Aki követ minket Twitteren és / vagy Facebookon, az értesülhetett róla, hogy tegnap a Duna TV (!) nem kis meglepetést okozott azzal, hogy az alábbi filmet vetítette le. Mi maximálisan támogatjuk az ilyesfajta kezdeményezéseket, még több horrort a köztévékbe!
Hat nő és a gyilkos - Sei donne per l'assassino / Blood and Black Lace (1964)
Rendezte: Mario Bava
Bava munkásságáról már nem egyszer emlékeztünk meg. Igazi úttörő volt, abban megegyezhetünk. Ezt az állítást ezzel a filmjével is bebizonyította.
Érdekes, hogy egyes rendezők hogyan nyúlnak vissza időnként bizonyos témákhoz. Jelen esetben a film most is egy divatszalonban dolgozó emberek körül forog, csak úgy mint majd évekkel később elkészült Hentesbárd esetében. Persze a két mű jóformán össze se hasonlítható egymással. Természetesen fiatal lányok ezúttal is csúnyán meghalnak egy "arc nélküli" gyilkos keze által.
Ami kifejezetten érdekessé teszi a Hat nő és a gyilkost az az, hogy voltaképpen nincsenek főszereplők. Mondhatni a nézőt rendesen végig szopatják azzal, hogy amint rákerül a fókusz az egyik szereplőre, az rövid időn belül meghal. Képbe kerül ugyan egy kötelező nyomozó, de ő olyan, mintha ott se lenne. Az egyik leghanyagabbul megírt detektív, akit filmben eddig láttam.
Egy giallohoz képest meglepően gyors tempót diktál - már amennyire ez a műfajon belül lehetséges. A lánykák szépen, sorjában halnak meg, a legkülönbözőbb módszerekkel kivitelezve. Nem is tudom melyik tetszett a legjobban: a spéci három kampós kesztyű (vagy micsoda), vagy a tűzforró kályhához nyomott arc. Azt írtam már, hogy mindez 16-os karikával ment?
A vége felé megkapjuk a kötelező összegző magyarázatot, hogy ki és miért halt meg. Ezt a legtöbb esetben a rendőr teszi, amolyan ráolvasásként a gyilkosnak. Vagy a megmaradt szereplőknek. Itt nem ez történik, hanem egy sokkal erőltetettebb formában kapjuk meg, amitől kissé mesterkéltnek is hat. (Most ezt nyilván nem fogom jobban kifejteni.) De legalább törekedtek valamiféle változatosságra, noha még a műfaj hajnalán járunk ekkor.
A kivitelezés egyébként pazar. Jó, nem olyan véres, mint ahogy azt nagyvonalúan sejtettem, de igazából erre sem lehet panasz. Az operatőri munka azonban valami elképesztő. Azt eddig is tudhattok, hogy Bava mestere volt ennek, nem egyszer tett csodát a szűkös anyagi lehetőségei ellenére is, erre az egyik legjobb példa a Vámpírok bolygója. Jelen esetben nagyon színpompás környezetet sikerült teremtenie (köröket ver az ilyen téren agyon ajnározott Sóhajokra) és olyan finomságokat is megengedett magának, mint amikor végig pásztázza oldalazva az öltöző kabinokat.
Azért nem tökéletes darab, félreértés ne essék. Egyrészt a már említett főszereplő nélküli egyedisége egyben a hátrányára is válik. Mert végül is kivel tudnánk együtt érezni? Kiért izgulhatnánk? Másrészt meg hiányzik a feszültségkeltés. Minden esetben túl hirtelen tűnik fel a gyilkos, ráadásul az áldozatoknak esélyük sincs megmenekülniük. Nincsenek fogócskák, kitartott pillanatok. Ez véleményem szerint súlyos dramaturgiai hiányosság. A lezárás pedig eléggé semmilyenre sikeredett.
Azért el kell ismerni, hogy a műfaj egyik legjobban sikerült darabja. Még így cicik nélkül is. Már csak azért is, mert az elkövetőből nem csak bőrkesztyűs kezet látunk. Vicces módon egem a Watchmen Rorschach nevű karakterére emlékeztetett. Mégis hiányzott belőle az a plusz, amitől (számomra) igazán emlékezetessé vált volna.
Értékelés: 7/10
Az előzetesben szemügyre lehet venni az említett oldalazó pásztázást, illetve a legtöbb gyilkosságot is, szóval a rövidsége ellenére kissé spoileres lett:
Friss kommentek