Ezt a filmet már sokan kértétek, hogy nézzem meg és írjak róla. Amúgy is megtettem volna, mert érdekelt, annak ellenére, hogy a trailere számomra nem volt valami meggyőző. Végre kellemeset csalódhattam.
Grave Encounters (2011)
Rendezte: The Vicious Brothers
Gondolom nem kell bővebben kifejtenem, hogy manapság a kézikamerás horror filmek reneszánsza van, amik el akarják hitetni, hogy a látottak igaziak. Vagy legalábbis csak azt az érzést akarják kelteni bennünk, nézőkben. Ez azonban csak ritkán működik, legtöbbször a készítők beleesnek egy csomó hibába, pl. hogy unalmas dolgokat is felvesznek (Paranormal Activity), vagy akkor is kameráznak, amikor a legtöbb ember már eldobta volna azt a vackot (Holtak naplója). Vagy csak egyszerűen nézhetetlen a végeredmény (Ideglelés). Mindenesetre a bevételek láttán megéri így forgatni, és úgy tűnik, igény is van rá. Ezzel viszont egyre több fércmű keletkezik, amiket csak kínukban raknak össze, hogy eladható legyen. Ebből a mocsok tengerből emelkedik ki a Grave encounters.
Amilyen amatőrnek tűnt első ránézésre, annyira profi a valóságban. Már maga az alaphelyzet is nagyon hálás: egy szellemekre vadászó műsor stábja (ilyeneket hazánkban is látni egyes adókon) bezárkózik egy elhagyatott szanatóriumba. Ahonnan aztán nem tudnak majd kijönni. Tudom, ez kissé klisésen hangzik, de mégis működik. A többi meg már kit érdekel?
Az elején láthatunk próbafelvételeket, illetve olyan vicces jeleneteket, mint amikor lefizetik a kertészt, hogy nyilatkozza a frankót a szellemek kapcsán. Ez pedig egy k*rva nagy ötlet. Megmutatja, hogy igazából ők sem hisznek annyira az egészben, egyszerűen csak egy nézhető anyagot akarnak összerakni. Konkrétan az egész kamu, ahogy sejthetően az "igazi" műsorok többsége is az. A médium karaktere pedig felér egy igazi ökölcsapással. Zseniális, ahogy pátoszosan adja a "mindent érzőt" (ezt is megjátsszák) , aztán az első neszre összeszarja magát. De a többiek is a helyükön vannak: a műsorvezetőről elhiszem, hogy neki tényleg ez a munkája. Ráadásul az ő személye magyarázat arra, hogy miért nem lépnek le időben (?). Hiszen tudja, hogy egy tényleges bizonyíték a természetfelettire milliókat hozhat a konyhára, no meg hírnevet.
A többiek már nem annyira kiemelkedőek, na jó talán a "T.C." nevű operatőr az, aki kicsit oldja a feszültséget a trágár (jogos) kiakadásaival. Mindenesetre érdekes, hogy mindegyikük rendelkezik jelentős filmográfiákkal, mégis totál ismeretlennek hatottak, ami jó, mert ezzel csak hihetőbbé válik a történet.
Ha már a hitelességnél tartunk, akkor meg kell említeni a sarkalatos pontot a műfajnál, vagyis a reális fényképezést. Ami szerintem javarészt hibátlanra sikeredett. Egyrészt mert voltak állókamerák, amivel láthattuk őket "kívülről", ez pedig üdítő tud lenni. Másrészt meg a teljes sötétség miatt fényforrásként használták a kamerát, és ha már azzal közlekednek, akkor miért ne vennék fel a látottakat? Sok a rángatás ugyan, de ez is elengedhetetlen eszköz, hiszen futás közben elég cinkes lenne, ha mindent látnánk. Azért a szellemek a végén már túl direktek voltak, a kevesebb lehet, hogy több lett volna. Annak tekintetében meg főleg, hogy a megvalósításuk nem lett annyira ütős. Az viszont tény, hogy kb. 20-30 perc után sikerült egy olyan folyamatos feszültséggel teli atmoszférát teremteni, amit rég láttam.
Nagyon szépen felépített, igazi ágybaszaratós darab. Nincsenek unalmas pillanatok, minden percet kihasználtak maximálisan. Az eddig látottak alapján megelőlegezem neki a "2011-es év horrorja" címet. Persze még ez alatt a 4 hónap alatt még csak látok/látunk hasonlóan jó, vagy jobb műveket. Egyébként aki éjjel nézi, annak utána érdemes valami könnyedebb filmet nézni, a könnyebb elalvás végett. Kanada ismét megmutatta, hogy tudnak még.
Hogy ha újraírnám a toplistát, beleraknám-e? Nem tudom, lehet. De inkább ezzel várok egy évet, hátha ez is megér majd egy frissítést:)
Friss kommentek