Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Vér és Belsőség

Kevésbé ismert horrorfilmek, könyvek, sorozatok, továbbá vér és halál minden mennyiségben, "sznobhatás" nélkül. E-mail: hmblog66[kukac]gmail[pont]com

Suttogások, sikolyok

Címkék

18+ (3) 3d (53) 666parkavenue (8) afterdark (12) állat (67) americanhorrorstory (33) angol (91) angola (1) animáció (8) antológia (30) argentin (6) ausztrál (23) axn (10) ázsia extrém (5) bahamák (1) batesmotel (12) bd (4) belga (4) bio (18) böszörményi gyula (1) boxoffice (27) brazil (5) brutál (228) Chelsea Cain (1) chile (6) clive barker (1) csalódás (25) cseh (2) dán (6) dean r koontz (1) deathvalley (2) dexter (33) díszdoboz (3) dmitry glukhovszky (1) dracula (1) dunatv (1) dvd (47) easy (74) edgar allan poe (1) egyesültarabemírségek (2) elemzés (3) élőprogram (34) epizód (143) érdekesség (5) erőszak (23) extant (2) farkasember (32) fearitself (9) felhívás (139) fellenbeck roland (1) felsorolás (208) filippínó (1) filmmúzeum (2) finn (6) folytatás (186) fox (1) francia (49) fromdusktilldawn (2) g.p. smith (1) giallo (13) gondolatok (58) görög (1) guillaume apollinaire (1) hannibal (3) hemlock grove (1) hír (113) hírek (23) holland (8) hongkong (12) india (1) indonéz (3) interjú (15) ír (13) irán (1) ira levin (1) izland (4) izrael (2) japán (41) jelenet (7) jódeinkábbne (10) john wyndham (1) joseph dlacey (1) kanada (67) kannibál (37) karácsony (22) kép (7) képek (48) képesítés (2) képregény (5) kérdőjel (76) kézikamera (115) kína (2) kisfilm (48) kolumbia (4) könyv (21) könyv adaptáció (72) korea (17) kuba (1) laurell k hamilton (1) lengyel (3) lesrevenants (1) lett (1) lovecraft (11) luxemburg (2) m1 (1) magyar (78) málta (1) mastersofhorror (20) mexikó (7) monaco (1) mozi (97) neil gaiman (2) német (30) nem ajánlom (140) nem amerikai (148) nem horror (50) norvég (18) novella (6) nyereményjáték (62) olasz (56) onlinefilm (80) ördög (100) orosz (6) oscar (52) összefoglaló (28) összehasonlítás (79) osztrák (5) pc adaptáció (9) penny dreadful (1) poén (193) poszter (327) premier (31) pszicho (68) puerto rico (1) remake (94) rendező (61) retro (26) ritkaság (75) román (1) rtlklub (2) salem (2) scifi (110) slasher (124) sorozat (228) spanyol (57) spinoff (2) stephen king (14) svájc (4) svéd (15) szavazás (22) szellem (201) személyes (113) szerb (5) szingapúr (3) szlovák (1) szörny (80) tajvan (2) talesfromthecrypt (20) társasjáték (1) thai (13) thebridge (1) thekilling (2) theriver (5) thestrain (1) thewalkingdead (60) the following (1) thomas müller (1) thriller (128) toplista (19) török (1) trailer (496) tv (27) tv2 (2) tv6 (30) újzéland (9) ukrán (1) underthedome (3) update (6) uruguay (1) valós alap (42) vámpír (77) várjuk (131) vendég (43) vér (399) vers (1) viasat3 (3) vietnam (1) vírusos (24) vs (23) xxx (32) zene (16) zombi (219) zskat. (124) Címkefelhő

Friss kommentek

Így kell korrekt feldolgozást készíteni!

2011.07.11. 14:27 - purga

Címkék: remake brutál vér vs összehasonlítás ritkaság

A következő sorokban ismételten összeeresztünk egy eredeti és egy remake-t, ezúttal azonban a két film között óriási különbség van, mondhatni két, teljesen más alkotásról lesz szó. Azt viszont előre elárulom, hogy szorosan egyik sem kapcsolódik az Ányák napjához.

 

Mother's Day (1980)

 

Rendezte: Charles Kaufman

Ez egy minimalista grindhouse film. Ami nem csoda, tekintve, hogy mindössze 150 ezer dollárra rúgott a büdzsé. Így  az sem meglepő, hogy túl sok helyszín nincs, a szöveggel rendelkező színészek száma pedig nem túl nagy. A technikai kivitelezés meg olyan, amilyen: túl élénk színek és kissé homályos kép. Azonban ez sokat dob a hangulaton, tekintve a legfőbb színtér egy vidéki, a külvilágtól eldugott kis erdei családi ház. A lakói pedig egy idős néni és a két, kissé degenerált fia (akik már elég idősek, szóval ne gyerekekre vagy tinikre tessék gondolni). Az életvitelükre mindjárt bővebben is kitérek, de előbb lássuk a többi főszereplőt.

Velük kontrasztként ott van három lány, akik a főiskola óta elválaszthatatlanok, pontosabban minden évben egyszer kiruccannak egy hétvégére. Ők hárman teljesen különböznek egymástól: a szőke egy gazdag picsa, a szemüvegest terrorban tartja a magatehetetlen anyja, a harmadikuk pedig egy léhűtőbe szerelmes. Szóval mindegyiküknek jól esik időnként elszakadni a gondjaiktól és együtt tartani a "Patkány Falkával", ez a kis bandájuk neve. Az ő, illetve a barátságuk bemutatása elég sok időt vesz el a történetből, de jogosan, mivel így lehetőségünk akad ténylegesen megismerni őket, amire ritkán van lehetőség egy (grindhouse) horrorban. Így amikor bajba kerülnek, mert nyilván fognak, aggódhatunk értük. Szerencsére ez a felvezetőt nem éreztem olyan unalmasnak.

Az erdei család élete nagyon érdekes: az anya van a középpontban, aki szeretettel, ám egy jó nagy adag passzív agresszivitással neveli a két fiát. A srácok között nincs nagy jellembeli különbség: Ike diszkós, Addley meg punk, ami egy ízben gyerekes vita tárgya is lesz közöttük. Egyébként ez utóbbi karakteren felfedezhető egy kis beltenyészetség, a szeme és a foga miatt, bár ez betudható annak, hogy se orvos, se tanár nem látta még őket. Igen, anyuci mindent elintézett, ő egy valóságos mindenható. De mire is tanítja csemetéit? Gyilkolásra! Nagyon bizarr az, amikor az egyik lányon gyakorolnak különböző szituációkat, miközben a mama kioktatja őket. Eleve az is elég meredek, hogy a házuk egy romhalmaz, de belépéskor kötelező a lábtörlés. A sörrel való fogmosásról meg ne is beszéljünk.

Brutális, de nem a mai kínzós-belezős értelemben, hanem a terror bemutatása terén. Mert itt többszintű terrorral szembesülünk: a család a lányokkal szemben, az anya a gyermekeivel szemben. Vagy akár a már említett egyik hölgy problémája is kimeríti ezt a fogalmat. Így válik izgalmassá és feszültséggel telivé, amihez nem kell trancsír, noha azért abból is kapunk. Igazából a felszín alatt rengeteg mondanivaló rejlik, csak észre kell venni és nem kell kiakadni a technikai bakikon. Mert sajnos ilyenből is van egy jó pár: pl. amikor az egyikük fejére egy TV-t dobnak, látszik, hogy a képernyő csak egy sima ablaküveg. Bár tény, hogy így elég látványos volt az a jelenet.

A színészek többség nem vált ismertté, de a két fiú azért egész tűrhető karriert tudhat magáénak. Tehetségünk nem kiemelkedő, ugyanakkor nem is rossz, amolyan nézhetőnek mondanám. Pedig a degeneráltságot elég nehéz nem röhejesként alakítani. Ez utóbbira nagyon jó példa a Köpök a sírodra.

A befejezés meg nagy poén, bár én számítottam rá. Azért jól esett.

Érdekesség: a filmben szóba kerül szeretett fővárosunk! Ami azért nem semmi egy ilyen típusú alkotásban.

 

Értékelés: 7/10

 

 

 

Mother's Day (2010)

 

Rendezte: Darren Lynn Bousman

A rendező neve valamilyen szinten közismert, hiszen neki köszönhetjük a Fűrész 2-3-4-et, illetve a blogon már publikált Repo! -A genetikus operát is. Ezúttal azonban egy feldolgozást készített, még hozzá nem hagyományos értelemben.

Hol is kezdjem a különbségeket? Először is, a helyszín ezúttal egy kisváros közepén van, egy igényesen bebútorozott házban. Aztán a család kibővült két, sajnos eléggé felesleges taggal: egy félszeg lánnyal és egy hasba lőtt öcsivel. Azonban Ike és Addley megmaradtak, mi több, ez utóbbi karakternek a ruházata és személyisége nagyrészt hozza az eredetiben megismertét +10% IQ-val. A testvérből viszont egy hidegvérű, ám bizonyos értelemben elég sármos pszichopata lett. Az anya kissé fiatalabb és elegánsabbá vált, akit nem más alakít, mint Rebecca De Mornay. A legemlékezetesebb alakítása a Kéz, amely a bölcsőt ringatjában volt (1992), amiben szinte ugyanazt a karaktert alakította. Sőt, kissé olyan, mintha az ott megismert "önjelölt anyának" sikerült volna az ármánykodása.

Na de folytassuk a különbségekkel. A legnagyobb maga az alaptörténeten vehető észre, hiszen az említett lakhely már nem a családé, hanem a frissen költözött új lakóké, akik épp áthívták a barátaikat egy kis partira. Ebbe az idillbe rontanak be a bankrablással végzett fiúk, akiket később a többiek is követnek. Innentől kezdetét veszi a terror. Mivel a családot már üldözi is a rendőrség, ezért igyekeznek Kanadába menekülni, csak hogy ahhoz 10 ezer dodóra van szükségük. Hiába zsebelik ki a túszokat, még az is kevés. Aztán persze a dolgok bonyolódnak, mivel a leendő áldozatok egyre elégedetlenebbek. Itt megjegyezném, hogy külön öröm, hogy ők mind felnőtt emberek, nem pedig tinédzserek, mert azokból már herótom van.

A mondanivaló pedig ezúttal nem a passzív agresszivitás (pedig az is megjelenik), hanem a hűség, illetve annak a hiánya. Itt a barátok, családtagok nagyon hamar ellenséggé tudnak válni, és kissé bizarr módon, pont azoknál lép majd ez fel, akiknél nem számítanánk erre. Ezt még meg is fejelik időnként egy amolyan "küzdjetek meg egymással, vagy mindenkinek rossz lesz" elemmel. Amit szerintem a Sötét lovagból vettek, de ez annyira jó ötlet, hogy helye van a filmben.

Mint látható, hogy nem sok a közös vonás a két mű között. Azonban a tisztelet az előd iránt megvan: pl. feltűnt ugyanaz a Village People poszter mindkét műben. Illetve még maga a "mumus", Queenie is említésre kerül. Vagy a legjobb példa, hogy ugyanaz a country nóta is felcsendül, ráadásul ugyanúgy bunyó közben. A többi utalást pedig már a nézőre bízom.

Az operatőri munkát leginkább  talán Az utolsó ház balra remake-jéhez tudnám hasonlítani. Igazából nem is tudom miért, de az atmoszférája számomra hasonló volt. A színészek javarészt itt sem közismert szereplők, habár legtöbbjük már elég sok mozifilmet a magáénak tudhat. Mindenesetre az alakításokkal itt sem volt nagy gond.

Azonban itt is vannak hibák, pl. hogy az egyik főszereplő Beth mennyire egy ostoba picsa. Mármint legalább háromszor is elköveti ugyanazt az idegesítő hibát: leüti az egyik gyilkost, majd elfut! Nem ám pépesre veri a fejét, inkább hagyja eszmélethez térni, hátha újból elkapják. A másik gond, amire én ritkán panaszkodok, az az, hogy egyszerűen túl sok a szereplő. Megosztja az ember figyelmét. A baráti társaság 9 tagú, a család 5, és ilyenkor persze igyekeznek mindig mindenkit mutatni. Elég idegesítő, a mellékszálak meg nem elég életképesek. Pl. a doki és a naiv kislány közötti viszony is kissé izzadságszagú.

Azért ez egy tisztességes mű, még ha vajnyi kevés köze is van az eredetihez, ami azért jó pont. Mert gondolom nem csak én unom az olyan feldolgozásokat, amit nemes egyszerűséggel újra forgatnak. Azonban a lényeg a tiszteletmutatáson van, ami már-már Tarantino magasságokat is elér. Ha minden remake ilyen lenne, akkor nem lenne akkora nagy balhé az ilyen próbálkozások körül.

 

Értékelés: 7/10

 

A bejegyzés trackback címe:

https://horrormirror.blog.hu/api/trackback/id/tr463057259

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

InnerSlaughter 2011.07.18. 10:03:10

Nekem speciel a remake jobban tetszett, az elsőben a degen-srácot nem nagyon tudtam hova tenni és azt a karaktert szvsz jobban eltalálták a remakeben.

koimbra · http://filmdroid.blog.hu/ 2011.07.18. 10:35:56

Az eredetit nem láttam, de a remake szerintem teljesen korrekt lett, Rebecca De Mornay félelmetes.

wolfcreek67 2011.07.26. 15:18:09

Az eredeti egy hangulatos,retro-horror,amit nem igazán lehet komolyan venni,én mondjuk még így is kedvelem.A remake?Egy feszes,drámai,nem kevésbé erőszakos film,melyet leginkább én is a Last House újrájához hasonlitanék,ami persze csak előnyére válik.Rebecca De Mornay-t meg öröm volt újra gonosznak látni.Nálam a remake 10/9.

Near93 2012.08.12. 01:20:01

Vicces hogy Rebecca De Mornay tulajdonképpen szinte ugyan azt a szerepet játssza el ebben a filmben mint a Kéz amely a bölcsőt ringatja című filmben. :D
Ezzel részben azt is akartam mondani hogy a nő piszkosul jó!


süti beállítások módosítása