Ahogy ígértem, a tegnapi általános beszámoló után most jöjjenek maguk a filmek. Ugyanabban a posztban kiderült az is, hogy az itt nem szereplők -az időhiányon túl- miért maradtak ki. A felsorolás a megtekintés sorrendje szerint alakult.

1. A helyőrség  - A Szpecnaz ébredése / Outpost III: Rise of the Spetsnaz (2013)

Rendezte: Kieran Parker

purga: A szervezők abszolút következetesek voltak azzal, hogy a Fekete nap után leadták a legújabb részt. Valamiféle kötelességből és kíváncsiságból ültem be rá, és bár egy kissé szkeptikus voltam (ismerve az előzményeket), de nagyon kellemesen csalódtam!

Eleve, mint kvázi előzményfilmként a II. világháborúban találjuk magunkat, ahol a németek még csak kísérleteztek azzal, amit majd A helyőrségben látni fogunk. Így nincsenek teleportáló szellem náci zombik sem, csak "mezei" náci zombik. Akikkel viszont rengeteg bunyó lesz, ennek hatására nekem folyamatosan a fejemben zakatolt a Combichrist Zombie Fist Fight c. dala.

Akciódús, véres, nincsenek üresjáratok. A karaktereket is jól eltalálták. Ettől persze még buta, mint a tök. Legutóbb Brad Pitt heroizálásról írtam, na most az főszereplő szovjet katona még rátesz egy lapáttal. Az illető olyan könnyedén öl, mint ahogy más levegőt vesz, komolyabb sérülés nélkül persze. Ez a fajta sebezhetetlenség pedig nagyon hamar fárasztóvá válik.

Először szinkron malőrnek hittem, hogy mindenki milyen jól megérti egymást, de aztán rá kellett jönnöm, hogy baszki ezek tényleg szartak bele a nyelvekbe! Ez akkor lesz különösen kínos, amikor képbe kerül egy amerikai is. Valamiféle univerzális nyelven beszélhettek, amit a Földön mindenki megért (tudom, angolul, haha).

Lehetne még sok mindenben ekézni, de nekem akkor is tetszett. Hozta azt, amit el lehetett várni. Talán a legjobb epizód született meg ezzel. Vagy legalábbis a legmegemészthetőbb.

Értékelés: 6/10

2. Európa-rejtély - Europa Report (2013)

Rendezte: Sebastián Cordero

"2061-ben egy magántőkéből finanszírozott űrhajó indul a Jupiter egyik holdjára, az Európára, hogy lehetséges élet nyomait kutassa. Az űrhajó egy napkitörés során elveszíti kommunikációs kapcsolatát a Földdel azonban a legénység úgy dönt folytatja küldetését."

Varin: Egy pillanatig sem volt kérdés, hogy ezt a filmet vártam a legjobban. És bár tartottam a 12-es karikától, mégis úgy gondoltam, hogy az idegen lények + kézikamera duó verhetetlen lesz nálam. Azonban nem tudok jobb kifejezést használni, mint hogy egyszerűen haragszom a készítőkre.

Nagyon jól megvoltak az alapok: fedélzeti és sisakba szerelt kamerák, remekül végrehajtott rendezés, jó színészi teljesítmények. Egy nagy plusz hiányzott azonban, ez pedig a horror. Ha nem csak egy mezei sci-fit thrillert, hanem egy sokkoló, véres, klausztrofób filmet csináltak volna, meggyőződésem, hogy kiváló alkotást kaptunk volna. A vége azért hatásosra sikerült, de így is csalódással kezdtem az estét.

Értékelés: 4/10

3. Emborg - Manborg (2013)

Rendezte: Steven Kostanski

purga: Már az előzetes láttán éreztem, hogy nekem ezt a trasht látnom KELL. Nem, hogy nem csalódtam, de minden várakozásomat felülmúlta! A sztorit felesleges is ecsetelni. Ez kérem az év filmje. Tudom, hogy ezért a kijelentésért még kapni fogok a kommentekben, de ez az alkotás a zsenialitás manifesztációja.

Ugyanis ennyire direkt rossz filmet nem lehet csak úgy poénból, félvállról rendezni. A készítők minden egyes részletre odafigyeltek, hogy a lehető legszélsőségesebb módon legyen borzalmasan rossz. Az operatőri munkától kezdve a díszleteken, a dialógusokon át minden egyes szegmensben ott rejtőzik az odafigyelés és a rajongás. Mert ez nem más, mint a '80-as, '90-es évek pop-kulturúrájának a márványból faragott szobra. Egyszerre idézi meg a kor akció és sci-fi filmjeit, a számítógépes játékait, a zenéjét és magát az életérzését.

E mestermű mellett Rodriguez mostani grindhouse munkássága elitistának tűnik, Scott Pilgrim meg csak simán kinyalhatja a seggem. Egyszerűen nem tudok elég jelzőt használni rá. Annyira szórakoztató, hogy a sok nevetéstől még a vesém is belefájdult. De nem csak én éreztem így, hanem mindenki más a teremben (büszke is vagyok a film végénél megesett tapsoltatásomra). Amikor bejöttek az underground feares szörnyek ijesztgetni, tehetetlenek voltak e határtalan jókedvvel szemben, hamar fel is adták.

A szinkron nem tudom, hogy szándékosan volt-e ilyen élettelen, vagy csak simán ennyire tellett, de itt tökéletesen illett a film hangulatához. (Bár eredetileg Emborgnak sokkal robotosabb hangja kellene, hogy legyen.) Imádtam minden egyes 70 percét.

Értékelés: 10/10

4. Evidence - A tökéletes bizonyíték (2013)

Rendezte: Olatunde Osunsanmi

"Egy tömegmészárlás felderítésében a rendőrségnek csupán a helyszínen talált mobiltelefonok és kamerák felvételei segíthetnek. Az ügyre két detektívet jelölnek ki, akik az álarcot viselő gyilkos kilétét az áldozatok telefonjai által rögzített videók alapján próbálják kideríteni."

Varin: Found footage horror-fanként mi más is következhetett volna, mint egy ilyen film?! Itt mondjuk nem az egész cselekmény volt kézikamerás, de a lényeg igen. Hogy is fogalmazzak szépen? Ez a film überkézikamerás. Nagyon rázkódott, nagyon szaggatott, nagyon sötét volt helyenként. Mindennek ellenére valami mocskosul rohadt jó volt A tökéletes bizonyíték.

A 16-os karika talán alábecsült besorolás, mert tényleg végig az ülésbe ragasztotta a nézőket a cselekmény. Ijedeztünk bőven, ami persze ennél a műfajnál nem egy nehéz dolog. Persze joggal merül fel egy ilyen műnél, hogy vajon mi az anyjáért foglalkozik még akkor is a kamerával az egyik szereplő, amikor éppen hegesztőpálcával akarják átformálni a fejét.  (Ez mondjuk gyakori hiba a műfajnál.) De semmi gond, elnézzük ezt.

Tényleg egészen kiváló kikapcsolódás volt, a lezárás pedig szintén fantasztikus. Ahogyan tavaly a Hasadásért, idén pedig már ezért megérte megvennie a karszalagot a nézőnek.

Értékelés: 9/10

5. Alien: Origin - A kezdet (2012)

Rendezte: Mark Atkins

purga: Ezt esküszöm nem akartam megnézni, de az adott időpontban egyszerűen nem volt más. Az első pár percről így is lekéstem. Mire fel ez a nagy pesszimizmus? Mert ez egy Asylum stúdió által készített found footage sci-fi horror! Igen, ilyenekkel gyötörhetnek a pokolban. Ugyan nem ez volt a stúdió első ilyen produkciója, de talán az első saját ötleten alapuló. Mert volt már szó a blogon is a Paranormal Activity másolatáról, de anno a Cloverfield sem úszta meg a mockblusterét az Iszonyat képében.

Pedig egy olyan cég, aminek alapelve, hogy egyik filmje sem haladhatja meg a 300 ezres dolláros költségvetést (!) a kézikamerás mozik jelenthetnék számukra az üdvösséget. Ha cinikusak vagyunk, hozzá tehetnénk, hogy ez az összeg még sok is ehhez a műfajhoz... Ahhoz képest pedig egész pofás a kivitelezés. A dzsungelben expedíciót vállaló katonai osztag -kutató stábbal az élen- tényleg egész hitelesen nézett ki. Mármint elhittem, hogy tényleg dzsungelben forgatnak és nem mondjuk a Vadasparkban.

Ettől függetlenül iszonyatosan unalmas. Szintén örülhettek, hogy a műfajhoz híven nem kell mutatniuk semmit se az idegen lényekből, de ez már túlzás. Ahogy a katonák vaktában lőnek a fekete semmibe, az már siralmas. A legnagyobb röhej azonban a karakterkezelésben van. Nem tudták maguk se a készítők, hogy összesen hány embert találtak ki a filmhez! A film felénél már alig vannak, aztán hopp, máris megduplázódnak. Nem csak a katonákat cserélgették előszeretettel, de az utolsó 10 percre előkerült egy segédoperatőr is!!! Az meg már valahol tényleg kínos, hogy a főoperatőr meg se szólal a filmben...

Ez volt az egyetlen alkotás, amiről folyamatosan menekültek ki az emberek. Irigyeltem is őket. A végére már csak a hangosan poénkodók maradtak, amit kivételesen nem bántam, mert így legalább én is szórakoztam valamelyest.

Értékelés: 2/10

6. A vég - Fin / The End (2012)

Rendezte: Jorge Torregrossa

Varin: Na, és most jön a 16-os karika bája. Az előbb keveselltem, itt meg még a 12-es karikát is túlzásnak tartottam volna. Horrorról vagy bármi rémisztőről sajnos szó sincs.

Ahogy az nyitófilmnél, itt is megvan a korrekt háttérsztori. Egy spanyol baráti társaság elmegy bulizni hétvégére, majd másnap azon találják magukat, hogy rajtuk kívül nincs ember a bolygón. Kellően misztikus alap és még a spanyol nyelv sem zavart igazán. Más kérdés persze, hogy a négy férfi szereplőből háromra csont nélkül ráfognám, hogy ikrek. Spanyolországban tényleg mindenkinek sötét a haja és szőrös?

Soha nem gondoltam, hogy egy filmnek szájbarágósnak és mindent megmagyarázónak kell lennie, de itt talán igényelt volna némi explanációt a történet. Joggal állhattunk fel a székből úgy, hogy szimplán csak annyit kérdeztünk: de mégis miért?

Értékelés: 4/10

7. A Frankenstein-teória - The Frankenstein Theory (2013)

Rendezte: Andrew Weiner

purga: Képzelhetitek, hogy az Alien: Origin után mennyi kedvem volt egy újabb found footage filmhez (meg úgy általában), de ismételten kellemeset csalódtam. Vagy legalábbis jól szórakoztam.

Szomorú, de egyszerűen nem tudom eldönteni, hogy a készítők mennyire gondolták ezt vígjátéknak (az IMDb szerint semennyire), mert sajnos az lett  Eleve kell egy fajta nyitott gondolkodásmód ahhoz, hogy olyan filmet kelljen komolyan venni, amiben egy stáb Frankenstein létező teremtményét próbálja megkeresni a messzi északon. Ezt pedig megfejelték két igazi sidekick figurával, akiknek olyan beszólásaik vannak végig, hogy az ember szakad a röhögéstől. Mert ugyan valóban nem árt egy-egy ilyen figura feszültségoldásként, de itt hatalmas aránytévesztés történt. Ezzel pedig sikeresen megöltek minden feszültséget.

A pontozásnál még sose voltam ilyen nagy gondban. Horrorként egyértelműen megbukott, csak az utolsó 10 perc okozhat némi pulzusemelkedést. Ugyanakkor az odáig vezető út ezúttal egyáltalán nem unalmas. Csak így szerencsétlen néző egyfajta skizoid állapotba kerül. Az meg szintén furcsa, hogy szerencsétlen kamerakezelő itt is "néma".

A műfaj "hitelességi" faktora meg persze a béka segge alatt, persze itt szerintem ez már nem is volt cél. Azért mégis fura megtenni az egyik főszereplőnek a karakteres arcú Kris Lemche-t, akit szerintem mindenki megjegyzett magának a Végső állomás 3 után. Azért egynek jó volt.

Értékelés: 6/10

8. +1 / Plus One (2013)

Rendezte: Dennis Iliadis

Az egyetlen, amit végül ketten néztünk meg. Nagyon vártuk, ahogy már anno az előzetes láttán is rácuppantunk.

purga: Ennek is sikeresen lekéstem az első 5-10 percét, ami azért is baj, mert így lemaradtam az egyik fontos alapkonfliktusról, ami végig kihatással volt a cselekményekre. Mindenesetre úgy érzem, hogy ezzel nem sokat veszítettem a mű élvezeti értékét tekintve.

Igazi műfaji keverék. Egyszerre tini-vígjáték, sci-fi és thriller. Mi több, a végére felcsillan a horror is. A történet látszólag egyszerű: egy jó nagy házibuliban az egyik pillanatról a másikra minden résztvevőből duplikátum lesz. Mintha a múlt egy darabja visszaköszönne. Ráadásul ez a jelenség folyamatosan frissül, vagyis a másolatok egyre közelebb kerülnek időben az "eredetiekhez"... A feszültség szépen lassan kúszik fel, ahogy a találkozás esélye egyre erősödik.

A film olyan meta-kérdéseket tesz fel, amiken eddig csak a legelborultabb filozófusok elmélkedhettek. Ha saját magaddal smárolsz akkor meleg vagy, vagy ez a nárcizmus egy magasabb szintje? Ha megölöd a pár perces múltbeli énedet, az valahol öngyilkosságnak számít? És ehhez hasonlók.

Kellemes kikapcsolódást nyújtott, végig lekötött. Egyedül a főszereplő szerelmi vívódása volt egy idő után agyzsibbasztó, noha dramaturgiailag ez volt a legfontosabb mellékszál. Akit egyébként A bűn éjszakájából ismert Rhys Wakefield alakított.. Azonban a végére a készítők nem csak hogy kihagyták a ziccerét egy merész drámai befejezésnek, de megfejelték egy nagy adag giccsel. Ráadásul az üzenete is rendkívül káros. A vérben fogant boldogság ne legyen már követendő példa!

Értékelés: 7/10

Varin: Bájos film volt, nem tudok rá jobb szót. Szerethető átmenetet képzett a komolytalan baromság és a soft-horror között. Kicsit talán elbillenhetett volna az egyik irányba, mert poénból nem volt elég, vérből meg még annyira sem.

Az egész film olyan vihar előtti csend feelingű volt. Az ember csak várta és várta, hogy mikor robban a képünkbe, amiért jöttünk. Ez ugyan be is következett, de el tudtam volna még viselni egy kis gore-t. És ahogy purga kolléga is írja, kicsit kiaknázatlan maradt a lezárás. A sok cici plusz egy pontot ér, nem megvetni érte!

Értékelés: 6/10

9. Zombi apokalipszis - Zombie Apocalypse (2011)

Rendezte: Nick Lyon

purga: Így 03:45-re Varin már feladta, ezért nekem kellett egyedül szembenéznem ezzel az Asylum-borzalommal. Sajnos nem volt más alternatíva. Mindent az olvasókért!

Mit is lehetne róla írni? Ennél sablonosabb poszt-apokaliptikus zombi-filmet nem is lehetett volna leforgatni. Az egyediségnek még a legkisebb jelét sem mutatja. Megy egy csapat túlélő kihalt városokon át egy biztonságos hely reményében. Közben zombikat ölnek és néha meghal közölük valaki. Ennyi.

Már a Sharknado-nál is említettem, hogy az Asylum ahogy évről évre minőségibb lenni, úgy hal ki belőle az a gagyisági faktor, amiért az ember még leült megnézni egy ilyet. Ebben ugyanis semmi humoros nincs. Olcsónak olcsó, csak ebből már hiányzik az a sajátos Asylum-ízvilág. Mi több, raktak bele igazi színészeket is! Élükön Ving Rhames (Piranha 3D és 3DD, Ponyvaregény, Holtak hajnala remake) és A nevem Earl-ből ismert Rákost alakító Eddie Steeples.

Lehet, hogy már nem olyan röhejes (azért az effekteknél kilógott a lóláb), de cserébe unalmas. Ezen már a közönség se tudott nagyon javítani. Ettől függetlenül jobban sikerült, mint az Alien: Origin, de ez kinek lehet dicsőség?

Azóta van már folytatása is!

Értékelés: 3/10

Így csak a szintén Asylum által készített A zombik lázadása (Rise of the Zombies) maradt ki. Szerintem nem nagy veszteség, hiszen a rendező meg ugyanaz a Nick Lyon. Annak ellenére sem, hogy szerepel benne Danny Trejo.