga a kiszabadulás módja szintén cinkes, hiszen a csaj egyből tudja, hogy miket kell ahhoz megnyomni. Meg eleve, egy ilyen gombot sokkal, de sokkal jobban is őrizhetnének. Mindenesetre az a káosz, az a vérfürdő... Minden magamfajta horrorbuzi álma! Egy valóságos virtuális orgazmus! Vannak ugyan WTF lények is, mint pl. az unikornis, ami minden, csak nem para, de amint felnyársalt egy embert, szakadtam a nevetéstől. Mert mégis ki a franc iktatta törvénybe, hogy ezek a lények eredendően jók?!
Amúgy az egész bázis, illetve az, hogy így megfigyelik az embert és szopatják, az bennem rögtön a Kocka-trilógiát juttatta az eszembe. A szörnytárolók meg tiszta 13 Kísértetet. Az első felére meg mindenki tudna mondani egy pár tucat közismert slashert. De ezzel semmi gond, sőt! Hiszen a film maga a megtestesült tiszteletadás a műfaj iránt. A nem kicsi kikacsintás a J-horrorok felé meg már tényleg csak a hab volt a tortán. Nagy kár, hogy ezzel párhuzamosan meg is ölte valahol a műfajt, hiszen ezentúl az ember már nem tudja rendesen magát beleélni egy-egy klasszikusba. Persze lehet, hogy én vagyok a borúlátó.
A háttértörténet ugyan eléggé ostoba, ugyanakkor roppant merész is. Ez utóbbi tulajdonság pedig manapság nagy kincs. Viszont nekem kissé felületes volt a magyarázat. Jó lett volna hallani példákat a történelemből, hogy miként jutottak el egy komplett szervezetig. Régen hogy csinálták? Meg hogy hogy sikerült titokban tartani, meg eleve miért is van szükség a titokban tartásra. Meg miért kell szerencsétleneket így megszopatni, miért nem lehet egyszerűen begyűjteni és kivégezni őket?
Tény azonban, hogy remekül érzékeltették a végén a műfaj "kötelező" öt szereplőjét. Ha jobban belegondolunk, nagyjából meg is állja a helyét. Akár hogy is, remélem azzal mindenki tisztában van, hogy az "Ősök" meg egyértelmű tisztelgés H.P. Lovecraft, mint kvázi a horror atya előtt. Ezzel voltaképpen alfától az omegáig bezárva minden és mindenki megkapta a főhajtást. Poénból én azért még egy hollót is bevágtam volna, vagy volt valami utalás Poe-ra?
A végével kapcsolatban felemásak az érzéseim. Egyrészt váratlan volt, meg vicces is. Másrészt viszont dühítő is, hogy a világ elpusztul egy önző drogos miatt... pfff. Ráadásul így egy tisztességes folytatásban sem reménykedhetünk, amiben fény derülhetne az előbb említett kérdésekre. Maximum egy előzményfilm formájában, de tudjuk, hogy azok nagyrészt borzasztóak. Kár, pedig elnéznék még egy "all star monster" cunamit.
A kivitelezéssel egyébként semmi gondom se volt, bár az erdőben játszódó részek nekem túl sötétek voltak. De minden más pazar. A színészek alakításaival is maximálisan megvagyok elégedve. Sigourney Weaver cameoja tetszett, de nekem ő sokkal inkább "sci-fi sztár", mint horror. Ezért is volt hatalmas durranás a jelenléte egy másik filmben. Itt sokkal jobban el tudtam volna képzelni egy Tony Todd-ot, egy Robert Englund-ot vagy bármilyen, meghatározó karakterszínészt. Igaz, azért ők nincsenek egy súlycsoportban Weaver-rel.
Lezárásképpen pedig csak annyit tudok mondani, hogy nekem ez egy nagyon kellemes meglepetés volt. Vélhetően ez lesz az év horrorja (eddig nem túl izmos a mezőny ugye).
Friss kommentek