Csabi nem tétlenkedik, és egy újabb interjú lefordítását küldte el nekünk, amit köszönünk neki. Ráadásképpen még bevezetőt is kapunk. Ezúttal érdekesebb lesz, az interjúalanyok és maga a film is.
Aztán lassan már nekiállok végre egy kritikát is összepakolni:)
Akkor át is adom a szót:
Az elmúlt hetekben kezdték el játszani a mozik a Frászkarika (Fright Night) című film újráját. Az 1985-ös darab Tom Holland (Sorvadj el, Langolierek, Gyerekjáték) kezéből került ki, a főszerepet pedig Chris Sarandon kapta. A film nem volt egy kirobbanó siker, de azért 3 év múlva leforgattak egy második részt is Tommy Lee Wallace (Az/A Gonosz, Halloween 3) irányítása mellett, már szolidabb összegből, no hát ennek a résznek a bevételei is igencsak szolidak voltak.
A Frászkarika története egyébként egy fiúról szól, aki kénytelen-kelletlen de rájön, hogy a szomszédja egy vámpír, ám de senki sem hisz neki, főhősünknek pedig nincs más választása, mint, hogy szembeszáll a misztikus teremtménnyel. A második részben pedig tinédzser barátunk és segítője ismét vámpírt agyabugyálnak. Röviden összefoglalva.
Aztán 25 év elteltével Hollywood, de egész konkrétan a DreamWorks úgy döntött, hogy leporolja a Frászkarikát, jól megfürdeti és ad neki egy új köntöst is, hogy majd a fiatalok zabálják, elvégre úgyis vámpír őrület van szerte a világban. Más kérdés, hogy az Alkonyat révén, amibe nincsenek is vámpírok, csak hegyes fogú bohócok. De ebbe most ne menjünk bele.
Az újra Amerikaországban elég nagy hype-ot kapott, illetve 30 millió amerikai zsetonból készült, 3D-ben, tehát meg voltak az elvárások, ehelyett viszont egy fasza kis buktát könyvelhettek el a készítők (augusztus 21-ig, picit több, mint 8 millió volt a bevételük).
A horrorsociety.com készített egy interjút a vámpír főszereplővel Colin Farrellel (Fülke, London Boulevard), illetve a rendezővel Craig Gillespie úrral (Anyámon a tanárom, Plasztik szerelem, Tara alteregói). Az interjút egyébként DrGore készítette és itt lehet elolvasni angélusul: http://www.horrorsociety.com/
R: Colin, mi keltette fel az érdeklődésed a film iránt?
COLIN: Sok drámai filmem és szerepem volt az elmúlt három-négy évben. Most szó szerint azt mondtam az ügynökömnek, hogy "Nagyon szeretnék valami igazán mást, igazán különbözőt, amiben van egy kis komédia, valami kis móka.
Aztán ez most megtörtént. Voltak kétségeim, mert láttam az eredeti filmet 11-12 éves koromban és imádtam. Különösen tetszett, ahogy Chris Sarandon játszotta Jerry-t, nagyon imádtam, eleinte nem akart tetszeni a forgatókönyv. Azt gondoltam, hogy "Ezek újra csinálják a Frászkarikát. Ez pedin nagyon rosszul is elsülhet." De aztán végül csak megszerettem és rájöttem, hogy ez egy igazán jó móka lehet.
Aztán nagyon fontos volt az is, hogy ki rendezi a filmet, hiszen ez is meghatározza, hogy működik-e a film vagy sem. Amikor megtudtam, hogy Craig Gillespie is érintett és leültünk beszélgetni, rájöttem, hogy nagyszerű lehet eljátszani ezt az emberi félelem, bűntudat, sajnálat és szánalom nélküli karaktert.
A forgatókönyvíró, Marti Noxon, nagyon különös módon alkotta meg a karaktert. Azt akarta hogy Jerry gonoszabb, erőszakosabb és kegyetlenebb legyen az utóbbi években képernyőn szereplő vámpíroknál.
R: A Te érdeklődésedet mi keltette fel, Craig?
CRAIG: Marti Noxon forgatókönyve. Egyébként nem igazán volt tervbe vámpíros film. Úgy éreztem, hogy rengeteg vámpíros dolog van már és néhány kisebb projekten dolgoztam, azokat próbáltam előre mozdítani. Aztán a DreamWorks-től megkaptam a Frászkarika forgatókönyvét, ami a humor és a horror nagyszerű keveréke volt. Imádom a műfajokat keverni és nem tudtam másra gondolni, ez járt a fejemben, szóval belevágtam.
R: Colin, megpróbáltál tudatosan egy kis humort csempészni a szerepedbe?
COLIN: Nem, sose éreztem, hogy humort kell csempésznem a filmbe. Szerintem ez David Tennant és Christopher Mintz-Plasse dolga volt. A karaktereiknek egy rakás humoros mondatuk volt és ők aztán tudják milyen a humor. Én voltam a horror, ők meg a humor.
R: Craig, rendezőként tisztában voltál azzal, hogy nagy hangulati különbség van a humor és a horror között?
CRAIG: Nem. Ez egy horrorfilm kellett, hogy legyen. Azt akartam elérni, hogy a közönség olykor igazán megrémüljön. A humor másodlagos, és annyi került a filmbe, amennyit az elbírt. A legtöbb esetben a fellélegzést szolgálta az ijesztő pillanatok közepette, de volt, hogy utólag, vágás közben döntöttünk arról, hogy egy jelenetben mikor sok a humor. Tiszta se veled, se nélküled volt az egész.
Colin karakterénél nagyon fontos volt, hogy mint rossz fiú jót szórakozzon. Ami számomra nagyszerűvé teszi a rossz fiúkat, az az, hogy van egyfajta humorérzékük, látszólag élvezik amit csinálnak és ez valami ördögi. Például mikor Jerry a gödröt ássa. Kegyetlenül jól szórakozik.
R: Már az elején egyértelmű volt, hogy 3D-ben forgatod le a filmet?
CRAIG: Mikor először összedugtuk a fejünket a DreamWorks-szel, ők már akkor jelezték, hogy 3D-s filmet szeretnének. Azt gondoltam, hogy "Rendben, láttam pár nem semmi 3D-s filmet, mint például az Avatar vagy az Alice csodaországban. Hát nem lenne menő csinálni egy horrort, ahol van két srác, akik végig sétálnak egy folyosón és látni akarod őket közelebbről, hogy meg tudd mi történik velük. Igazán tetszett az ötlet és nagyszerű időtöltés volt az egész forgatás.
Friss kommentek