Új, ideiglenes rovat, melynek keretében karácsonyi témájú horror filmekről olvashattok kritikákat.
Karácsonyi rémálom - While she was out (2008)
Rendezte: Susan Montford
Ebben a filmben már sokkal nagyobb szerepet kap a Karácsony, mint olyan, ennek ellenére, a történet szempontjából ez teljesen mellékes.
A rendezőnőnek ez az első filmje, korábban csak producerkedett, ahhoz képest pedig nem egy rossz szárnypróbálkozás, de ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor csak simán felejtős alkotásról beszélünk.
Lássuk a történetet: külvárosi anyukát terrorban tartja az apuka, aki meg persze egy szokványos "öltönyös f*sz". A gyerekek pedig ártatlanok, mint a ma született bárányok, bár igaz, hogy a játékaikat azért elpakolhatnák maguk után. Vagy legalábbis az anyjuk, de nem. Ő karakterileg egy egyszerűen megtört nő, akit voltaképpen a fia meg a lánya tart életben. Szóval, Szenteste van, ő meg kiruccan csomagolópapírért a közeli plázába. Aztán egyszer csak négy fiatal (20 év körüli) "gangxta" bekergeti egy erdőbe, azzal a szándékkal, hogy megerőszakolják és megöljék. Természetesen fordítva sül el a dolog. Nagyon egyedi...
Amint az kivehető, az alapkoncepció a klasszikus rape & revange filmeket idézi, csak épp maga a "rape", vagyis az erőszak hiányzik. Ahogy gondoljátok, nuku cici. A támadók pedig egyenként meghalnak, kettő elég látványosan és véresen. Igazából nagyon nem tudom tovább ragozni a dolgokat, mert tény, hogy most a szokványos szingli, csinos csaj helyett a már öregecske, de tehetséges, mi több, Oscar-díjas Kim Basingert kapjuk meg. Bevallom, igazából én őt elsőre (sőt, másodikra se) ismertem fel. Mondjuk gyanús is volt, mert az átlagszínésznőhöz képest sokkal hitelesebben alakította a szerepét. Egyébként az attrocitások elején én még izgultam is. Vagyis volt egy nagy adag kiforrt feszültség, ami sajnos gyorsan el is párolgott a cselekmények haladásával.
A támadók kissé sztereotípiák. Pontosabban abszolút beleillenek abba a képbe, amit az amerikai külvárosiak gondolhatnak az ilyen rosszarcúakról: négyen vannak, mind külön rasszból. Konkrétan van a kötelező fekete, a kelet-ázsiai és a latino. A vezér persze fehér, mert azért annyira nem kell polkorrektnek lenni. Apropó, ő is, azaz Lukas Haas is ismerős lehet rengeteg produkcióból, elég csak az Eredetet említenem. De az elég kevés szerephez jutott férjet is láthattuk már a Hellraiser: Inferno c. horrorból.
A legnagyobb baj a túl sok logikátlanság: ha engem kergetnének, nem cipelnék mindenhova magammal egy ránézésre is 5 kilós szerszámos ládát. Tök reális egy ilyen helyzet, nem? Vagy eleve, ha üldöznek kocsival, nem az erdő felé teperek, hanem a rendőrségre, mert annak a helyét csak ismeri a helyi lakos. A telefon egyszerűen meg lemerűüt, ez egy fokkal jobb, mint az, hogy nincs térerő. További hiba a béna dialógusok is, ez főleg a srácoknál szembetűnő, abszolút nem életszerűek, de még a viselkedésük sem az.
Azért vannak pozitívumok is: a főhősünknek pl. nincs 30 literes húgyhólyagja, mint kb. minden más filmben. Ez számomra emberivé, közelivé tette a karaktert, kár hogy utána ezt megfejelték egy rakat olyan jelenettel, ami ezt a látszatot végképp eltörölte.
A kicsit sem bújtatott reklámok meg már kifejezetten szánalmasak: "Én egy Nintendp Wii-t akarok Karácsonyra!" vagy "Ez a parfüm nem az a Chanel, az az 5-ös számú?". Ráadásul ez utóbbit az egyik kemény gyerek mondja, még egy igen életképes szituáció... Ezek engem abszolút a szépemlékű magyar Űrgammákra emlékeztettek.
A vége pedig több, mint kiszámítható. Ahogy szinte az egész film az, ne várjunk túl sok fordulatot. Igazi jellemfejlődés sincs, szinte mindenki ugyanabban a szerepben marad végig.
Technikailag nincs rá panasz, szép operatőri munkának lehetünk tanúi. A kameramozgatás is rendben, ahogy a hanghatások is, igaz ez utóbbiban nincs semmi extra. Összegezve ez egy egész jó iparos munka és egy remek első próbálkozás. De semmi több, aki többre vágyik, az kerülje. Viszont az ünnepekhez ideális, ha már tökünk tele van Sherk és a Télapu "sorozatok" ismétléseivel.
Friss kommentek