Mint azt már megírtuk a nyereményjátékunknál, hogy a forgalmazó volt oly kedves és a nyeremény jegyeken kívül szerkesztőség minden tagját is meghívta a premier előtti vetítésre. Mi pedig éltünk is a lehetőséggel. Két tagunk ugyan nem tudott eljönni, de időközben ők is pótolták a hiányosságot, hogy egy rendhagyó poszt keretén belül mindannyiunk véleménye helyt kapjon.
Hogy ne fulladjon a poszt unalomba, így meglehetősen tömör kritikákat kértem mindenkitől. A történet pedig annyi, hogy egy csapat katona bevesz egy üres tátongó erődöt, majd bekattannak és szép lassan kinyírják egymást.
Az osztag - El páramo / The Squad (2011)
Rendezte: Jaime Osorio Marquez
alt.end:
Az én szívemtől borzasztóan távol állnak a katonaságra fókuszáló filmek, így nem meglepő, hogy ez sem lett kedvencem, ahol az egyetlen civil szereplő is csupán bő negyed órát van vásznon. Na de ez csak egyéni ízlés kérdése, ám bármennyire objektíven nézem is, ez a film szerintem akkor sem túl kiemelkedő darab, sőt. Nagyon lassan indul be, mielőtt megtalálják a nőt szinte nem is történik semmi. Később is sok idő megy el párbeszédekkel, melyek főként a belső viszálykodásokra összpontosulnak, és egy idő után baromi unalmassá és vontatottá teszik a filmet. Ez pedig megint szubjektív nézőpont, de számomra a karakterek nagyon egysíkúak voltak, így nem keltett bennem különösebb feszültséget, amikor elkezdtek hullani.
Értékelés: 3/10
Balint_bacsi:
Értékelés: 2/10
gbubu13:
Azt kell mondanom, hogy sokkal többet vártam ettől a filmtől, mint amit végül is kaptam. Köszönhető ez a furfangos beharangozónak („de nem azt az ellenséget találják, amelyre számítottak.”), mely természetfölötti kicsengést sejtet, pedig valójában így kellett volna megírni: „saját félelmeikkel kell szembenézniük”. Igen ám, csak így már dráma jellege lenne a dolognak,ezt pedig horrorként akarták nekünk eladni. Másik fájdalmam, hogy nem hangzott el a forgatáson: „Alejandro! Mire a következő snittet forgatjuk, keresd már meg, hogy hol lehet állítani a fókuszon, bmeg!” Az egész film egy bunkerben játszódik, tehát a sötét adott. A helyszín magasan van, szar az idő, tehát köd van, vagyis jóformán semmit sem lehet látni a filmből, ahol viszont lehetne, ott a fókusz mindig a lényegtelen képrészen van sajnos. Végül pedig a film hosszába is belekötnék, mert sajnos a történet bármennyire jó is lenne, maximum a fim felét tölti ki. Kb. 40-50 percbe belesűrítve egy remek kis filmet kaptunk volna, így azonban nagyon sok holt idő van.
Összegezve: nem húznám le ezt a filmet, ha pontozni kellene, akkor 2 büntetőponttal 5 pontot szavaznék neki. Fél-fél pont levonás a beharangozó csúnya átvágása miatt és a fókusz gyermeteg használata végett. 1 pont pedig az időhúzás miatt, de a cím igaz. Ajcsiba megérte.
Értékelés: 5/10
koimbra (az övét utólagos engedelmével kicsit megkurtítottam):
Az osztag története hallatán A helyőrség ugorhat be, nagyobb panaszáradatra nem is kellett volna számítani, ha ezt a szintet ütötte volna meg. Néhány elit katonának utána kell néznie, hogy mi történhetett egy távoli bázison. Az egység teszi a dolgát, de érthetetlen módon valamiért egy tapasztalatlan hadnagyot osztanak be a csapat élére. Megérkezvén a köddel borított céljukhoz csak vért és gonoszt távol tartó jeleket, szimbólumokat találnak, illetve egy befalazott nőt. A bajtársaiknak híre-hamva, szőrén szálán eltűntek.
Felesleges taglalni, hogy az egy helyen játszódó, pár négyzetméternyi helyen zajló történetekkel egy ügyes rendező mire képes. Paranoia, reszketés, félelem, izgalom! Minden adott, hogy ezeket a horror hozni tudja. Ráadásképpen a hegyen a köd miatt a látótávolság alaposan lecsökken, ráadásul a szürke, borús tájjal egyfajta különleges, ijesztő atmoszférát is meg tudnának teremteni. Ezt a ziccert csúnyán kihagyták. A rádiókapcsolat nem működik, a fal mögött talált nő sem szól semmit és a parancsnokra sem hallgat senki.
Elviekben egy bátor, képzett alakulatról van szó. Olyan emberekről, akikbe már az elején beleverik, hogy a parancsnak vakon, kérdés nélkül engedelmeskedni kell. Láthattunk már rengeteg esetet arra, hogy a zöldfülű vezető utasításaira egy idő elteltével nagy ívben tojnak emberei, esetleg le is lövik, mert annyira tele van a hócipőjük vele. Azonban itt már a legelején megszegik a kapott utasítást. Ami miatt képtelenség elhinni, hogy egy sokat megélt, harcedzett és kőkemény katonákról van szó az az, hogy secperc alatt kiül az arcukra a félelem. (Pedig jó lett volna, ha a néző arcára ül ki!) Mintha egy sebtiben verbuvált újonccsapatot látnának. Képzettek? Edzettek? Ezek? Inkább egy maga alá csinált zakkant cserkészkülönítményre hasonlítanak. Még jó, hogy nem fehér az egyenruhájuk, akkor talán még egy-két növekvő barna foltot is láthatnánk rajtuk. Leginkább a Hasadás juthat az eszünkbe, ahol szintén igen gyorsan kiütköztek egyeseken az őrület jelei. A szereplők olykor olyan arcot vágnak, hogy egyszerűen muszáj vigyorogni rajtuk. Nem vagyok tisztában azzal, hogy Kolumbiában vajon ezek a színészek-e a sztárok, de ha igen javaslom, hogy csomagoljunk és utazzunk, új karrier vár ránk.
Az osztagban csak egyetlen rettenetes dolgot lehet találni: a mérhetetlen unalmat. Az alapsztori ígéretes volt, még az antiszínészek ellenére is össze lehetett volna rántani egy középszerű filmet, de amit csak lehetett elrontottak.
Értékelés: 2/10
Varin:
Nem minden idők legjobban megírt forgatókönyve, a párbeszédek is eléggé visszafogottan voltak érdekesek és relevánsak, mégis remek filmet láttam. A kinti ködös képek és a benti sötétség nekem tökéletesen alkalmas volt arra, hogy feszülten, izgulva figyeljem a cselekményeket. Ezen alkotás is ékes példája volt annak, hogy az ismeretlen gonosz a legfélelmetesebb, amelynek nincs is szüksége rá, hogy közvetlenül gyilkoljon. Eléri, hogy mi tegyük meg azt. De szerencsére az írók egyáltalán nem is akartak a szánkba rágni igazából semmit, a film végén ki-ki megszülhette az alternatív befejezését a történetnek.
Talán hatásosabb lett volna, ha néhány perccel rövidebbre vágják filmet, de ha azt nézzük, hogy 130 darab Osztagot lehetne leforgatni abból a pénzből, amit mondjuk a World War Z-re elköltöttek, akkor nem hiszem, hogy van okunk fanyalogni.
Én jó szívvel ajánlom azoknak, akik szeretik a feszült, borzongós filmeket, amiknek nem elsődleges fegyvere a felesleges ijesztgetés és vértenger!
Értékelés: 7/10
purga:
Ez a film olyan, mint egy prűd pornó, már ha élhetek ezzel az oximoronnal. Vagyis, mintha egy meztelen pár ülne egymással szemben egy asztalnál és... kártyáznának. Időnként persze smárolnak, tapiznak, esetleg pettingelnek, de te akciót vársz és azt juszt se kapod meg! A háttérbe még szado-mazo eszközöket is raknak, hogy elhitessék veled, hogy lesz valami, de nem... Dühítő lenne, ha nem lenne iszonyatosan unalmas. Már csak az alaptörténetből kiindulva. Könyörgöm, erre már láthattuk a német A bunkert és az angol A végzet őreit is. És még azok is szarok voltak!
Az operatőri munka nagyon jó lenne, ha állítanák néha a fókuszon és a film 3/4-ben nem arcokat kellene néznem. Vannak ugyan kellemes percei (lábfűrészelés, hehe), de mindenre rátelepszik az unalom fekete leple. Kár érte, mert ígéretesnek ígérkezett.
Friss kommentek