Már korábban is párbajoztattam a hasonló filmeket, először a két azonos címűt, aztán a két egyaránt harmatgyenge nagyon-nagyon tini-horrort. Most azonban a nemek harcáé lesz a főszerep: a gyilkosok itt az ágyékunk között találhatóak. Az "összecsapás" jogos, hiszen elméletileg mindkettő horror-vígjáték, de sajnos egyik sem az, erre majd kitérek részletesebben. Nosza, let's fight!

Mély harapás - Teeth (2007)

Rendezte: Mitchell Lichtenstein

Bár maga az alapfelvetés vicces, hogy egy tinédzser lánynak, aki önmegtartóztatást fogadott (erénygyűrű), annak fogak nőnek ott, mégsem nevezhetjük ezt az alkotást egyszerűen horror-vígjátéknak. Igaz, van benne 1-2 poén, de ennyit akármelyik más filmben találhatunk. Nem, kérem itt többről van szó: ez egy zseniális horrorba oltott dráma. Maguk a fogak másodlagosak, itt egyszerűen arról van szó, hogy a pasik mekkora egy szexmániás állatok. Ezzel sajnos átestek a ló másik oldalára: jóformán nincs pozitív férfi karakter, még az apuka sem az. Azonban mégsem hozhatok párhuzamot az Antichristtel, hiszen Trier kerek-perec megmondta, hogy NŐ az eredendően gonosz, itt szerencsére nincsenek ilyen messzemenő következtetések.

Szóval a történetről elég annyit, hogy a mi kis vagina dentatásunk akármelyik pasival találkozik (még a nőgyógyászát is beleértve!) egyszerűen megbolondul és rögtön valami szexuális jellegű tevékenységet akar vele. Aztán persze elég hamar megbánják. Szegény lány meg természetesen kétségbe van esve, de nem csak a fura testi elváltozása miatt, hanem úgy általában a férfiaktól is. Egy igen szép jellemfejlődésnek lehetünk tanúi, amit nagyon sok körülmény befolyásol, maguk a mellékszálak is érdekesek. Elég, ha csak a mostohatestvérére gondolunk, akinek fóbiája van a nunitól, ezért barátnőjét csak a hátsó bejáraton keresztül látogatja.

Egyszer már volt a közismert Bagman, de most jön valami sokkal jobb, komolyan. Ebben a kis negyed órás eposzban több a vér és a poén, mint akármelyik eddigi horror-vígjátékban (igen, még a Hullajót is túlszárnyalja szerintem).

Ez egy igazi trash, annyira abszurd és egyben szatirikus is, hogy arra nincs szó. Na és persze kegyetlen is, ezért is jelzem, hogy szigorúan csak felnőtteknek! Angol nyelvű, de amolyan "easy English", meg a képek amúgy is magukért beszélnek. Hajtás után a vidi.

A hétvégén sikerült asszonykámmal belelendülni a dévédézésbe, így rögtön kaptok két ismertetőt is, hasonló (magyar) címekkel. Mindkettőt lehetett látni már hazai mozikban, szóval most egy kicsit mainstreamezünk. Enjoy!

1. Hívatlanok - The Strangers (2008)

Rendezte: Bryan Bertino

Igaz történet. Legalábbis ezzel indít, de rögtön a saját csapdájába esik: "Mai napig nem tudni pontosan, hogy mi történhetett". Vagyis a rendező/forgatókönyvíró egyszerűen "kitalálja", mi meg tippelgethetünk, hogy valóban így történhetett-e. De ezzel a kezdéssel elkövettek még egy nagy hibát: HOGY EZ EGY KURVA NAGY SPOILER!!! Ha senki sem tudja, hogy mi volt azokban a hajnali órákban, akkor valószínűleg túlélő sincs. Hacsak az illető(k) nem került(ek) szanatóriumba. Kösz szépen az izgalmat!

De nincs minden veszve. Maga a film felépítése egész jó: rögtön egy nem mindennapi jelenetet kapunk, amiben megjelenik a fiatal párocska egy romantikusan berendezett kis vityillóba. Csak éppen a hangulatuk olyan, mint akik temetésről jönnek, pedig pont hogy ellenkezőleg. Kicsit lelkiznek, aztán megjelenik egy hölgy az ajtóban, aki keres valakit, persze elég furcsán.