Amikor még két éve (!) bemutattam a teasert, majd' összefostam magam a gyönyörűségtől. Aztán jött egy rendes előzetes is és hát egy kis elvette tőle a kedvem. De csak megnéztem!
Inbred (2011)
Rendezte: Alex Chandon
A történet igazából semmi újat nem tud felmutatni. Két szociális gondozó elvisz magával négy bajkeverő kölyköt vidékre, hogy egy sajátos csoportterápia keretében jó útra térjenek. Vagy legalább csak egy kicsivel legyenek haszontalanabbak a társadalom számára.
Így az első fél óra nagyjából velük foglalkozik, ezzel ismertetve meg a karaktereket. Pontosabban ez lenne a cél, de igazából semmit se tudunk meg róluk. Az egyik egy idegesítő faszfej, a másik piromán, a harmadik borzasztóan visszahúzódó, míg a negyedik annyira semmilyen, hogy a fejére is írhatnák, hogy "az elsők között fog meghalni". Míg a szociális gondozók pedig olyanok, amilyennek elképzeljük az ilyen embereket: kissé esetlenek, de elszántak. Próbálnak jó fejként viselkedni, ám ezek a mozzanatok annyira kínosak, amilyen kínos az, amikor a középsulis osztályfőnök az osztálykiránduláson próbál oldódni - kevés sikerrel. Hozzá kell tennem, hogy ez így is van jól, mondhatni eltalálták a karaktereket. Csak épp nem tudunk meg róluk semmit se...
Aztán egy "félreértésnek" köszönhetően a helyi lakosok elkapják őket ééééééééés kezdődik a produkcióóóó! Ugyanis a kocsmárosból porondmester lesz, a többiekből meg közönség, akik ujjongva tapsolják meg az áldozatok kínzását és megaláztatását. Amelyek egyébként lehetnének jobbak is, vagy legalábbis komolyabban vehetőek. Ezzel azonban el is érkeztünk a film erősségéhez, vagy legalábbis ahhoz a ponthoz, amitől kitűnik egy átlag horror közül: a bizarr, szürreálisba hajló atmoszférához.
Nehéz szavakba önteni azt a hangulatot, amit a film két kézzel szór felénk. A gyilkosok groteszk figurák. Nem sima "vidéki vérfertőzött suttyók", hanem valami tuningolt típusok. Míg a legtöbb ilyen karakter vérben forgó szemekkel üldözné hőseinket, addig itt bendzsót ragadnak és énekelnek közben! Mint egy szarral telibe vert karnevál! A csúcspont az, amikor konkrétan a menekülők búvóhelyének ostromát megszakítják egy kis énekléssel! De már maga az a kivégzés is kellően abszurd (és komolytalan sajnos), amikor az egyik kölyköt úgy végzik ki, hogy telepumpálják trágyával és ettől kipukkad! Ne már....
A sajátos hangulat egyben a legnagyobb problémája is a filmnek. Hiába gazdag gore-ban, ha nem tud, és nem is akar sokkolni, egyáltalán horrornak mutatkozni. Vígjátéknak viszont túl gyenge, vagyis nem elég humoros. Nehéz bárhová is besorolni. De tény, hogy nem unalmas!
A rendező mindenesetre tett egy nagy előrelépést, mert bármennyire is szeretem a Cradle of Filth nevű együttest, el kell ismernem, hogy a Cradle of Fear c. film borzalmasra sikeredett. Ez már azért sokkal emészthetőbb.
A színészi játék közepes, igazán kiemelkedőt csak a már említett kocsmáros figura tud nyújtani. Az operatőri munka illeszkedik a groteszk hangulathoz: szép világos jóformán minden. Vagyis szintén nem túl borzongató...
Egyszer érdemes megnézni. Engem egy kicsit A vesszőből font emberre emlékeztet. Ugyanakkor azt is megértem, ha valakinek a sajátos hangulata miatt nem fog feküdni. Mert tényleg nehezen emészthető.
Friss kommentek