...már ami a horrort illeti. Hiszen jó néhány klasszikus (vagy legalábbis annak tartott) filmnek is erre az időre esett a bemutatója: Halloween, Holtak hajnala, Piranha és az Ómen II. Azonban én találtam még három egész jó filmet, amit ugyanebben az évben mutattak be. Ráadásul három különböző országból. Lássuk!
Ja és igen, úgy tűnik, hogy mégsem tudom megúszni a "tömbösítést". Ez van.
Továbbá lehet örülni, mindegyikben vannak csöcsikék!
1. The Toolbox Murders
Rendezte: Dennis Donnelly
Kezdjük egy hamisítatlan amcsi grindhouse filmmel, egy hagyományos slasher-rel. Itt máris álljunk meg egy pillanatra: ezt a filmet márciusban mutatták be, míg az "első slasher-nek" kikiáltott Halloween-t, csak októberben. Pedig, mint ahogy azt majd Ti is látni fogjátok, minden kötelező zsánerelemet felvonultat, ami ehhez az alműfajhoz tartozik. Érdekes...
A kezdés meglehetősen erős: kis kocsikázás, majd autóbaleset. Ezt követően egy gyanús alakot látunk kezében egy szerszámos ládával, amint éppen bekopog a már rá türelmetlenül váró hölgyhöz. Na, vajon csak szerelni fog? Nem, mert egy fúrógéppel meglékeli az említett nő koponyáját. A legtöbb filmben most az következne, hogy vágás és láthatjuk a helyszínelést, de itt nem. Ugyanis "hősünknek" van még ideje (mindeközben megcsodálhatjuk a csini símaszkját is) egy másik, örömünkre csöcsét mutogató lánykát is meglátogatni. Akin szintén egy agyvelő kifolyatós műtétet végez el, ezúttal kalapács használatával. Nyami. De még mindig nincs vége! Sorra kerül egy harmadik is, egy csavarhúzóval, így mondhatni rendesen kihasználja a láda tartalmát. Ez egyébként igaz lesz minden alaklomra, így változatos módszereknek leszünk tanúi. Aztán végre jöhetnek a tehetetlen rendőrök. Teszem hozzá, hogy ekkor még mindig csak negyed óra telt el a filmből!
Sajnos amilyen erős a kezdés, utána annyira leülepszik. Ugyanakkor lesz csavar is, hiszen az egyik lányt elrabolják, aki után a bátyja, és annak haverja kezd el "nyomozni". Azért ne tessék megijedni, lesz még itt gyilok, cici, miegymás. Sőt, még az indítékra is fény derül, ami ugyan nem egy nagy durranás, de legalább látszik rajta a szándék, hogy rendes magyarázattal szolgáljanak a nézőknek. Mi több, meglepetést is szántak nekünk.
A kivitelezés terén semmire se lehet panasz: nagyon véres, és mindemellett hangulatos is. Az operatőri munka pazar. Voltaképpen maga a film majdnem olyan jó, mint a Maniac, csak azért itt vannak hiányosságok. A végén ráadásul a gyilkos maszk nélküli monologizálása zseniális. A színészek alakítására sem mondhatunk rosszat, habár pont a kvázi főszereplő fiatal srác játéka kissé idegesítő. A rendőri munka megjelenítése viszont egy rossz vicc: totálisan amatőröknek vannak beállítva. Mindenesetre jó kis hangulatos darab, ajánlom mindenkinek, főleg a slasher kedvelőinek.
Érdekesség, hogy a filmet 2004-ben maga Tobe Hooper feldolgozta Az eltűntek háza címen. No, majd azt is meglesem.
2. Alucarda, la hija de las tinieblas / Sisters of Satan
Rendezte: Juan López Mocteuzma
Mexikó horror témában nem ismeretlen a blogon, de időben ilyen messzire még nem merészkedtünk. A címből és a plakátból talán sejthetitek, hogy itt bizony Sátán imádatról lesz szó. Az időpont valamikor a XIX. századra tehető, a helyszín pedig egy zárda, ami nem meglepő módon egyben egy árvaház is. Ide érkezik a bájos Justine, akit egy másik lány, Alucarda rögtön megkedvel. A "rögtönt" tessék szó szerint venni, ugyanis még aznap szinte szerelmet vall neki. Sokat mókáznak, ám egy nap Alucarda-t megszállja valami. Aztán lényegében elszabadul a pokol, pedig az apácák még egy nem szokványos ördögűzést is bevetnek.
Rendkívül provokatív mű, több szempontból is: elég sok meztelenkedés (a címszereplő nagyon kitárulkozik), brutalitás terén nem visszafogott, a sátánizmus meg ugye akkoriban egy elég kényes téma volt, főleg hazájában. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a löketet már Hollywood addigra megadta az Ördögűzővel, vagy az Ómennel, ez utóbbi hangulata köszön vissza ebben a filmben is. Igazából úgy is fogalmazhatnék, hogy ez egy vallási exploitation film, kis gótikus beütéssel..
Van egy sajátos hangulata, melynek tetőpontja a grandiózus, látványos utolsó felvonás. Azonban maga a történet nagyon egyszerű. Nincsenek igazából fordulatok, nagy meglepetések. Mi több, a befejezés hiába nagyszerű, maga a lezárás elsietett, mondhatni a rendező se tudta szerintem, hogy ebből hogy akar kimászni. A karakterek jól eltaláltak, bár a vándor cigány kinézete túlságosan is árulkodóra sikeredett. A főszereplőt alakító szegény lány meg tökéletesen alkalmas volt a szerepre: akármilyen grimasz és smink nélkül is tök para feje van. Az előtt meg le a kalappal, hogy ekkor már közel a 30-at rúgta, míg szerepe szerint tinédzser korú volt! Nekem fel se tűnt. Alakítása eléggé hátborzongatóra sikeredett. Elég volt köszönnie és már meg is hűlt bennem a vér. A többiek mellette felejthetőek.
Jó film, csak ajánlani tudom, bár tény, hogy kell idő, mire beindulnak a cselekmények. De megéri várni.
3. Les raisins de la mort / Grapes of Death
Rendezte: Jean Rollin
A rendszeres törzsolvasók tudják, hogy nem kevés újhullámos francia filmmel foglalkoztunk már az oldalon, ideje elővenni egy régebbi darabot is. Ez pedig egy olyan zombis horror, amiben nem igazán zombik vannak. Kb. ugyanaz a dilemma, mint a 28 nappal később kapcsán.
Végig egy lány kálváriáját láthatjuk, ahogy folyamatosan menekül egy vonattól kezdve, tanyán át, egy kihalt falun végig, egészen egy bizonyos borászatig. Útközben rothadó emberekkel találkozik, akik megakarják ölni. Az útja rendkívül izgalmas, és egy percre se ül le a sztori. Szerencséjére azért akadnak segítői is, talán a legérdekesebb karakter a vak lányé. Természetesen páran meg is halnak, hiszen elvégre horrorról beszélünk. No de mitől nem zombik ezek a fertőzöttek és mitől tekinthetjük őket mégis azoknak? Egyrészt azért, mert nem halottak. Továbbá simán meg lehet őket ölni. Ráadásul néha beszélnek is. Azonban mozgásuk robosztus, és szeretik falkában felkoncolni a nem közölük valókat. Külön érdekesek azok a jelenetek, amikor látszik, hogy egyesek próbálnak küzdeni a betegséggel, hogy ne gyilkoljanak.
A kivitelezésre itt sem lehet panasz. A vér és keblek mennyisége is megfelelő. Ami azonban zavar, hogy itt is roppant egyszerű a történet, ami ráadásul rendesen ki sincs bontva. Pl. magára a fertőzés okára sincs rendes magyarázat, ahogyan a befejezés is csapnivalóra sikeredett. Továbbá a kezdés elég béna lett; a főhősnőnk nagyon irracionálisan viselkedik két esetben is. A karakterek azért változatosak, külön kiemelném a hidegvérű falubeli nőt, aki minden báját megmutatja nekünk. Természetesen nem ezért, hanem az alakításáért (de komolyan). Mindenesetre a hangulat megvan. Szép munka, meg kell hagyni.
Az értékelés pedig egyedire sikeredett:
Mindhárom: 7/10
Friss kommentek