A V/H/S tavaly akár zseniális lehetett volna azzal az alapötlettel, hogy több, különböző "talált" felvételből rakjon össze egy antológiát. Azonban a kisfilmek erősen hullámzó teljesítményt nyújtottak, ráadásul a kifejezetten ostoba (és szerintem felesleges) kerettörténet is csak rontott a helyzeten. Hogy ez most mennyiben változott, az mindjárt kiderül!

V/H/S 2 (2013)

Rendezte: Simon Barrett, Jason Eisener, Gareth Evans, Gregg Hale, Eduardo Sánchez, Timo Tjahjanto, Adam Wingard

A folytatást hihetetlenül gyorsan leforgatták, ami okot adhat az aggodalomra, hogy valami elkapkodott szart kapunk, de szerencsére nem így lett. Köszönhető a párhuzamos forgatásoknak.

Erőltetett kerettörténet sajnos megint van: két "magánnyomozó" (vagyis megbízottak, hogy buktassanak le hazug embereket) betör egy házba, ahol elvileg az egyik kliensük pici fiacskája héderezik. A lakás nagyjából (?) ugyanolyan, mint az előző részben és most is akad egy rakás kazetta, meg egy laptop. Utóbbi tartalmaz egy aranyos kis utalást az előzményre.

Aztán szépen sorban előkerülnek azok a bizonyos filmek és "hőseink" beszopják, ahogy kell. Sajnos azonban az alkotások között kettő olyan is akad, ami egyszerűen nem maradhatott titokban, nem lehetett egy mezei kézikamerás felvétel, mert olyan nagyságrendekben gondolkozik, ami egyszerűen túllép a műfaj határain. Így viszont kizökkenti a nézőt a naiv beleélés akol melegétől. Akkor viszont mi szükség van az ilyen tálalásra?

Na de lássuk őket egyenként!

Az Alexandra Aja rendezésében és Daniel Radcliffe főszereplésével készülő Horns c. horrornak már rég dobozban kellene lennie. A késedelem oka a speciális effektek. Nem az a gond, hogy túl nehéz feladat elé állították volna az effektmestereket, a gond annyi, hogy a munkával megbízott Newbreed pénzügyi gondokkal küszködik. Ha nincs pénz az alkalmazottakat sem tudják fizetni. Próbálnak kikecmeregni a gödörből, ám ez azzal jár, hogy el kell bocsátaniuk néhány embert. A Newbreed-nek  összesen 70 fős személyzete és szabadúszója besegítője volt, de ez a szám mostanra 40-re csökkent és könnyen lehet, hogy a végén csak tízen maradnak.  Az effektek 80 %-a elkészült, a cég elnöke azt mondta, hogy a Mandalay stúdióval közösen megbeszélik a részleteket és elküldik a befejezetlen anyagokat máshová. A filmben Radcliffe szarvakkal a fején ébred, miután barátnője titokzatos módon elhalálozik.

Chad Crawford Kinkle dirigálta a Jug Face indie horror-thrillert, amelyben Lauren Ashley Carter (The Woman), Sean Bridgers (Deadwood), Sean Young (Szárnyas fejvadász) és Larry Fassenden (I Sell the Dead) játsszák a főbb szerepeket.

Ada és családja egy mindentől távol lévő faluban éldegél, a helyiek egy titokzatos kutat tisztelnek. Furcsa ereje van a kútnak, gyógyít és védelmez, bár nagy árat kell fizetnie annak, aki igénybe veszi segítségét.

Egész jópofának tűnő horror-vígjáték ígérkezik, a Reno 911! alkotópárosától. Első ránézésre remekül fogja kiparodizálni a műfaj egyes zsánerelemeit. Persze ettől a végtermék még lehet szar. Meglátjuk.

Egy fiatal pár elmegy az Erdőbe utána járnia Nagyláb legendájának, aztán persze ráfaragnak. Mindezt természetesen kézikamerás stílusban. Uncsiiiiiiiiiii. Ahogy maga a trailer is. Borzasztó.

El se hiszem, hogy az író/rendező ugyanaz a Bobcat Goldthwait, aki legutóbb a maga nemében zseniális God Bless America-t készítette el...

UPDATE: A drága jó blog.hu még mindig nem oldotta meg azt a bugot, aminek köszönhetően egyes posztokhoz nem lehet kommentelni. Ezért most kirakom még egyszer. Ha ehhez se lehet, írjatok e-mailt!

Magam is meglepődtem, amikor a meghirdetett könyvkritikusi posztunkra négyen is jelentkeztek. Mivel véleményem szerint mindegyikük elég tehetségesnek tűnik a felvételre, ezért nem akartam önkéntesen döntést hozni. Elvégre Ti fogjátok őket olvasni, így döntsetek róluk Ti!

Alant látható lesz a négy versenyző írása, a kommentek között pedig írjátok le annak a nevét, akitől szívesen olvasnátok még az oldalunkon! Csak egy nevet lehet írni! Nyugodtan tessék megindokolni, kritizálni a mindegyiküket - kulturált keretek között! Hogy biztosítsuk a verseny tisztaságát, csak azoknak a kommentjeit fogjuk elfogadni, akik 2013. június 16 előtt regisztrálták magukat!

Természetesen, nekünk szerkesztőknek is lesz 1-1 titkos szavazatunk, már csak azért is, hogy így növeljük az izgalmakat:) Esetleges egyenlőség esetén én fogok dönteni, jobb módszert nem tudok.

Gondolkodtam, hogy két fordulós legyen, ezáltal "párharcokból" alakulna ki egy döntő, de egyrészt ez kissé igazságtalan, másrészt meg ehhez kéne még egyet írniuk. Könyvkritikánál meg ugye nem kérhetünk számon senkit, hogy pár napa alatt készítse el.

Fontos! A versenyzők nem tudták, hogy nyilvános párharc lesz, így nem is úgy készültek. Továbbá mivel én se így készültem, ezért semmiféle elvárásom nem volt. Így a terjedelemben és témákban bőven lesznek eltérések. Ezt tessék figyelembe venni!

A szavazás vasárnapig, azaz 2013. június 30 éjfélig fog tartani! Eredményhirdetés és ünnepélyes beiktatás másnap este.

Az írásokon csak formailag változtattam (illetve. a teljes neveket vettem ki), a képeket minden esetben én vadásztam.

A sorrend a beérkezés szerint alakult.

Hajrá!

Úgy érzem ideje, hogy már róluk is tisztességesen megemlékezzek. Amúgy is hiányoltátok már a "nagyobb projektjeimet". Tessék.

Figyelem! Mivel folytatásokról, egymásra épülésekről beszélhetünk, így óhatatlanul is spoilerezni fogok. Másrészről viszont az ilyen kaliberű művekről nem igazán beszélhetünk nagy fordulatokról...

Háttérzenének a magyar psychobilly-t játszó Yellow Spots egy korai slágerét ajánlanám.

1. A texasi láncfűrészes mészárlás  - The Texas Chain Saw Massacre (1974)

Rendezte: Tobe Hooper

Az igazi klasszikus, ami örökre beírta magát a horror képzeletbeli történelemkönyvébe. A történet annyira jól ismert, hogy azt csak nagy vonalakban ismertetném. Mert már úgyis látta mindenki. Ugye?! (Tessék sürgősen pótolni, kukoricán térdepelve természetesen.)

Egy öt fős baráti társaság elmegy egyikük rokonának az üresen álló házába, hogy bulizzanak egy jót. A helyszín Texas és durván nagy a forróság. Útközben felvesznek egy stoppost, akiről kiderül, hogy kissé beteg. Ki is dobják. Megérkezvén a házhoz, feltűnik egy másik, szintén elhagyatottnak tűnő épület. Csak hogy az rohadtul nem az. Hanem egy belterjes kannibál család lakja. A többi ismert, a srácok szép sorjában elhunynak.

Könyvet lehetne írni a filmről és annak készülésének körülményeiről. Baromi minimális költségvetésből dolgoztak, ami csak néhol tűnhet fel. Az is közismert, hogy a történet hátterét Ed Gein élete adta. Ő volt az inspiráció ahhoz, hogy létrejöhessen egy olyan háztartás, ami hullákból és csontokból szépítgette magát. Ezzel kapcsolatban kitűnő munkát végeztek, a rothadás szaga még ennyi év után is érződik a képernyőn keresztül. Érdemes odafigyelni minden apró részletre: csirke kalitkában? Beteg.

Érdemes megnézni a Maniac horrort. Előtte vagy utána pedig ezt a 21 perces színfalak mögötti videót is letudhatjátok.

Lécrezgősen, de még a premier hetén sikerült írnom róla. Noha kérdéses, hogy van-e értelme győzködnöm bárkit is egy olyan filmről, amit a hétvégén még 800-an se néztek meg... Pedig messze nem olyan rossz!

Utórengés - Aftershock (2012 - 2013)

Rendezte: Nicolás López

Ez Eli Roth filmje, hiába más rendezte papíron. Mert az látszik, hogy nem csak a forgatókönyvbe segített bele. Mondhatni majdnem újraforgatta a Motelt, csak a vígjáték-rendező López elkomolytalankodta az egészet. Ami nem feltétlenül áll neki rosszul, csak épp egy sokkal jobb film is lehetett volna a végeredmény.

Mert van abban potenciál, hogy horrort csináljunk egy katasztrófahelyzetből. Amiben ráadásul nem direkt a katasztrófa pusztításában gyönyörködhet a publikum, hanem az azt követő káoszban. Amikor kiderül, hogy mennyit is ér az ember. Hogy mennyire igaz lehet az a mondás, hogy "ember embernek farkasa". Megjelennek a fosztogatók, a gátlástalan hullarablók és jóformán minden mocsok, ami csak feltörhet a mélyből.

A film próbálja ezt bemutatni, de nem mer, nem tud elég nagy ívű lenni. Eleve a helyszín -Chile- nem teszi befogadóképessé, hitelessé az ún. "nyugatiak" számára  a lényeget, vagyis az emberi állatias ösztöneinek a kibukását. Mert mit tudunk mi Dél-Amerikáról? Hogy ott egymást érik a a gazdasági válságok, hatalmas drog ültetvényekkel rendelkeznek és előfordul, hogy egy focimeccs is ki tud robbantani egy háborút. A lényeg, hogy nem megszokott látvány az, hogy az emberek arrafelé Molotov-koktélokat dobnak a rendőrökre, vagy hogy az utcai huligánoknak nem bicskájuk, hanem pisztolyuk van.