Ez a rovat már egy jó ideje kívánkozik a folytatásra (első rész, második rész). Ugyan legutóbb azt írtam, hogy remélem a következő részre nem kell másfél évet várnotok, erre tessék kettő is eltelt. Ezért elnézést is kérek. Úgy hogy inkább vágjunk is bele egyből.

Ezúttal is spoileres rövid kritikákra tessék számítani, mivel ezek alapműveknek tekintendőek.

A tűzgyújtó – Firestarter (1984)

Rendezte: Mark L. Lester

Egyike azon kevés King adaptációknak, amik a legközelebb állnak a könyvhöz. Mondhatni sikerült visszaadni annak a hangulatát, és úgy igazából nem variáltak túl sokat rajta. A történet így ugyanaz maradt szóról szóra: a pszichokinézissel rendelkező apuka menükel a pirokinézissel bíró kislányával a gonosz kormányemberek elől. Jó ritmusú, kellemes film lett belőle. A színészgárdára semmi panasz nincs: Martin Sheen ezúttal is hozza a karaktert a Holtsávból, a „tűzgyújtót” pedig a nagyon fiatal Drew Barrymore (Charlie angyalai 1-2) alakítja, egész jól. De az apára (a kétszeres Golden Globe jelölt David Keith - U-571) és a bérgyilkos indiánra (az Oscar-díjas George C. Scott - Az elcserélt gyermek) se lehet panasz. Igazából itt csak apróságokba lehet belekötni, hogy pl. elfogásukkor a kislány pont akkor miért nem „látta” a támadást előre. A befejezés epikus, igaz, már ekkor látszott Kingen az ötlettelenség, hiszen a sztori elég sok hasonlóságot mutat a Carrie-ével. Igaz, maga a könyv is elég klisés és kiszámítható.

Érdekesség: Ez a film is megélt egy teljesen felesleges folytatást A tűzgyújtó 2: Fellángolás (Firestarter 2: Rekindled 2002, ami kifejezetten tévére készült. Természetesen se az íróhoz, se az eredeti színészekhez semmi köze.

Értékelés: 7/10

Ezzel a bejegyzéssel már vagy kb. másfél éve tartozok. Restellem, de nem is nagyon hiányolta a nagy közönség:) Az első rész itt. Mivel ezek klasszikusok, és a többség úgyis látta és/vagy olvasta őket, ezért nyugodt szívvel fogok spoilerezni, előre is bocsánat.

Cujo (1983)

Rendezte: Lewis Teague

Egész hű a könyvhöz, igaz, nincs annyira túldramatizálva és a mellékszereplők problémái sincsenek annyira előtérbe helyezve. A történet igen egyszerű: egy bernáthegyit, Cujot, megharapja egy denevér, majd veszett lesz és mindenkire rátámad a lakóhelyének a környékén. Igazából ez így önmagában kevés lenne. A lényeg leginkább azon van, hogy egy anyuka, meg a kisfia milyen megpróbáltatásokon megy át. Tekintve, hogy egy autóban rekedve várják a segítséget, a tűző napon.

A könyvben izgalmasabb az egész történet, vászonra vetítve azonban nem lehetett sok mindent kihozni belőle. Már csak azért sem, mert az idő múlása papíron sokkal feszültséggel telibb, addig képkockákon ez baromi unalmas lehet. Jó, itt egész jól bántak az arányokkal, de ettől még nem egy sokszor nézős darab. Igazából szerintem nem is kellett volna erőltetni. Lényegi különbség, hogy a filmesek nem merték megölni a végén kissrácot, had legyen happy end...

Értékelés: 6/10

Az író neve senki előtt sem ismeretlen, gondolom nagyon sok blog látogatóm olvasta már jó pár művét. Rengeteg könyvét, novelláját vászonra vitték már. Ezeket most igyekszem összegyűjteni, szigorúan persze csak a horror témájúakat. Így a kedves olvasók megtudhatják, hogy melyiket érdemes megnézni, vagy ne adj' Isten beszerezni.

Fontos! Csak mint filmeket értékelem, az nem számít a pontozásba, hogy mennyire adja vissza a könyvet. Persze amelyiket olvastam is, ott érdekesség gyanánt teszek 1-2 megjegyzést is. A legegyszerűbb az lesz, ha a filmek készítésének sorrendjében haladunk. Azonban nem lehetek mindenható sem, így lesznek olyanok is, amiket még nem láttam, vagy csak nem nagyon emlékszek rá, így azokat egyelőre nem értékelem. Természetesen ezt mind egy posztban képtelenség lenne leírni, így több részletben lesz majd olvasható. Akkor kezdjük is.

Először is kezdjük a személyes közlendővel, bár tudom úgyse érdekel senkit:)

Tehát, tudom, hogy nagyon régen és nagyon ritkán posztolok, de nagyon ritkán van erre időm. 23-án államvizsgázok, szóval addig nem hiszem, hogy írok, de ki tudja... Még egyszer bocsánatot kérek kedves olvasóimtól, akik naponta feljönnek abban a reményben, hogy új bejegyzést találnak. Na, de erről ennyit, lássuk a filmet.

Ja, még valami. Mostantól, ha tudok, minden filmajánlóhoz rakok be egy trailert az adott műről.

1408 (2007)

Rendezte: Mikael Håfström

A film egy Stephen King adaptáció. Ami már önmagában sokat elárulhat egy filmről. Többnyire kétféle King film létezik: a nagyon ótvar és a nagyon jó. Szerencsénkre, az 1408 ez utóbbi kategóriába tartozik. Mert mi baj lehet egy regényből (jelen esetben novellából) készített mozival? Az, hogy abszolút nem adja vissza a hangulatát, ez elég sok eddigi munkánál előfordult, mnt például a Tortúránál (Misery, 1990), amiben bár két kiváló színész játszott, a könyvhöz képest a történet csak egy könnyed mesécske. A jelen esetben érintett novellát ugyan még nem volt szerencsém elolvasni, de biztos, hogy megéri.

A történet elég egyszerű, helyenként néhány csavarral megspékelve. Főhősünk egy író (nahát, mint minden második King történetben...), akinek a foglalkozása az, hogy ellátogat kísértet gyanús helyekre. Vizsgálódik egy kicsit, majd megírja, hogy voltaképpen ezeken a helyszíneken nincsenek is szellemek, csak átverik a jónépet. Egyszóval, a fazon egy örök szkeptikus, de meg is van rá az oka - erre később persze fény derül. A lényeg, hogy elmegy egy olyan hotelszobába, amit senkinek se adnak ki. Az ok egyszerű: mert már 56-an haltak meg benne. A legtöbben közölük öngyilkosok lettek, alig egy óra elteltével.